Pesti Srácok

Ebből nehezen lesz szakítás – Közvélemény-kutatás a V4-ek országaiban  

Ebből nehezen lesz szakítás – Közvélemény-kutatás a V4-ek országaiban  

A Visegrádi Négyek országainak összetartása számokban – A Nézőpont Intézet nemrégiben végzett közvélemény-kutatása azokra a jóslatokra is rácáfol, amelyek már a közeli szakadást vetítik elő, hiszen a V4-es országok megkérdezett polgárainak több mint fele úgy gondolja, hogy saját állama a V4 együttműködés keretében tudja legjobban érvényesíteni az érdekeit az Európai Unióban, emellett többségük úgy érzékeli, a nyugati országok kettős mércét alkalmaznak a kelet-európaiakkal szemben. A V4-ek országai többek közt abban is egységesek, hogy jelentős többségük elégedetlen az unió bevándorláspolitikájával .

A Nézőpont Intézet idén június 29. és július 15. között végzett közvéleménykutatást a Visegrádi Négyek országaiban, országonként ezer fő megkérdezésével. A kutatás célja annak felmérése volt, létezik –e, és milyen mértékű a V4-identitás. A kutatás vizsgálta az országok egymáshoz, és a nagyhatalmakhoz való viszonyát, a V4-ek megítélését, az Európai Unión belüli közös érdekérvényesítésről alakult képet, valamint a bevándorlást.

Szeretjük egymást

A kutatás eredménye szerint a négy ország polgárainak túlnyomó többsége (84 százaléka) hallott már a Visegrádi Együttműködésről, a válaszadók abszolút többsége meg is tudta nevezni az együttműködésben résztvevő országokat. Érdekes ugyanakkor, hogy a visegrádi együttműködést életrehívó Magyarország lakosainak csak a fele tudta felsorolni az összes V4-es országot, hasonlóan különben a lengyelekhez.

PestiSracok facebook image
Forrás: Nézőpont Intézet

A kutatás szerint a V4-ek országai túlnyomórészt jó véleménnyel vannak a többi visegrádi országról. Ugyanakkor míg leginkább Csehországot kedvelik (77 százalék), addig Magyarországot a válaszadóknak 62 százaléka kedvelte, így hazánk a legkevésbé kedvelt V4-es ország. Érdekes, hogy míg a magyarok 59 százaléka kedveli Szlovákiát, addig a szlovákok kedvelik a V4-eken belül legjobban a magyarokat (72 százalék). Meglepő, hogy a jóbarátként aposztrofált lengyeleknek "csak" 55 százaléka tekint ránk pozitívan.

A nyugati országok kettős mércét alkalmaznak

A kutatás alapján a négy ország polgárai fontosnak tartják az országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviseletét. A megkérdezettek több mint fele nyolcas, vagy annál magasabb értéket mondott az együttműködés jelentőségét meghatározó 1-től 10-es skálán. A polgárok több mint fele ezen felül úgy gondolja, hogy saját állama a V4 együttműködés keretében tudja legjobban érvényesíteni az érdekeit az Európai Unióban. A kutatások szerint a megkérdezettek háromnegyede úgy látta, hogy a nyugat-európai országok nem kezelik egyenrangúan a visegrádi országokat, a polgárok többségében úgy ítélik meg, hogy a nyugat-európai országok kettős mércét is alkalmaznak a kelet-európai országokkal szemben.

A megkérdezettek negyede elsődlegesen az EU külső határvédelme területén fűzné szorosabbra a V4-ek viszonyát. Emellet véleményük szerint az iparpolitika összehangolása és az autópálya-építések területén kellene szorosabbra fűzni az együttműködést, összhangba hozni a politikát. Érdekesség, hogy a nem eurót használó visegrádi országok válaszadóinak csupán egynegyede szerint kellene bevezetni az eurót, míg Szlovákiában a válaszadók 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jó döntés volt az euró bevezetése. A visegrádi országok 46 százaléka szerint összességében inkább jobb, vagy sokkal jobb lesz 5 év múlva az országok helyzete. Ezen belül a magyarok 44 százaléka tekint a jövőre pozitívan, míg a Lengyelek a legkevésbé derűlátóak.

Forrás: Nézőpont Intézet

Egybehangzó nem a betelepítésre

A válaszadók a határkerítést támogatják, a kötelező betelepítési kvótát ugyanakkor elutasítják. A megkérdezettek 81 százaléka rossz véleménnyel van az EU bevándorláspolitikájáról. A kvótarendszert többségük, 55 százalékuk utasítja el, míg további 18 százalékuk inkább elutasítja. Érdekesség, hogy a magyarországi határzárat a leginkább a magyarok támogatják (87 százalék), viszont a V4 országain belül a legkevésbé a lengyelek 57 százalék értenek egyet vele.

A Nézőpont Intézet június 29-e és július 15-e között végzett telefonos közvélemény-kutatást a négy országban, országonként ezer ember megkérdezésével, reprezentatív mintán.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezető kép: Budapest online

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.