Pesti Srácok

Na, ezektől a “konzervatívoktól” kell igazán tartani!

Na, ezektől a “konzervatívoktól” kell igazán tartani!

Svédországban 2025 nyarán új korszak nyílik az online szexuális tartalmak szabályozásában: életbe lép az a törvény, ami büntethetővé teszi az élő, megrendelésre készült szexuális tartalmak vásárlását, beleértve az olyan platformokon történő tevékenységeket, mint az OnlyFans. Ez a hivatalos szöveg. De magyarra lefordítva ez annyit tesz, hogy betiltják az online prostitúciót. Ami jó, ugyebár. Ennek örülhetnek sokan, illetve mondhatnánk, hogy Svédország ismét élen jár valamiben, meg nagyon modern, de mégis elgondolkodtató mindez, miért pont ott? Miért pont most? Meg, amúgy miért? Hát elmondom, nem azért, hogy a fiatal, svéd lányokat megvédjék.

Pedig úgy tűnhet, hogy a válasz az – és ami egyébként igaz is –, hogy Svédország egyre konzervatívabb lesz, egyre maradibb, de mielőtt ovációban törnénk ki, érdemes elgondolkodni esetleg azon is, hogy talán nem éppen azért és nem úgy, ahogy mi szeretnénk, vagy gondoljuk.

Semmiféle hivatalos magyarázat vagy statisztika nem áll rendelkezésre a valós okokról, ha viszont megnézzük Svédország demográfiai adatait, akkor pár dologra mégis következtethetünk, és akkor a történet világossá válik.

2025 elején Svédország lakossága körülbelül 10,5 millió fő volt. Az ország muszlim lakosságának aránya a Pew Research Center 2017-es becslése szerint már körülbelül 810 000 fő volt, ami a teljes lakosság mintegy 8,1%-át tette ki. A jövőbeli előrejelzések pedig elég durvák: a Pew Research Center közepes forgatókönyve szerint 2050-re a muszlim lakosság száma közel 2,5 millióra nőhet, ami a teljes lakosság jelentős részét jelentené. Jelenleg a svéd lakosság mintegy 25%-a rendelkezik külföldi háttérrel, és 32,3%-ának legalább az egyik szülője külföldön született.

PestiSracok facebook image

És akkor ismét feltehetjük az előző kérdéseinket, csak máshogy: miért tiltják be az OnlyFanst, és miért pont most?

És igen. Azt hiszem, mindenki érti már.

Azért elmondom: a helyzet az, hogy minden társadalom meghatározhatja, hogy mit tekint elfogadhatónak. Ami rendben is van, csak éppen amikor ezt bizonyos nyomásra teszi, akkor már lehet ezzel probléma, és előrevetíthet olyan tendenciákat, amiket az adott társadalom nem szeretne. És mi más lehetne jobb példa, mint most ez: Svédország, egy progresszív hagyományú ország is dönthet úgy akár, hogy bizonyos jelenségeket elutasít, például a szexuális szabadságot, a nők jogait, hogy azt tegyenek a testükkel, amit akarnak, ami ugye a “legmenőbb”, leghaladóbb mantra ma a világon. Hiszen évek óta ezt hallgatjuk. Állítólag az Only Fans mindezt képviselte. Persze nem, tudjuk.

Végre mondjuk is ki: Svédországban az OnlyFans betiltásának oka az egyre erősebb és öntudatosabb muszlim lakosság, akik ugyebár nem tűrik el az ilyesmit. Amúgy nekünk kellett volna talán ezt először meglépni a normalitás jegyében, a saját feltételeinkkel. De ez egy másik cikk témája.

Érdemes azon is elgondolkodni, hogy vajon mi következhet ezután. Hiszen amikor egy ország a digitális szexpiac szabályozása mellett dönt, az nyilvánvalóan nem egy technikai vagy jogi kérdés. Ez gyakran értékválasztás, amely az állam és a társadalom mélyebb irányultságát tükrözi. De persze nem feltétlenül a svédekét. A szexuális tartalmak korlátozása után gyakran a következő lépések nem technológiai, hanem kulturális fronton történnek, amik megint csak nem svéd alapúak.

Ez még csak a kezdet.

A nyugati társadalmakban a ruházat a személyes szabadság egyik legfontosabb szimbóluma. Egyre több olyan közegben, ahol konzervatívabb értékrend erősödik meg – akár vallási, akár hagyományos alapokon –, a női öltözködés kerül a fókuszba. A “túl sokat mutató” viselet nemcsak bírálatot kap, hanem valós korlátozásokat is, akár iskolai szabályzatokon, akár közösségi normákon keresztül. Szóval valószínűleg ez lesz a következő. Így a lányoktól, akik esetleg lengébb öltözetben szeretnének péntek este bulizni, már el is köszönhetnénk.

Hiszen egy ilyen jellegű konzervatív fordulat gyakran együtt jár a nyugati hedonista életstílus visszaszorításával is, és a felsorolás nem áll meg a ruháknál: az utcai alkoholfogyasztás, a fesztiválok, a nyilvános bulizás mind olyan tevékenységek, amelyek célkeresztbe kerülhetnek. Az új értékrend nem fogja tolerálni a nyílt, szabados szórakozást, amely ellentétes a hagyományos társadalomképével. Ahogy egyébként a keresztet és egy adott pont után a keresztény embereket sem.

Bármennyire is fura, az egész az OnlyFans-szel kezdődik el éppen most, a következő lépés meg lehet akár a miniszoknya, a bikini, a festett haj vagy az alkoholfogyasztás (ami amúgy nyilván rossz).

Én azok helyében, akik most melegek, leszbikusok és transzneműek, és ezek mellett a liberalizmusban, és mindenkinek az egyenlő jogaiban hisznek, elgondolkodnék azon, hogy vajon a magyar kormány korlátozza-e a szabadságukat, vagy éppen hamarosan azok fogják, akiket annyira szeretnek és befogadnának.

Pedig a migránssimogatók állítólag progresszív, világlátott emberek, akik minden nyelven is beszélnek. Vagy mégsem?

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.