Pesti Srácok

Úgy látszik, nem olyan könnyű kirobbantani Európában a harmadik nagy háborút

Úgy látszik, nem olyan könnyű kirobbantani Európában a harmadik nagy háborút

Az csak idő kérdése volt, hogy mikor téved ki valami oroszként azonosítható rakéta vagy repülő Ukrajnából és csapódik be NATO-területen. A felettünk is kóborló, szovjet gyártmányú ősöreg drónt már el is felejtettük, amiről tavasz óta nem tudjuk, hogy kinek a játékszere is volt. Annyi esze láthatólag mindenkinek van, hogy nem akar azonnal válaszcsapást egy eltévedt rakéta miatt, de még nem tudjuk, mire számíthatunk a közeljövőben a köztudottan éles elméjű nyugati politikai vezetőktől.

A lengyelországi rakétabaleset (irónia) persze elviszi a show-t a tegnapi orosz támadás által felvetett lényeges kérdések elől. Brit tudósok szerint az oroszok megint teljesen elhasználták a precíziós fegyvereiket, viszont komoly károkat okoztak az ukrán létfontosságú infrastruktúrában. Fogalmunk sincs, miből mennyi igaz, talán csak az, de az biztosan, hogy az ukrán polgári lakosságra iszonyatos szenvedések várnak ezen a télen.

Van valami olyan mondás (is), hogy az oroszok gyengébbek, mint amilyennek gondoljuk őket, de erősebbek, mint amilyennek reméljük őket – hát, lehet, hogy ez derül ki most. Senki sem gondolta a háború elején, hogy az oroszok teljes tévedésben vannak a saját lehetőségeiket tekintve, és nem nagyon vannak terveik arra, hogy mi lesz akkor, ha valami nem jön össze. A jelenlegi dezinformációs világunkban egyébként talán azt sem vennénk észre, vagy nem mondanák meg nekünk, hogyha valaki már megnyerte vagy elvesztette volna ezt a háborút. Persze, ha a háborús hisztéria fenntartása a cél. Joggal érezzük, hogy az oroszok nem igazán racionális cselekvők ebben a konfliktusban, és joggal félünk attól, hogy a nyugati vezető politikusok sem tűnnek sokkal jobbnak. Az orosz támadás utáni érzelmi reakciókat leszámítva ez a rakétabecsapódás teszteli legjobban a józan eszünket.

Európát az első és a második világháború végül is gyarmati és félgyarmati sorba süllyesztette, a világ egykori központjaként és uraként létező kontinens már csak egy félsziget. Teljesen világos, hogy egy harmadik olyan nagyobb háborút nem bírunk ki, ami Európán belül zajlik és olyan pusztítással fenyeget, mint akár csak az első világháború. Nemcsak az európai jólét, nemcsak a gazdaság, de az európai országok társadalmai sem bírnának ki egy igazi háborút. Sem demográfiailag, sem pszichológiailag. Ehhez képest elgondolkodtató, hogy kilencedik hónapja zajlik egy olyan háború itt, amely magában hordozza egy európai, sőt, a világháborúvá szélesedés veszélyét.

PestiSracok facebook image

Az, hogy a teljes joggal, de szélsőségesen oroszellenes Lengyelországba csapódott be egy eltévedt vagy lelőtt orosz rakéta, az természetesen véletlen. Ahogy az is lehet, hogy a rakéta nem lakatlan területre zuhant, ami ugye sokkal valószínűbb, hanem pont olyan helyre, ahol emberek voltak és így áldozatai is lettek az eseménynek. Ehhez képest meglepően mértéktartóak az első reakciók, mindenki érzi, hogy nagyon közel vagyunk a vörös vonalhoz, amiről persze minden lényeges szereplő elhallgatja azt a lényeges információt, hogy hol is húzódik.

