Pesti Srácok

Putyin kezére játszik a brüsszeli elit

Putyin kezére játszik a brüsszeli elit

Ha egyszer megszavazta az EU a saját pusztulását, adódik a kérdés, hogy miért van igénye minden szektavezérnek az öngyilkosság kiterjesztett formában való megvalósítására. És miért nem gyakorolja senki Einstein bölcsességét, miszerint ha folyamatosan ugyanazt csinálja valaki és más eredményt vár tőle, az az őrület jele?

Ha Lipótmezőn az ápoló bemegy a közösségi helyiségbe, akkor nem ő lesz az őrült, hanem mindenki más körülötte. Az OPNI már nem üzemel, így hasonló élményhez a brüsszeli folyósókig kell mennünk. Most Brüsszel tart ott, hogy az a háborúpárti, aki békét akar, s az a békepárti, aki háborúzni akar.

A legkellemetlenebb, hogy a brüsszeli vezetés a saját elképzeléseivel sincsenek tisztában. Az Európai Unióba való belépés nem olyan egyszerű, mint bejutni egy all-inclusive nyaralásra, ahol a koktélokat azonnal felszolgálják. Ukrajna évek óta próbálkozik, de az uniós tagság egyelőre inkább tűnik egy végtelenített valóságshow-nak, mintsem gyors menetelésnek Brüsszel kapui felé. Amikor Ukrajna elnyerte a tagjelölti státuszt, az Európai Bizottság gondoskodott róla, hogy ne unatkozzanak Kijevben: hét reformot kellett végrehajtaniuk, hogy tovább léphessenek.

  • Az alkotmánybírósági reform? Nos, még mindig nem az igazi.
  • A bírósági reform? Továbbra is tele van problémákkal.
  • A korrupcióellenes intézkedések? Mintha egy lyukas vödörrel próbálnák kimerni a vizet egy süllyedő hajóból.
  • Az oligarchák visszaszorítása? Egyelőre csak papíron létezik, a gyakorlatban viszont még mindig mindenki ismer valakit, aki ismer valakit.
  • A kisebbségi jogok védelme? Nos, ezen a téren Magyarország és Ukrajna még mindig messze vannak az egyetértéstől.

PestiSracok facebook image

A korrupcióellenes küzdelem? Nos, az ukrán jogalkotás inkább hátrafelé lépkedett ezen a téren, mint előre. A bírósági reformok sem haladnak valami fényesen – az ország legfelsőbb bíráját például korrupciós vádakkal vitték el.

A kisebbségek helyzetéről a PestiSrácok.hu-nál egy portál sem írt többet, így olvasóink tudhatják, nem újdonság, hogy egy ukrán úgy beszél a magyarok képviselőivel, ahogy...

És a gazdasági integráció? Nos, Ukrajna gazdasága egyelőre olyan messze van az uniós színvonaltól, mint egy Trabant egy Forma-1-es versenyen. A háború és az egyéb nehézségek miatt egyelőre nem igazán látszik, hogyan lehetne ebből rövid időn belül uniós kompatibilis gazdaság. Az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt is teljes vállszélességgel kiáll Ukrajna uniós csatlakozása mellett, még ha ez néhány akadályt is jelent. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor viszont inkább az óvatosságot választja, és népszavazást kezdeményezne az ügyben.

A nagy kérdés az, hogy az EU hajlandó lesz-e kompromisszumokat kötni, és szemet hunyni a hiányosságok felett, vagy Ukrajnának tényleg végig kell mennie az összes reformon. Ha az utóbbi történik, akkor lehet, hogy még hosszú éveken át várniuk kell a belépésre. Ha viszont a weberi engedékenység győzedelmeskedik, az EU a nyakába vesz egy olyan politikailag, jogilag és gazdaságilag instabil terhet, amely gyakorlatilag a közösség végét jelenti. És adódik a kérdés: Puytin nem éppen ezt akarja, ha egész Európára fáj a foga?

Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.