Pesti Srácok

Svéd ex-politikus a PS-nek: A jobbközép koalició sosem viselkedett igazi ellenzékként, ez most sem várható

Svéd ex-politikus a PS-nek: A jobbközép koalició sosem viselkedett igazi ellenzékként, ez most sem várható

Nem sokkal éjfél után érkeztek meg a 2018-as svéd választás eredményei. A végleges számok a kezdeti exit polloknál is bizonytalanabb képet festenek arról, ki fogja irányítani Svédországot az elkövetkezendő években, hiszen a két nagy politikai tömörülés (bal-jobbközép) között szinte nincs számbeli különbség. A nagy pártok mellé felzárkozó migránsellenes Svédországi Demokraták (SD) a harmadik legerősebb párt lett, és ezzel felrobbantotta a hagyományos pártrendszert, amiben a két blokk között dőlt el mindig, melyik kormányoz – többnyire a baloldal. Az SD ezzel az eredményével győztesnek érezheti magát, hiszen vagy nagykoalícióra kényszeríthetik ellenfeleiket, vagy őket kell bevonni a kormányzásba. Az első forgatókönyv a valószínűbb; Patrik Ehn, a Svédországi Demokraták volt politikusa a PestiSrácok.hu-nak kérdésére kifejtette, a konzervatív blokk eddig is alávetette magát a baloldalnak, sosem viselkedtek klasszikus ellenzékként, ebben pedig nem várható változás.

99,8 százalékos feldolgozottság alapján a voksok 40,6 százalékát kapta a kormányzó baloldali koalíció, az ellenzéki jobbközép választási szövetség a voksok 40,3 százalékát szerezte meg Svédországban a 2018-as választáson. Az eredmény katasztrofális az ország jövőjét tekintve, hiszen hosszú ideig elhúzódhatnak a viták azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán ki nyer. Hogy ki, hogyan és kivel kössön szövetséget a kormányalakítás érdekében, az a távoli jövő, illetve az is kérdés, hogy mennyire fogadna el az egyre polarizáltabb svéd társadalom egy kisebbségi kormányt. Az biztos, hogy az elmúlt hónapokban érzékelt mérhetetlen bizonytalanság és feszültség továbbra is jelen lesz a svéd mindennapokban.

Régen minden jobb volt...

Nicholas Aylott, a Södertörn Egyetem elemzője a Radio Swedennek kifejtette, hogy a bizonytalanság a kormányalakítás után is megmarad, hiszen egy ilyen kis különbséggel győztes kormányzó erő csak gyenge lehet. A szakértő hozzátette, régebben egyszerűbb volt minden, hiszen volt két nagy politikai blokk, amelyek elértek egy bizonyos eredményt és kormányt alakíthattak, de a Svédországi Demokraták meglepően jó eredménye megbillentette a több, mint száz éves politikai egyensúlyt azzal, hogy 19 százalékot szerzett, vagyis nemcsak a kormányalakításhoz szükséges egyértelmű többség megszerzését nehezítették meg, hanem azt is, hogy a kis pártok eldöntsék, kit támogatnak.

PestiSracok facebook image

– erősítette meg a helyzetet a PestiSrácok.hu-nak Patrik Ehn, a Svédországi Demokraták volt politikusa, a Motpol.nu nevű jobboldali lap jelenlegi szerkesztője.

– tette hozzá. Véleménye szerint azért szavaztak még mindig ennyire „kevesen” a Svédországi Demokratákra – a migrációval kapcsolatos problémák ellenére –, mert azt remélik, hogy a Mérsékeltek vagy a Szociáldemokraták felismerik a problémát és megszigorítják a bevándorlási szabályokat.

– osztotta meg velünk, hogy miben reménykednek az SD politikusai a totális politikai karantén ellenére.

Stefan Löfven miniszterelnök, a Svéd Szociáldemokrata Párt elnöke és felesége, Ulla Löfven a párt eredményváró rendezvényére érkezik a svéd parlamenti választások napján, 2018. szeptember 9-én Stockholmban. Fotó: MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer

Az SD azonban még mindig reménykedik, hogy a Kereszténydemokratákkal és a Mérsékelt Párttal koalícióra tudnak lépni, amit a két másik párt határozottan elutasít annak ellenére, hogy ők is megígérték a választóiknak a svéd bevándorláspolitika szigorítását.

Ember kell és kész

A párt vezetője, Jimmie Åkesson emellett lemondásra szólította fel Stefan Löfven jelenlegi kormányfőt, amit Löfven rögtön elutasított, egyúttal megragadta az alkalmat, hogy lenácizza az SD-t, és hangsúlyozza, hogy egy migrációt elutasító párt nem tesz semmit hozzá a svéd közösséghez, hisz Svédországnak emberekre van szüksége. Az SD vezérhez hasonlóan járt el a Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson is, aki szerint szintén eljárt a kormány fölött az idő, távozniuk kell.

– nyilatkozott magabiztosan a svéd sajtónak Jimmie Åkesson. A Kereszténydemokraták egyébként a választás második nagy győztesei, hiszen 7,4 százalékot kaptak, az eredményhez szükséges extra szavazatokat pedig főleg a Mérsékelt Pártból szívták el, de a Dagens Nyheter szerint sokan csatlakoztak hozzájuk a Szociáldemokraták táborából is, akik lassan, de biztosan koptatják el hatalmas táborukat. Sokatmondó volt a Mérce.hu tudósítása a svéd választások éjszakájáról, a magukat függetlenként aposztrofáló kiadvány munkatársai aktivistaként vettek részt a szociáldemokraták kampányában. Beszámolóikból kiolvasható, hogy a szociáldemokraták is érzik, ez nem az ő választásuk volt; míg a lelkes, nyugati mércével sem túl okos világpolgár fiatalok ünnepelték az elsőségüket, az öregebb párttagok arcukat kezükbe temetve siratták a pártjukat.

A szavazatok összeszámlálása – 99,8 százalékos feldolgozottság – alapján a voksok 40,6 százalékát kapta a kormányzó baloldali koalíció, az ellenzéki jobbközép választási szövetség a voksok 40,3 százalékát szerezte meg, a harmadik helyen pedig a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) párt végzett a szavazatok 17,6 százalékával. A voksoláson hatezerháromszáz jelölt szállt versenybe a háromszáznegyvenkilenc parlamenti mandátum mellett húsz megyei tanácsi és kétszázkilencven önkormányzati gyűlési helyért. A baloldali blokk, a svéd Zöld Párttal koalícióban kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt, illetve a Baloldali Párt együttese az előzetes eredmények szerint száznegyvennnégy képviselői helyet szerzett meg, míg a konzervatív Mérsékelt Párt, a Centrum Párt, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok Szövetségként ismert jobbközép koalíciója száznegyvenkettőt.

Forrás: dn.se, Swedish Radio; Vezető kép: MTI/EPA/TT/Anders Wiklund

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.