Pesti Srácok

Senki sem tudja, mi lesz a Brexit-szavazás után - Lehet, hogy kitolja az EU a kiválás dátumát?

Senki sem tudja, mi lesz a Brexit-szavazás után - Lehet, hogy kitolja az EU a kiválás dátumát?

Miután Theresa May Brexit-alkuját leszavazta a brit alsóház, mindenki azt találgatja, mi következhet. A választ úgy tűnik, senki sem tudja. Politikusok és újságírók ismét bedobták az összes eddigi ötletet, a no-deal kilépéstől az új népszavazás kiírásáig. A Brexit-pártiak egészen mást akarnak, mint az EU-pártiak, ami a helyzetértékelésüket is meghatározza. A Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás előző napi brit alsóházi elutasítását követően az európai uniós politikusok a rendezetlen kiválás esélyeire figyelmeztetnek, és elképzelhetőnek tartják a brit európai uniós kiválás márciusra tervezett határidejének meghosszabbítását, ha ezt London kéri.

A brit országgyűlés alsóháza kedden leszavazta a Theresa May által kialkudott Brexit-egyezséget. Az eredményre számítani lehetett. Arra azonban senki sem gondolt, hogy ennyien utasítják majd el a megállapodást - írja a Spectator. A terv 230 szavazattal bukott el (118 konzervatív képviselő is elutasította), vagyis a miniszterelnöknek 116 képviselőt kéne valahogyan maga mellé állítania a következő néhány héten belül, ami lehetetlennek tűnik.

Lehetetlen helyzetben van Theresa May

Theresa May arra játszhatott, hogy amennyiben szűkebb többség utasította volna csak el a megállapodást, még kialkudhatott volna engedményeket az EU részéről. Ez a hajó, úgy tűnik, most elment. May problémája az, hogy a különböző csoportok meggyőzéséhez ellentétes ígéreteket kéne tennie. Ha a miniszterelnök a munkáspárti képviselők kedvéért beleegyezne, hogy az Egyesült Királyság a vámunió része maradjon, további támogatókat veszítene saját párttársai körében. Noha May korábban azt mondta, hogy a no deal is jobb, mint egy rossz megállapodás, kedden a parlamenti szavazás után egyértelműen utalt arra, hogy bármit megtenne azért, hogy elkerülje a megállapodás nélküli kilépést. Amennyiben May beismerné, hogy - végső esetben - esetleg elfogadna egy no deal opciót, azzal elveszíthetné a kormányzáshoz szükséges többség támogatását, ami új választásokhoz vezethetne. Kedden este először tett utalást arra a miniszterelnök, hogy hajlandó lenne munkáspárti képviselők szavazataiért kuncsorogni.Szerdán a parlamentben a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok alsóházi félórájában Theresa May ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a kormány nem vonja vissza a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló bejelentést. May szerint ez azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja marad, figyelmen kívül hagyva a kilépésről hozott népszavazási döntést, a brit kormány azonban erre nem hajlandó.

PestiSracok facebook image
Theresa May. Fotó: MTI

Corbyn bizalmatlansági indítványa

Jeremy Corbyn, a munkáspártiak vezére be is nyújtott a szavazás után egy bizalmatlansági indítványt a May-kormány ellen, de valószínűtlen, hogy a miniszterelnök megbukna a szerda esti szavazáson, mert a Brexit-megállapodást leszavazó konzervatív képviselők és a kormányt támogató Demokratikus Unionista Párt is biztosították támogatásukról a kormányfőt. A BBC ismertetője szerint abban a valószínűtlen esetben, ha mégis megszavazná a képviselők többsége a bizalmatlansági indítványt, pártok feletti EU-párti „nagykoalíciót” kéne alakítani, ami nem tűnik kivitelezhetőnek. Ha pedig nem sikerülne új kormányt alakítani két héten belül, új parlamenti választásokat kellene kiírni. Lehetséges, hogy maga Corbyn sem akarja, hogy most megbukjon May. Párttársai jelentős része új népszavazást szeretne, amit ő nyíltan nem támogathat. Rengeteg munkáspárti szavazó is a kilépés mellett voksolt annak idején, és ha új parlamenti választásokra kerülne sor, ők elfordulhatnának Corbyntól. A Munkáspárt elnöke feltehetőleg arra játszik, hogy folyamatosan megismétli majd a bizalmatlansági indítványt, amíg választások nélkül nem tud parlamenti többséget szervezni maga köré.

