Pesti Srácok

A hosszú házasság titkai

A hosszú házasság titkai
Fortepan, Év 1938 Képszám 183766 Fotó adományozó Divéky István

Szerkesztőm Bálint Botond figyelmeztetett, hogy házasság hete van és úgy tudja, hogy a kollégáim közül én vagyok a leghosszabb ideje házasságban s nem lenne-e kedvem erről írni.

Hogy kedvem van-e? - nem tudom. Az biztos, hogy a családomról, a feleségemről soha nem szívesen nyilatkoztam, nem írtam. Ez magánügy gondolom.  De koromnál fogva valóban már 55 éve vagyok házas, élek házasságban. Az valóban nagy kérdés, hogy miért vagyunk még mindig együtt? Erre soha nem gondoltam, de Botond kérésére összeszedem az érveimet. Azt  előre bocsátom, hogy mindenki másképpen csinálja. Az én receptem bejött.

házasság
Házaspár, házasság Év 1943 Képszám 8124 Fotó adományozó Fortepan

Vannak örökké tartó házasságok

 

Viszonylag későn nősültem, hosszú időbe tellett, amíg megtaláltam az igazit. Magyartanárként irodalmi színpadot rendeztem. Kellett nekem egy ,,Kőműves Kelemenné”a sok marcona fiú közé. Volt gimnáziumomból Zebi tanár úr küldött egy 17 éves, nagyon szép lányt, Nellit. Egy idő után rájöttem nem keresgélek tovább. Érdeklődésünk hasonló volt: irodalom, történelem, színház, komolyzene. Az érdeklődés azonosság minden házasságnak egyik alapja. Ő fotóriporter volt, jómagam akkor kezdtem az újságírást. Egy könyv is kiadásra került az ő fotóival. Végül ráadtam a fejem a házasságra, s megfogadtam, hogy én csak egyszer megyek az oltár elé. Azaz egyszer nősülök. Barátaim szinte egytől-egyig elváltak, második vagy harmadik házasságban éltek és gyerekeiket, idegen anyukák, apukák nevelték. Voltak, akik mozaik-házasságban éltek. Erre soha nem vállalkoztam volna. Egyébként sem hiszek az ilyen család modellben. Ezekben a családokban – ritka kivétellel - állandó a feszültség, a veszekedések, a megfelelési kényszer, hogy a gyereküknek ugyanazt megadják, amit megadhatott volna, ha együtt maradnak. Az elvált szülők így versenyeznek, hogy ki ad többet- anyagiakban, szeretetben- a gyereknek, vagy rosszabb esetben nem törődnek velük. Sokszor ez az adni vágyás túlzott kényeztetéssel jár, ami később a gyerek fejlődésében majd problémát jelenthet. Az édesanya és édesapa nélkül felnőtt gyerek sokszor valamiféle sérülést fog magában hordani. Ezért nem akartam elválni. Meg hogy igazán őszinte legyek? Nem akartam, hogy gyönyörű lányaimat valami idegen férfi nevelgesse.

Aztán a házasságnál nem árt, ha a férfi öt-tíz évvel idősebb a nőnél. Tudjuk, a lányok sokkal korábban érnek, fejlettebbek érzelmileg, néha szellemileg is, de az biztos, hogy felelősebb a döntésük. Az egykorú párok között mindjárt elindul a harc, hogy ki vezeti a családot, ki a családfő, kié az első szó. Jó, alapvető egy férfi szerepe – az adja meg egy család tekintélyét-, de  jómagam fontosnak tartottam, hogy ne mindig enyém legyen a döntő szó. Ha jónak tartottam a véleményét bármilyen  ügyben akkor egyetértésemet fejeztem ki. Ez volt a házunk építésénél és a szobák berendezésénél  is. Ott szinte mindig a feleségem akarata, ízlése, ötletei érvényesültek. Hála Istennek. Röviden, inkább többször, de engedni kell. Sokszor azért esett jól, mert övé maradt a felelősség. Igaz, mindenben egyetértettem vele. Visszatekintve ez helyes meglátás volt.

Persze a házasságban első a szerelem. Az a legfontosabb. Az elmoshatja a korkülönbséget, mert a szerelem észrevétlenül átmegy a szeretetbe, az egyetértésbe, a közös döntésbe. Ha nincs szerelem, hanem valamiféle érdek mozgatja a szándékokat, akkor nem szabad megházasodni. Akkor ugyanis előbb vagy utóbb, de inkább előbb váláshoz vezet az út.

