Pesti Srácok

Ebből nehezen lesz szakítás – Közvélemény-kutatás a V4-ek országaiban  

Ebből nehezen lesz szakítás – Közvélemény-kutatás a V4-ek országaiban  

A Visegrádi Négyek országainak összetartása számokban – A Nézőpont Intézet nemrégiben végzett közvélemény-kutatása azokra a jóslatokra is rácáfol, amelyek már a közeli szakadást vetítik elő, hiszen a V4-es országok megkérdezett polgárainak több mint fele úgy gondolja, hogy saját állama a V4 együttműködés keretében tudja legjobban érvényesíteni az érdekeit az Európai Unióban, emellett többségük úgy érzékeli, a nyugati országok kettős mércét alkalmaznak a kelet-európaiakkal szemben. A V4-ek országai többek közt abban is egységesek, hogy jelentős többségük elégedetlen az unió bevándorláspolitikájával .

A Nézőpont Intézet idén június 29. és július 15. között végzett közvéleménykutatást a Visegrádi Négyek országaiban, országonként ezer fő megkérdezésével. A kutatás célja annak felmérése volt, létezik –e, és milyen mértékű a V4-identitás. A kutatás vizsgálta az országok egymáshoz, és a nagyhatalmakhoz való viszonyát, a V4-ek megítélését, az Európai Unión belüli közös érdekérvényesítésről alakult képet, valamint a bevándorlást.

Szeretjük egymást

A kutatás eredménye szerint a négy ország polgárainak túlnyomó többsége (84 százaléka) hallott már a Visegrádi Együttműködésről, a válaszadók abszolút többsége meg is tudta nevezni az együttműködésben résztvevő országokat. Érdekes ugyanakkor, hogy a visegrádi együttműködést életrehívó Magyarország lakosainak csak a fele tudta felsorolni az összes V4-es országot, hasonlóan különben a lengyelekhez.

PestiSracok facebook image
Forrás: Nézőpont Intézet

A kutatás szerint a V4-ek országai túlnyomórészt jó véleménnyel vannak a többi visegrádi országról. Ugyanakkor míg leginkább Csehországot kedvelik (77 százalék), addig Magyarországot a válaszadóknak 62 százaléka kedvelte, így hazánk a legkevésbé kedvelt V4-es ország. Érdekes, hogy míg a magyarok 59 százaléka kedveli Szlovákiát, addig a szlovákok kedvelik a V4-eken belül legjobban a magyarokat (72 százalék). Meglepő, hogy a jóbarátként aposztrofált lengyeleknek "csak" 55 százaléka tekint ránk pozitívan.

A nyugati országok kettős mércét alkalmaznak

A kutatás alapján a négy ország polgárai fontosnak tartják az országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviseletét. A megkérdezettek több mint fele nyolcas, vagy annál magasabb értéket mondott az együttműködés jelentőségét meghatározó 1-től 10-es skálán. A polgárok több mint fele ezen felül úgy gondolja, hogy saját állama a V4 együttműködés keretében tudja legjobban érvényesíteni az érdekeit az Európai Unióban. A kutatások szerint a megkérdezettek háromnegyede úgy látta, hogy a nyugat-európai országok nem kezelik egyenrangúan a visegrádi országokat, a polgárok többségében úgy ítélik meg, hogy a nyugat-európai országok kettős mércét is alkalmaznak a kelet-európai országokkal szemben.

A megkérdezettek negyede elsődlegesen az EU külső határvédelme területén fűzné szorosabbra a V4-ek viszonyát. Emellet véleményük szerint az iparpolitika összehangolása és az autópálya-építések területén kellene szorosabbra fűzni az együttműködést, összhangba hozni a politikát. Érdekesség, hogy a nem eurót használó visegrádi országok válaszadóinak csupán egynegyede szerint kellene bevezetni az eurót, míg Szlovákiában a válaszadók 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jó döntés volt az euró bevezetése. A visegrádi országok 46 százaléka szerint összességében inkább jobb, vagy sokkal jobb lesz 5 év múlva az országok helyzete. Ezen belül a magyarok 44 százaléka tekint a jövőre pozitívan, míg a Lengyelek a legkevésbé derűlátóak.

Forrás: Nézőpont Intézet

Egybehangzó nem a betelepítésre

A válaszadók a határkerítést támogatják, a kötelező betelepítési kvótát ugyanakkor elutasítják. A megkérdezettek 81 százaléka rossz véleménnyel van az EU bevándorláspolitikájáról. A kvótarendszert többségük, 55 százalékuk utasítja el, míg további 18 százalékuk inkább elutasítja. Érdekesség, hogy a magyarországi határzárat a leginkább a magyarok támogatják (87 százalék), viszont a V4 országain belül a legkevésbé a lengyelek 57 százalék értenek egyet vele.

A Nézőpont Intézet június 29-e és július 15-e között végzett telefonos közvélemény-kutatást a négy országban, országonként ezer ember megkérdezésével, reprezentatív mintán.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezető kép: Budapest online

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.