Pesti Srácok

Erőszakban fogant magzatot sem lehet elvetetni Alabama és Missouri államban

Erőszakban fogant magzatot sem lehet elvetetni Alabama és Missouri államban

Alabama után Missouri államban is 1973 előtti időket írnak, amikor a szenátus 24:10 arányú többséggel elfogadta a lehető legszigorúbb abortusztörvényt. Eszerint csak akkor lehet terhességmegszakítást végrehajtani, hogyha az az anya életét veszélyeztetve lenne; minden más esetben a hatodik héttől bűncselekménynek számít, akár nemi erőszak, akár vérfertőzés során fogant a magzat. A beavatkozást a törvény ellenére elvégző orvos akár 99 év börtönbüntetést is kaphat.

Hogy miért is megdöbbentő mindez? Vegyük sorra: a napokban elfogadott abortusztörvény szerint a magzat első szívdobbanásától (vagyis a terhesség hatodik hetétől - értsd: másfél hónap) kezdve minden elképzelhető magzatelhajtás a lehető legszigorúbban tilos. Igen ám, csakhogy azokban az esetekben is, hogyha a magzat vérfertőzés, vagy akár nemi erőszak során fogant. Tehát ezekben az esetekben a nemi erőszak áldozata azon túl, hogy érzelmileg, testileg és minden szinten a legsúlyosabb módon meg lett nyomorítva, még arra is kötelezi az állam, hogy az ebből fogant gyermeket világra hozza/felnevelje.

De tetézhetjük a dolgot: családon belüli erőszak áldozata sem vetetheti el a magzatot, holott bizonyított tény, hogy a vérfertőzéssel fogant gyermekek nagy százaléka valamilyen testi vagy pszichikai fogyatékossággal születik. Nos, Alabama és Missouri állam emellett döntött, mindezt az "életbarátság" égisze alatt. Hát, hogyha valami nem életbarát, akkor az pontosan ez. Miféle élete lesz az anyának, akinek nap, mint nap szembe kell néznie az így született gyermekével? Milyen élete lesz a gyermeknek, aki ki tudja, mennyi szeretetet és gondoskodást fog kapni, ha egyáltalán kap majd? Mi lesz azzal a családdal, akik később tudják meg, hogy születendő gyermekük olyan súlyos fogyatékossággal fog a világra jönni, amit anyagilag, lelkileg nem bírnának el, amitől a gyerek élete is nyomorúságos lenne?

Ha mindez nem lenne elég, azt az orvost, aki a terhesség hatodik hete után végezne el ilyen beavatkozást, 99 évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik. Ennek pedig egészen egyenes következménye lehet az elszaporodó illegális abortusz is. Egyetlenegy esetben van erre lehetőség, mégpedig akkor, ha az anya életét veszélyeztetné. A törvényhozók a következő közleményt adták ki:

PestiSracok facebook image
Alabamában az abortusz törvényt megszavazó szenátorok – fotó: ABC

A Roe/Wade-döntést 1973-ban hozta a szövetségi legfelsőbb bíróság, amely az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be. A döntés biztosította a nőknek a jogot az abortuszhoz. Egy életet kioltani szörnyű és megbocsáthatatlan, mindenki saját maga értékrendje szerint ítéli ezt meg. Természetesen az legalább annyira felháborító, amikor New Yorkban ünnepelték a kései abortuszt, miszerint a gyermek egészen a születéséig bármikor elvetethető. Egy anya mindazonáltal ítélhesse meg saját maga a helyzetet, amibe belekényszerült, annak súlyosságát és következményeit, normális és ésszerű keretek között. A végletekből eddig sosem sültek még ki jó dolgok.

Vezető kép: Daily Express

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)