Techcégek a jobbközép ellen
Újabb botrány körvonalazódik a nagy technológiai cégek háza táján, kiderült ugyanis, hogy ezek a vállalatok aktívan bele akarnak szólni a 2020-as amerikai elnökválasztásba, illetve már akár az áprilisi EP-választások eredményét is befolyásolhatják. Legalábbis ezt állítja Alex Marlow, a Breitbart.com főszerkesztője. A neves konzervatív lap munkatársa a Fox News Tucker Carlson Tonight című műsorában beszélt a nagy IT-cégek összeborulásáról a balliberális médiával és politikával. Az ilyen jellegű hatalmi visszaélés nem új keletű: mint arról már többször beszámoltunk, a Facebook rendszeresen cenzúrázza a jobboldaliak bejegyzéseit, így deformálva az információs piacot.
A liberális média rendszeresen a fake news, azaz az álhírek visszaszorításáról beszél. Ugyanakkor rendkívül nehéz meghatározni azt, hogy mi az álhír és mi nem az, ugyanis sokkal egyszerűbb a balliberális médiának propagandát, idegengyűlöletet, demagógiát vagy fake news-t kiáltani, ha egy bizonyos állítás szembe megy a hivatalosan kidolgozott ideológiával, mint érvekkel és bizonyítékokkal megdönteni azt.
Az álhírek visszaszorítása tehát nem jelent mást, mint a liberális média által, a baloldali politikai agenda segítésére kidolgozott ideológia monopolizálását az információs piacon, vagy rövidebben szólva eltörölni a sajátjukkal ellenkező véleményeket a közbeszédből. Ez a tevékenység olyan szinten kiforrta magát az elmúlt években, hogy teljes eszközrendszert épített ki rá a pénztőke médiája. Két legfőbb instrumentuma közül az egyik a gondolatrendőrség, melybe beletartozik a cenzúra és a politikai érzékenyítés, a píszí, másik pedig az adat és információmanipuláció.
Ki a megbízható?
Az információs monopóliumért folytatott harcban a baloldali média és annak kiszolgálói rendszeresen nyilatkozzák a konzervatív sajtóról, hogy az megbízhatatlan, hiszen fake news-t terjeszt. Ezzel szemben ráadásul gyakran a magukat a hiteles tájékoztatás zászlóvivőjének tartó oldalak árasztják el olvasóikat álhírekkel. Ilyen volt például Magyarországon Orbán Ráhel nemlétező katonai repülőzése vagy az orosz befolyás firtatása az amerikai választások körül, ha külföldi példát szeretnénk. Természetesen ezeket a híreket maguk az írók sem hiszik el, mint ahogy azt sem, hogy a jobboldali portálok ne lennének megbízhatóak, sőt megbízhatóbbak is a liberális médiánál.
Mivel azonban a konzervatív média veszélyes, a megbízhatóságát, jó hírnevét alá kell ásni. Veszélyes azért, mert olyan, a liberális mainstreammel szembehelyezkedő értékeket közvetít, mint a család szentsége (az individualista konzumidiotizmus ellenpólusa), a nemzeti kultúra megőrzésének fontossága (a globalizáció, mint a nagytőke érdekközpontjának ellensúlya) és általában a baloldali liberális ideológiával szembemenő gondolatok.
Minthogy ezek szembemennek a balliberális ideológiával és a neobolsevista permanens forradalomból kibontakozó világunió képével - mely mintegy "monopol állam" szolgálná ki a piacot uraló szereplőket, az olyan spekulánsokat, mint például Soros György -, meg kell szüntetni a lehetőséget arra, hogy a konzervatív média, illetve a jobboldali aktorok hivatkozási pontjai legyenek a közbeszédnek vagy tudományos tanulmányoknak. Így jutunk el a gyűlöletbeszéd, illetve az álhír kategóriájához, amely kategóriát az orwelli szép új világban a gondolatrendőrség a konzervatív ideáknak tart fent.
Techcégek a liberális propaganda szolgálatában
Miután a gondolatrendőrség cenzorai bekategorizáltak egy adott médiumot, eldöntik, hogy az "hitelesnek" minősül-e, és ha nem, akkor "feketelistára" teszik. Az utóbbi kategóriába került most a Breitbart.com, a neves konzervatív médium, amelyet a Wikipédia száműzött a hiteles források közül. Praktikusan ez azt jelenti, hogy ha egy szerkesztő egy szócikkben a Breitbartra hivatkozik, az általa írt bejegyzést a moderátorok törölni fogják.
