Pesti Srácok

Még az EP-választás előtt akar Orbánnal találkozni Trump

Még az EP-választás előtt akar Orbánnal találkozni Trump

Donald Trump amerikai elnök munkalátogatásra hívta meg Orbán Viktor miniszterelnököt Washingtonba. A találkozóra május 13-án kora délután kerül sor Washingtonban, a tárgyalás szűk körben zajlik majd. Érdemes észrevenni, hogy a találkozó időpontja két héttel az EP-választás előtt van, ami jelentheti azt is akár, hogy az amerikai elnöknek ajánlata van Orbán Viktor számára. Majdnem biztos, hogy a magyar haderő fegyverzetfejlesztése is szóba kerül, hiszen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes nemrég aláírta a Magyarország és az Egyesült Államok katonai együttműködését szabályozó Védelmi Együttműködési Megállapodást.

Donald Trump megválasztása óta mindenki azt találgatta Magyarországon, hogy az amerikai elnök vajon mikor találkozik majd Orbán Viktorral, aki az egyik első olyan kormányfő volt, aki a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban támogatásáról biztosította Trumpot még republikánus jelöltként. Szijjártó Péter nemrég azt mondta: nincs olyan ügy, aminek a kezeléséhez a legfelsőbb szintre lenne szükség, úgy tűnik azonban, hogy mégiscsak lett olyan probléma, amit a két ország vezetőjének zárt ajtók mögött kell megvitatnia.

Fotó: MTI/AP/Carolyn Kaster

David Cornstein, budapesti amerikai nagykövet egyébként korábban már utalt rá, hogy a kétoldalú Védelmi Együttműködési Megállapodás elfogadása után elképzelhetőnek tart egy találkozót Orbán Viktor és Donald Trump között. A DCA aláírása áprilisban meg is történt: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes aláírta a Magyarország és az Egyesült Államok katonai együttműködését szabályozó egyezményt a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett washingtoni külügyminiszteri tanácskozás zárónapján. Ez persze önmagában nem szükségszerűen elég indok egy legmagasabb szintű találkozóra, de Trump jól láthatóan akkor szeret a legjobban találkozni más országok vezetőivel, ha azok sok-sok amerikai dollárért rendelnek fegyvert az USA-tól.

PestiSracok facebook image

Fegyvervásárlás? Szövetség? Mindkettő?

Kiszelly Zoltán szerint nincsen kizárva, hogy jelenleg is vásárlás van a dolog hátterében; régóta szó van róla, hogy 2026-ban esedékessé válik a légierő Gripenjeinek a lecserélése, és mivel nekünk az az érdekünk, hogy az éppen aktuális, legmodernebb technológiát kapjuk meg, ezért F-35-ösök vásárlása lehet az egyik opció.

Van azonban egy másik érv a találkozó mellett: az EP-választás, és az sem lehet véletlen, hogy a tárgyalás dátuma épp május 26. előtt van. Az amerikai elnök jelenleg nincs túl jó viszonyban sem Franciaországgal, sem Németországgal, szövetségesekre azonban nagy szüksége lesz az új EU-s vezetésben is, és ahogy Benjámin Netanjahu annak idején meglátta a V4-ekben az új európai szövetségeseit, úgy Trumpékkal is megtörténhetett ugyanez. És nem is lenne olyan különös felismerés ez, hiszen Trump és Orbán számtalan ideológiai kérdésben valóban egyetért egymással, emellett pedig nehéz nem észrevenni, hogy Magyarország és Közép-Európa megkerülhetetlen tényezővé vált Európában az elmúlt években, bármennyire nem szeretik ezt a magállamok és a hazai liberálisok.

Emlékezetes: Steve Bannon megpróbálkozott már azzal, hogy “jobboldali Soros Györgyként” felvásárolja az európai jobboldali pártokat. Ez azonban nem sikerült Trump volt tanácsadójának, így az is lehet a háttérben, hogy maga az elnök lép akcióba és tesz ajánlatot azoknak a konzervatív európai erőknek, akikben a jövőbeli kooperáció lehetőségét látja. Egy ilyen kooperációnak pedig ki más lehetne az egyik meghatározó szereplője, ha nem a magyar miniszterelnök?

Egyre jobb a két ország kapcsolata

A néhány konfliktus ellenére az amerikai-magyar viszony az elmúlt években sokat javult: az Egyesült Államok értékeli, hogy a kitűzött 2024-es időpont előtt elérné hazánk a 2%-os védelmi kiadási célt, ezen kívül pedig az is nagy dolog, hogy 200 fővel megnöveli hazánk a külföldön szolgálatot teljesítő, a terrorizmussal szemben fellépő magyar katonák számát: Budapest 130 új katonát küld Koszovóba, ahol így a magyar kontingens létszáma meghaladja majd az 500-at, illetve 70-nel növelik az Afganisztánban állomásozó kontingens létszámát is.

Orbán Viktor egyébként legutóbb 2001-ben, még az első miniszterelnöki ciklusában járt a Fehér Házban, de az akkori beszámolók szerint elsősorban Dick Cheney akkori alelnökkel tárgyalt.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.