Elérték, ami a magyarokat megilleti - Több mint ötven vasútállomáson lesz magyar felirat Szlovákiában
Valamiért kevéssé kapott publicitást a Szlovák Államvasutak bejelentése, miszerint 54 település vasúti megállójában helyeznek ki magyar nyelvű állomásnév-táblát. A kétnyelvűsítő "gerillaakcióikról" elhíresült Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistája szerint éppen azért fontosak az alulról jövő kezdeményezések, mert a szlovákiai magyar pártoktól csak annyi támogatásra számíthat a kétnyelvűség ügye, amennyit a közösségi elvárások kikényszerítenek. Hozzátette, a jelentős eredményt övező csend feltehetően annak köszönhető, hogy a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt azzal a feltétellel járult hozzá a vasúti kétnyelvűséghez, hogy a Híd azt nem veri nagy dobra. Mi ezt most megtesszük.
A Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért csoport a Facebook-on megosztott bejegyzésében arról ír, hogy hat éven át tartó nyomásgyakorlást követően a Szlovák Államvasutak bejelentette, 54 település vasúti megállójában helyez ki magyar nyelvű állomásnév táblát. Mint fogalmaznak, az ide vezető út göröngyös volt és akadályokkal teli. Tucatnyi terepen végzett figyelemfelkeltő akció, közel 50 önkormányzati kérelem, több száz beküldött polgári kérvény, számokban aligha mérhető online aktivitás és az ügy nemzetközi színtérre vitele kellett ahhoz, hogy elérjék azt, ami az itt élő magyarokat megilleti.
Mindez azt bizonyítja, hogy amikor képesek vagyunk összefogni, egyet akarni és önmagunkért kiállni, akkor nem maradnak el a sikerek, akkor eredményes lesz a munka
- hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy a kétnyelvűsítés folyamatát továbbra is figyelemmel kísérik, hogy a magyar nyelvű táblák a szlovákkal azonos nagyságrendűek legyenek.
Emlékezetes, tavalyi cikkünkben mi is beszámoltunk arról, amikor a szlovák rendőrség kitüntető figyelmétől kísérve helyeztek ki illegálisan kétnyelvű táblákat a Kétnyelvű Dél-Szlovákia (KDSZ) és a Kétnyelvű Gömörért és Nógrádért társulás aktivistái. Az esetről megjelent közleményükben akkor úgy fogalmaztak, „a kétnyelvűség igényének megtagadása már régen nem csak a magyar nyelvhasználatról szól, hanem a legalapvetőbb demokratikus értékek sárba tiprásáról (lásd Pered), mely ennek a köztársaságnak minden polgárát károsítja.” Hozzátették, a dél-szlovákiai régió gazdasági fellendülését ugyanez a diszkrimináció gátolja. A „gerillaakciót” akkor néhány napon belül felszámolta a szlovák hatóság, így eltűntek a magyar helységnevek a dunaszerdahelyi útjelző tábláról, a peredi vasútállomásról, és a gömöri cseppkőbarlang útjelző tábláiról is. A gerillaakciók, tiltakozások azonban nem értek véget. A most elért eredményekről, a siker hátteréről Kovács Balázst, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistáját kérdeztük.
Hat év óta tartó, szerteágazó küzdelemről számoltok be közleményetekben. Pontosan minek tudható be, hogy éppen most enyhül meg a szlovák politikai légkör a kétnyelvűsítés irányába?
A vasúti kétnyelvűség témáját ugyan a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom nyitotta meg, de ennél sokkal fontosabbnak bizonyult az a tény, hogy az ügy nem csak néhány buzgóbb aktivistát foglalkoztatott. A felvidéki magyar közösség képes volt összefogni egy pozitív cél érdekében. Ki-ki a maga módján csatlakozott a kezdeményezéshez: az elmúlt években házilag gyártott magyar táblák kerültek ki, festékszóróval felírt állomásnevek jelentek meg, polgármesteri kérvények és nyílt levelek százai fogalmazódtak meg. Az egyre inkább szimbolikussá váló ügyet így aztán azok a politikusaink sem hagyhatták többé figyelmen kívül, akik eddig nem sok fogékonyságot mutattak a magyar nyelv státusza iránt. A vasúti táblák kétnyelvűsítése előbb a kormányprogramba került bele, most pedig a Híd közlekedési minisztere lépett.
