Csak 11 százalék teljesült az ígéretekből - teljes kudarc a kvótarendszer
Ahogy az várható volt, elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. Budapest és Pozsony még 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amely szerint a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget kell nyújtani Olaszországnak és Görögországnak. Az áthelyezésekből az év közepéig csupán a meghatározott szám 11 százaléka valósult meg, így az EP korábban már felszólította a tagállamokat, hogy tartsák magukat a vállalt kötelezettségekhez és kiemelten kezeljék a családjuktól elszakadt gyermekeket és egyéb sérülékeny csoportokat.
A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket.
- írták a tizenöt fős nagytanács ítéletét részletező közleményben.
Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1.294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a "határozatból hiányzik a felhatalmazás", azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.
2017 júniusában az Európai Bizottság bejelentette, hogy Csehország, Magyarország és Lengyelország ellen kötelezettségszegési eljárásokat indít, amiért nem teljesítik a fenti tanácsi döntésekkel kapcsolatos feladataikat. Magyarország és Lengyelország egyetlen menedékkérőt sem fogadott be, Csehország pedig 2016 augusztusa óta leállította a befogadást.
A hivatalos adatokból jól látható, hogy nem csak hazánk vonakodik a menekültek befogadását illetően, eddig ugyanis szinte senki nem teljesítette a megígért számokat. Ausztria például 50 menekült befogadását ígérte meg, amiből 15-öt teljesített, miközben a hivatalos kötelezettségvállalás 1.953 menekültre vonatkozik. Hasonló a helyzet Belgiumban, ők ugyanis 1.480 menekült befogadását ígérték meg, és hivatalosan 259-et vettek át Olaszországból, illetve 677-et Görögországból. Talán a németek azok, akik a “legjobban állnak”, ők 12.250 fő befogadását ígérték, amiből 7.842 kapott eddig menedéket az országban, az elvárt kvótájuk viszont 27.536. A hivatalos adatokból jól látszik, hogy Lengyelország, Csehország, Magyaroszág még egyetlen kvótabetelepítést sem teljesített, és remélhetőleg ez így is fog maradni. Az adatokból az is látszik, csak Finnország és Málta teljesítette a vállalásokat. Érdekes adat, hogy 2017. szeptemberig beígért 160 ezer görög- és olaszországi transzferből az év közepéig csak 18.770 (11%) valósult meg és a szolidaritás hiányát csalódáskeltőnek tartják.
Az EU-s határozat a migrációs válságra válaszul született 2015. szeptemberében, amely azt rögzítette, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget kell nyújtani Olaszországnak és Görögországnak. A határozat azt írta elő, hogy két év alatt 120 ezer, nemzetközi védelemre szoruló személyt helyezzenek át a két tagállamból az EU többi tagállamába.
Alapvetően nem néhány menekült befogadásával lenne baj, hanem azzal, hogy valószínűleg a kötelező kvóta a migráció súlyosbodásával évről-évre egyre nagyobb lesz, így a következmények kiszámíthatatlanok. Ez olyannyira valós aggodalom, hogy a magyar és a szlovák keresetet elutasító ítéletet követően a menekültáthelyezési program megduplázását előirányzó javaslatot készít – jelentette szerdán bizottsági forrásokra hivatkozva a Politico.eu brüsszeli hírportál napi hírlevele.
Forrás: EP, MTI; Vezető kép: Népszava
