Pesti Srácok

Európa, a bukott pókerjátékos

Európa, a bukott pókerjátékos

Két év alatt sem csökkent a háborús pszichózis Nyugat-Európában. Ahogy az első világégést megelőzően csak a szikrára vártak a puskaporos hordó kanócát szorongató nagyhatalmak, úgy most ismét a háborúban próbálja levezetni a liberális demokráciák egy része az odahaza felgyülemlett társadalmi feszültséget. Európa vezetői, mint a kezdő pókerjátékos, aki ha egyszer tartja a tétet, az all-inig is elmegy semmivel a kezében, félnek kiszállni abból a játszmából, ami már valójában a mi zsetonunkra megy – és persze az ukránok életére.

Ha valaki azt gondolta a Covid-járványból való kilábalás közepette, hogy belpolitikai haszonszerzés céljából és a válságkezelés hiányosságának elfedése végett majd a római hagyományok mentén legalább dicsőséges hadvezérként eladja magát odahaza, annak elfelejtettek szólni, hogy bilibe lóg a keze, az analogikus évszám pedig 475 környékén jár. Ha esetleg Nyugat-Európa vezetői közül bárkinek is komolyan megfordult a fejében az, hogy a járvány esetleges hibás kezelése miatt elhunytak súlyos politikai terhét felülírja, hogy az egész tetejébe még százezrével mészárolják az ukránok és oroszok egymást, az tévedett. A normális európai emberek éppen elég halált láttak az elmúlt 3–4 évben.

Az egyetlen, akinek valóban belpolitikai hasznot jelenthetett volna a háború, az az Egyesült Államok. A külügyminiszter volt olyan szíves és még el is árulta ezt. Ha esetleg ne lett volna egyértelmű.

Stéphane Séjourné újonnan kinevezett francia külügyminiszter múlt heti kinevezése utáni első külföldi útja során, szombaton, Kijevben kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is „Franciaország prioritása” marad a „szaporodó válságok” ellenére. Séjourné az Ukrajnával közös fegyvergyártás „új szakaszát” üdvözölte ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával tartott sajtótájékoztatóján.

PestiSracok facebook image

Franciaország a legérdekesebb képződmény az összes nyugati ország közül. Míg a britek és a németek korábbi világpolitikai súlyuk csökkenésével egyenesen arányos mértékben vonódtak be az amerikai érdekkörbe, a franciákról még nem dőlt el, hogy az 5–10 évente fellobbanó gaullista hév ébredt fel, vagy az Egyesült Államok világháború utáni Európa-politikájának beteljesülését látjuk. Esetleg ezen két irányvonal harcát.

Nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok valódi célja a tradicionális európai nagyhatalmak, a Franciaország és a Brit Birodalom megtörése volt. Az Eisenhower-doktrína, felülírva a Truman-doktrínát, azt határozta meg, hogy az Egyesült Államoknak a kommunizmus legyőzése előtt korábbi szövetségeseinek birodalmait kell leépítenie. Ezek ugyanis mind kulturálisan, mind gazdaságilag veszélyes ellenfelet jelentettek a szuperhatalmi státuszra törő Egyesült Államoknak. Ahogy egy funkcionális Európai Unió a mai napig komoly gazdasági fenyegetést jelentene. Ennek a funkcionalitásnak a megakadályozása pedig a különböző színes forradalmak kierőszakolásával, a fenyegetést jelentő európai hatalmak asszisztálásával mentek végbe.

Franciaországban még válaszul megszületett a gaullizmus, amely egyre erőtlenebbül veti fel a francia szuperhatalmiság igényét, megvalósítására azonban már társadalmi igény, belpolitikai akarat, vagy geopolitikai lehetőség sincs. A britek pedig egy lépéssel előrébb járnak az eljelentéktelenedés kikövezett útján, amit az is jelez, hogy bár nem uniós tagok, a közösség nyugati szárnyának háború pszichózisa rájuk is átragadt. Önként.

Séjourné utazása az Egyesült Királyság miniszterelnökének, Rishi Sunaknak pénteki látogatása után történt, amelynek során több évre szóló biztonsági egyezményt jelentett be Ukrajnával. A brit vezető 2,5 milliárd font (2,9 milliárd euró) katonai segélyt vállalt Ukrajnának 2024/2025-re, amikor Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A külön elemzés tárgyát képező Donald Tusk pedig várhatóan ezen a héten látogat Kijevbe. Nem lennénk meglepve, ha a gondosan építgetett lengyel hadsereg eszközei rövid úton valamelyik tanktemetőben végeznék.

Visszatérve Amerika szerepére, legalábbis érdekes, hogy az európai vezetők azután szaladtak Kijevbe, hogy az Egyesült Államok segítsége elakadt a kongresszusi költségvetés körüli viták és az idei amerikai elnökválasztás miatt. A doktrína mentén talán legkorábban megtört Németország kancellárja a hónap elején szokatlanul éles felszólítást intézett az EU többi országához, hogy szállítsanak több fegyvert Ukrajnának. Az eddig tervezett fegyverszállítások „túl kicsik” – mondta, majd ígéretet tett arra, hogy idén megduplázza Kijevnek nyújtott katonai segélyét, 8 milliárd euróra. A forráshiány és a sarcolás ellen küzdő gazdák meg menjenek haza, aztán egyék a génmódosított ukrán (amerikai) gabonát, ugyebár.

A Kieli Intézet szerint, amely az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket nyilvánosan összeszámolta, Németország volt tavaly a második legnagyobb adományozó az Egyesült Államok után, 17,1 milliárd euróval; ezt követi az Egyesült Királyság 6,6 milliárd euróval, valamint az északi és a keleti EU-országok. Franciaország ehhez képest csak 0,54 milliárd euróval, Olaszország 0,69 milliárd euróval, Spanyolország pedig 0,34 milliárd euróval járult hozzá a háború finanszírozásához.

Fotó: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Elviselhetetlen igazságtalanság, börtönévek, kegyelem és szabadulás - Budaházy György és öt társa a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2023 május 5.
Nem mindennap láthat a néző olyan műsort, mint a legutóbbi másfél órás Polbeat, amelyben Budaházy György és a Hunnia-ügy négy másik vádlottja, Szász Endre, Nagy Zoltán, Dr. Szücsi Frigyes és Fábián Róbert szólalt meg, a kegyelmükért és szabadulásukért talán legtöbbet tevő jogvédővel, Gaudi-Nagy Tamással együtt. Vendégeinkkel a Novák Katalin államfő által a Szentatya látogatása alkalmából kihirdetett kegyelem után beszélgetett Füssy Angéla oknyomozó újságíró és Huth Gergely főszerkesztő, akik rákérdeztek a szabadulás körülményeire, a börtönélet mindennapjaira, a köztörvényes rabtársak viszonyulására, a fegyőrök viselkedésére éppúgy, mint ahogy arra is: volt-e, amit megbántak, vagy ma már másképp csinálnának, mint akkor, 2002 és 2006 között, a Hunnia Mozgalom névre keresztelt ellenállási hálózatukban?