Ötvennégy település vasúti megállóiban egészítik ki a szlovák nyelvű táblát magyar nyelvűek is. Kielégítő ez az eredmény, vagy "csak" jó kezdet?
Félmegoldásnál tartunk. A miniszteri rendelet csak az állomásokat érinti, a megállókat azonban nem. Jogi problémáról van szó, ugyanis a kisebbségi nyelvhasználati törvény csak a vasútállomások tábláira vonatkozik. Számításaink szerint 44 olyan helységről van szó, aminek a kétnyelvűsítése egyelőre megoldatlan. Ezen településeken hozzávetőlegesen 45 ezer magyar él. Értük éppúgy ki fogunk állni mindaddig, amíg sikerül elismertetni nyelvi jogainkat. Megmaradásunk egyik alapfeltétele a magyar nyelv szlovákkal egyenrangú státusza.
Számíthatunk a hivatalos feliratok, űrlapok, figyelmeztető táblák ugrásszerű kétnyelvűsítésére, vagy ezzel a gesztussal csak dobtak egy csontot a magyar kisebbségnek?
Minden egyes előrelépés külön küzdelmet jelent. Annak ellenére, hogy egy magyar érdekeltségű párt is kormányon van, a Híd részéről annyi támogatásra számíthatunk, amennyit a közösségi elvárások kikényszerítenek. Nem létezik átfogó koncepció a magyar nyelv státuszának rendezésére, ezért is fontosak az alulról építkező kezdeményezések. Biztosítani kell a kisebbségi helységnévtáblák szimmetriáját - jelenleg a magyar táblák mindenütt kisebbek a szlovákhoz viszonyítva, ami elfogadhatatlan. Cél a turisztikai és földrajzi neveket jelölő táblák kétnyelvűsítése, de javítani kell a hivatali nyelvhasználat szintjét is - ezek mind elfogadottnak számítanak az őshonos kisebbségek iránt nagyvonalú országokban.
Hogyan tovább, mi lesz a következő lépésetek?
A vasúti kétnyelvűség tekintetében figyelni fogjuk, hogy minden rendben történjen. A következő időszakban meg kell nyitni a többi közlekedési tábla kérdését is, gondolok itt mindenekelőtt az útjelző táblák kérdésére.
A bejelentés nyomán változhat a nyelvi jogok érvényesítésének szándéka a hétköznapi embernél is?
Minden előrelépés növeli a felvidéki magyarság konfortérzetét. A kikerülő vasúti táblák hozzájárulnak ahhoz, hogy úgy érezzük: anyanyelvünk nem idegen elem, amit legfeljebb otthon, a négy fal között ildomos használni. Tény, hogy 40 év szocializmus és 25 év kisebbségellenes nyelvtörvényekkel megalapozott államnacionalizmus sok magyart elbizonytalanított az identitásában. Ugyanakkor hibás az a szemlélet is, amelyik teljes egészében a hétköznapi emberre hárítja a nyelvi jogok érvényesítését. Támogató jogi környezetre és toleráns többségi hozzáállásra van szükség - ezek megteremtése jelenti a legnagyobb kihívást.
Érdekes módon a szlovákiai magyar politikai elit nem igazán kommunikálta ezt a sikert...
Ennek okairól semmilyen pozitív tudásunk nincs. Feltételezhető, hogy a pozsonyi kormánykoalíció másik két tagja, a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt azzal a feltétellel járult hozzá a vasúti kétnyelvűséghez, hogy a Híd azt nem veri nagy dobra. A magyaroknak megadott "engedmény" aligha nyeri el az ő választóik tetszését.
Forrás: PestiSrácok.hu; fotó: facebook.com