A lépés nagyban megkérdőjelezi a "szabad enciklopédia" pártatlanságát és függetlenségét. Nem új azonban a feltételezés, miszerint az oldal nem teljesen pártatlan. Egyes interneten keringő információk szerint az angol nyelvű szócikkek jelentős hányadát egy felhasználó szerkesztette, ami ha nem is jelenti azt, hogy egy személy volt több ezer szócikk szerzője, de mindenképp egy csoport szellemi produktuma a bejegyzések jelentős hányada.
Mindenesetre egy dolog biztos, mégpedig az, hogy a jövőben elképzelhető, hogy aki a Wikipédiát szeretné forrásként használni - és tudjuk, hogy ez népszerű szokás, főleg a diákok, a jövő választópolgárai körében -, az csak baloldali irányultságú forrásokkal megtámogatott szócikkeket fog találni. Itt tehát már el is vágták az információ fogyasztóit a pártatlan, vagy legalábbis kétoldalú tájékozottság lehetőségétől. Ez a politikai érzékenyítés legelementárisabb pontja.
Marlow szerint ráadásul a Wikipédia azzal, hogy a konzervatív véleményeket kizárja, teret ad annak, hogy a liberális média kontrollálatlanul terjesszen álhíreket, átveréseket egy olyan oldalon, amelyet a tudományos érdeklődésük kielégítése céljából látogatnak az olvasók. A főszerkesztő kiemelte a Trump-Putyin összeborulást terjesztő álhírt, vagy azt, hogy a baloldali sajtó mennyire nem foglalkozott a Brexit-pártiak narratívájának közlésével.
Nem a Wikipédia azonban az egyetlen online felület, amely a liberális propaganda kiszolgálására esküdött fel. Míg az internetes enciklopédia a gondolatrendőrség táborát erősíti, illetve afelé tendál - kéz a kézben a Facebookkal -, addig a többi techcég inkább az adatmanipulációval tolja a baloldali propaganda szekerét. Marlow szerint ezek a vállalatok igyekeznek elnyomni a konzervatív hangokat, ráadásul mindezt szisztematikusan, ipari léptékben, németes precizitással teszik. Szerinte az egyik ilyen cég a Google, ahol állítása szerint úgy finomhangolták keresőmotorjaikat, hogy azok a konzervatív és jobboldali platformokat hátrébb sorolják.
Itthon is tapasztalhatjuk ezt a befolyásolást
Ez a gyakorlatban tesztelhető módon igaz. Ha magyar beállításokkal a Google keresőjébe beírjuk a "hírportál" szót, akkor sorrendben a következő találatokat adja ki: 24.hu, HVG, Blikk, Index, 444.hu. Vagyis, mint láthatjuk, egytől egyig baloldali médiumokat soroltat fel. Ráadásul az első találati oldalon csupán egyetlen konzervatív beállítottságú oldalt listáz a keresőoldal, márpedig felmérések bizonyítják, hogy a találati lista második oldalát a böngészők csupán elenyésző hányada látogatja meg. A jobboldali platformok második oldalra száműzésével tehát kiemelt helyzetbe hozta a baloldali ideológiát propagáló médiát a Google.
Azzal akarják megnyerni a 2020-as választásokat , hogy cenzúrázzák és lekapcsolják azokat a platformokat, amelyek a hang nélküliek szócsövei lehetnének, azoké, akiket nem képvisel senki.
A gondolatrendőrség főkapitánya
A közösségi oldal közleményében azt írta:
a Facebook blokkolni fogja a fehér nacionalizmus megjelenítését, támogatását és dicsőítését.
Sajnos a nem fehér nacionalizmus és a szélsőséges iszlamizmus terjesztésének szankciójáról nem értekeztek hírek. A Facebook már nem is titkoltan élen jár az olyan közösségek, emberek, gondolatok cenzúrásában, amelyek a globalista birodalomépítő pénztőke által megkreált ideológia ellensúlyaként valódi értékeket terjesztenek és védelmeznek.