Arról már írtam, hogy fontos a közös az érdeklődés. Nászutunk először Erdélybe, Székelyföldre vezetett, feleségem rokonaihoz Hargitába, Siklódra. Egy hónapig jártuk Székelyföldet, az egykor Történelmi Magyarország fontos helyszíneit, Nagyváradtól Kolozsváron, Marosvásárhelyen át a Gyergyói havasokig, a Csiki-medencéig, Székelyudvarhelyen keresztül, Tusnádon át Brassóig. Ott tudatosult bennünk identitásunk, kötődésünk a magyarsághoz, nemzetünkhöz, kultúránkhoz. A kádári diktatúrában tilos volt az elrabolt hazánkfiairól beszélni, s tájékozódni csak az tudott, akiknek otthon a könyvtárukban volt irodalma az erdélyiekről, a felvidékiekről, a délvidékiekről és a kárpátaljaiakról. Fantasztikus emberekkel, gyönyörű tájszólással, magyar nyelven beszélő  székelyekkel ismerkedtünk meg.  Csíkmadarason,  a helyi plébánostól, Tivadar atyától tanultuk meg a Székely Himnuszt, azt, hogy mi magyarok összetartozunk s csodálatos múltunk van. Ez volt az igazi egymásra találás. Ne feledjük, 1971-es esztendőt írjuk, amikor dúlt a kommunista Ceausescu és a Kádár-féle bolsevizmus. Ezt csak azért mesélem el, mert a közösen átélt élmények erősítik a kapcsolatot. S ezek a közös élmények máig tartanak.

Ami talán a legfontosabb, az az egymásra utaltság, egymás segítése a legnagyobb bajban, a kiállás egymásért, ha bántják bármelyikünket. Ezt lehet nevezni valódi családnak, ami a veszélyhelyzetben összezár. Nálunk ez természetes volt. Amikor kirúgtak Horn Gyuláék az állásomból – MTV-ből, erről sokat írtam-, akkor Nelli fotóriporteri hívatását feladva korcsmárosként tartotta el a családot, két gyermekemet, engem, amíg három év után folytathattam a szakmámat. Ha ez a feltétel nélküli odaadás nincs, akkor sohasem állok talpra, de talán még a családom is szétszóródhatott volna.

Mondják, hogy egy házasságban a hetedik év szokott a választóvonal lenni, amikor bekövetkezhet a törés. Mondhatom, hogy  mi ezt nem érzékeltük. El voltunk foglalva a család védelmével, megtartásával, a lányok jövőjének építésével. Nem mondom, hogy olykor nem rezgett a léc, de sikerült mindig átugrani, mert a családi létezést a legfontosabbnak tartottuk. Ehhez kellett a türelem, a megértés, a szeretet.

Egy férfi szokott olykor rossz fát tenni a tűzre, túlzott alkoholizálás s egyebek... Ilyenkor nem biztos, hogy az egyetlen célra vezető út az azonnali gyónás, a megbánás. Érdemes megvárni, amíg a vihar  elmúlik. Az idő sok mindent begyógyít s aztán lehet elemezni, értékelni a dolgokat. Sokan úgy vélik, hogy mindent be kell vallani. Ezzel tovább lehet mélyíteni a fájó sebeket. Ezért fontos a szeretet, egymás és az emberi értékek újra értékelése. A hathatós kiengesztelésnek jelentős szerepe van. Ilyenkor kell nagyon figyelni az asszonyra.

Mit is felejtettem el a hosszan tartó, jó házasság rejtelmeiről? Ja igen, az intim kapcsolat. Ha az nem működik az már baj. De erről nyilvánosság előtt nem illik beszélni… főként kibeszélni. Mert a diszkréció a legfontosabb jó tulajdonság. Egy biztos: ötvenöt év, több mint fél évszázad egymásra rakodó emlékeit csak mi ismerjük. Ezért őrzik egymást az öregek, hogy legyen kinek elmesélni a múltat.

Tudnék még hosszan mesélni, de ezek lennének a legfontosabbak egy megtartó házasságról, a közösen felépített élet lassú elmúlásáról.

 

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.