Majdnem lejárt az idő

Az EU-párti, liberális Politico cikkéből kiderül, hogy az uniós politikusok sem könnyítik meg a britek dolgát. Semmiféle engedményre nem mutatkoznak hajlandónak. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint ha nem lehetséges a megállapodás, és senki sem szeretne no dealt, ki kéne végre mondani, mi az egyetlen pozitív megoldás. Ezzel nyilván a Brexit teljes elhagyására utalt. Juncker a szavazás után azt írta a Twitteren:

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-koordinátora szerint a briteknek végre meg kéne mondaniuk, miféle megállapodást is szeretnének az alsóházi képviselők. Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló szerdán, az Európai Parlament strasbourgi plenáris vitáján elmondta, sajnálattal vette tudomásul a szavazás eredményét, s rámutatott, hogy mindössze tíz hét van hátra a szigetország tervezett kilépésének dátumáig, 2019. március 29-ig, ezért fel kell gyorsítani a felkészülést a kemény Brexitre. Barnier hangsúlyozta, hogy a szerződést közösen dolgozták ki a brit kormánnyal, szövege a létező kompromisszumok legjobbja, amely figyelembe veszi mindkét fél alapvető kikötéseit. A német kancellár is kommentálta a fejleményeket.

- fogalmazott Angela Merkel, hozzátéve, hogy van még idő a tárgyalásra, várják a brit miniszterelnök javaslatait. Merkel leszögezte, a Brexit mindenképpen káros folyamat, rendezett és rendezetlen formában is, a német kormány pedig mindent megtesz ennek a kárnak a korlátozásáért és egy rendezett megoldásért.

Orbán a bentmaradás mellett kampányolt két éve

Az EU vezetőinek megnyilvánulásai azért álságosak, mert pontosan lehet tudni, hogy mi a britek baja. A Brexit-párti képviselők nem bíznak meg az EU-ban, a Junckerekben és Verhofstadtokban, és a megállapodásnak pontosan azokat a részeit utasították el, amelyek szerintük kiszolgáltatnák hazájukat az EU-s bürokratáknak. A Brexitet támogató konzervatívok nem szeretnének átmeneti időszakot, és elutasítják, hogy az Európai Bíróság dönthessen vitás ügyekben a későbbiekben. Érdekes, hogy annak idején, 2016 nyarán Orbán Viktor újsághirdetésben is a bentmaradásra biztatta a briteket a népszavazás előtt. Magyarország szerint Nagy-Britannia uniós tagsága azért fontos, mert az erős Európa a nagy tagállamok együttműködésével valósítható meg. A magyar kormányt sokszor vádolták Európa-ellenességgel, azonban a "pro-európai hozzáállása" is jól mutatja, hogy elszántan és szilárdan hisz az unió által elért eredmények fontosságában, még ha sok esetben másként is képzeli el a kontinens jövőjét - mondta akkor Kovács Zoltán kormányszóvivő.

"A döntés a tietek, de Magyarország büszke arra, hogy veletek együtt az Európai Unió tagja lehet" - áll a magyar kormány hirdetésében.

Bármi megtörténhet még

A New York Times cikke szerint továbbra is minden lehetséges tehát. Egyesek a Brexit-szavazás megismétléséért kampányolnak, mások gazdasági katasztrófával fenyegetnek a no deal esetére. Vannak, akik laza, norvég mintán alapuló kapcsolatot szeretnének az Unióval. May megállapodást szeretne kötni mindenáron, a keményvonalas Brexit-pártiak pedig kitartanak amellett, hogy a no deal megoldás is elfogadható, csak szabaduljanak már meg végre az Európai Uniótól. A fő nehézséget az jelenti, hogy egy olyan parlamentnek kéne megállapodni a Brexitről, amelynek döntő többsége nem ért egyet az unióból való kilépéssel. A népszavazáson az állampolgárok a kilépésre voksoltak ugyanis, de a politikai elit mindig is a maradás mellett volt.

Forrás: MTI, BBC, Spectator, Politico, The New York Times; Fotó: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth, Valasz.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.