A NATO megnövelt előretolt jelenlét (Enhanced Forward Presence, EFP) litvániai műveletében részt vevő amerikai katonák az Iron Wolf 2022-II (Vasfarkas) fedőnevű NATO-hadgyakorlaton a litvániai Pabradében 2022. október 26-án. Fotó: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

Első közelítésben a NATO úgy tűnik, véletlen eseménynek fogja tekinteni a rakétabecsapódást és diplomáciai síkon marad az ügy kezelése, ahol persze nem fognak majd fukarkodni a kemény megjegyzésekkel és utolsó figyelmeztetésekkel. Vagyis minden úgy megy majd tovább, mint eddig: az EU-ban hisztériásan követelik továbbra is a kilencedik szankciós csomag elfogadását és nyilvánosságra kerülnek a tizedik tartalmi elemei. Katonai értelemben egyébként az oroszok nyilván a pusztításon túl demonstrálni is akartak valamit a NATO és persze az ukránok számára a tegnapi támadással. Az ukránoknak szóló üzenet egyszerű: megfagytok a télen, még azelőtt, hogy éhen halnátok. A régebbi technikák közé kevert modern orosz rakétákkal végrehajtott "tömegtámadások" nemcsak a légvédelem túlterhelésére jók, hanem arra is, hogy világossá tegyék: az oroszoknak még van annyi hatékony fegyverük, hogy senki ne álmodozhasson például a háború Oroszország irányába történő eszkalációjáról.

Csak abban reménykedhetünk, hogy a tegnap esti ijedelem mindenkit elgondolkodtat arról, hogy milyen közel is vagyunk egy világháborúhoz. A NATO–orosz háború a számunkra világháború lesz, ugyanis az egész világunk el fog pusztulni miatta – csekély vigasz lesz, hogy a kínaiak és az indiaiak nem szenvedik meg nagyon. Feltéve, ha nem fajul atomháborúvá, ugyebár. A legkellemetlenebb lehetőség, ami ma reggel már érdemi kételynek tűnik, hogy a rakétákat nem is az oroszok lőtték ki, hanem valakik csak kihasználták a tegnapi tömeges rakétatámadást és megpróbáltak annak a leple alatt olyan helyzetet teremteni, hogy egy NATO-ország is érintett legyen. De jelenleg az tűnik valószínűnek, hogy egy ukrán légvédelmi eszköz csapódott be és ölt meg két nagyon peches lengyel embert.

Még az amerikai elnökkel is elmondatták:

Az oroszok iránt nagyon nem barátságos lengyel elnök is úgy fogalmazott, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ki lőtte ki a valószínűleg orosz gyártmányú rakétát.

Nem lehet eléggé túlbecsülni annak jelentőségét, hogy ebben az esetben jól láthatóan mindenki az eszénél van, nem rontja tovább a helyzetet. Még a végén megússzuk.

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

Ki ne hinne a csodákban? – Boros Imre lerántotta a leplet a nagy olajösszesküvésről (Polbeat – javított kiadás!)

‎Polbeat 2022 december 10.
Boros Imre a PestiSrácok.hu Polbeat című élő műsorában lerántotta a leplet a nagy olajösszesküvésről. Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve elmagyarázta, milyen játszma zajlik az unió szankciós politikája mögött, hogyan mesterkedett a magyar olajmulti, a Mol, hogy kikényszerítse az üzemanyagár-stop feloldását még a kormány által tervezett szilveszteri időpont előtt, és hogy miként fog megfizetni – a teljes szankciós nyereségének kormányzati elvonásával – mindezért. Felmerült az is, hogy ki hisz még a csodákban, hiszen a Mol százhalombattai finomítóját több hónap küszködés után, az árstop visszavonása után néhány órával sikerült megjavítani, az addig minden mérnökön kifogó repedéseket behegeszteni. A műsorban a neves közgazdász beszélt Matolcsy György és a kormány vitájának hátteréről is, és természetesen a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben jelen lévő vendégek ezúttal is kérdezhettek, sőt, komoly világnézeti polémia is kibontakozott a kérdezők és Boros Imre között.

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.