"Nehéz az EU-ra nem birodalomként tekinteni" – Az EU jövöjéről tartott konferenciát az Alapjogokért Központ
Birodalom-e az EU? Ez volt az egyik alapkérdése az Alapjogokért Központ által szervezett konferenciának, amely "Az Európai Unió jövője: EP-választás után – szerződésmódosítás előtt?" címet kapta. Az eseményen Gulyás Gergely is előadást tartott: a miniszter kifejtette, hogy az EP-választáson azok a politikai erők érték el a legjobb eredményt, amelyeket a leghevesebben támadtak az elmúlt években. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arról beszélt, hogy az EU a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, így szerződéses reformokra van szükség. Varga Zs. András, egyetemi tanár, alkotmánybíró arra a kérdésre próbált választ találni, hogy mik is pontosan egy birodalom ismertetőjegyei, és ezek jellemzőek-e az Európai Unióra. A szakértő véleménye szerint az EU nagy, heterogén; az EU nemzetei közül vannak olyanok, amelyek az érdeküket midenáron érvényesítik, így nehéz rá nem birodalomként tekinteni.
Ha valamilyen konfliktus van egy családban, az ember attól még szereti a családját, és foglalkozik vele. Mi is így vagyunk az EU-val; amikor a nyugati politikusok valami csínytevésen törik a fejüket, akkor kritikával illetjük ezeket az akciókat. Ennek ellenére megkérdőjelezhetetlen, hogy ott van hazánk helye
– mondta el köszöntőjében Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, aki szerint az EU a jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Szánthó "Az Európai Unió jövője: EP-választás után – szerződésmódosítás előtt?" nevű konferencián elmondta: egyetértés van abban, hogy szerződéses reformokra szükség van. Szánthó Miklós arról is beszélt, hogy a valódi kérdés az, hogy létezik-e egységes európai identitás, miközben bizonyos uniós intézmények lopakodó jogalkotást végeznek a tagállami hatáskörök rovására.
Mik a birodalom ismertetőjegyei?
Ezen gondolatok mentén kérte fel Varga Zs. András egyetemi tanárt, alkotmánybírót előadása megtartására. A szakértő az EU birodalmi jellegéről beszélt. Kifejtette: a Habsburg-birodalomhoz is önként csatlakoztunk, így bizonyítható, hogy nem az önkéntesség határozza meg egy birodalom mibenlétét. Varga Zs. András kifejtette, hogy a sokáig működő birodalmak soknemzetűek, de van bennük meghatározó nemzet, és vannak úgynevezett perifériák is. Hozzátette: a birodalmi gondolat nem feltétlenül rossz, hiszen mi is voltunk 1526 előtt birodalom, amely nagy volt, és a Szent Korona országai ebben a birodalmi rendszerben működtek.
A birodalom összetartása érdekében absztrakt értékek mögé próbálja a saját érdekeit helyezni, és ezeket az absztrakt értékeket erővel támogatja meg
– mondta. Hozzátette: a birodalmi szemlélet meglehetősen liberális, a kevéssé lényeges kérdésekben megtűrik az autonómiát. Következtetésképpen arról is beszélt, hogy az EU nagy, heterogén, az EU-nak a nemzetei közül vannak olyan nemzetek, amelyek az érdeküket mindenáron érvényesítik, az egészet pedig a formális jogi eszközök tartják össze, tehát az erőt, ami a birodalmakat általában összetartja, ma már nem feltétlenül az ágyúk és a kardok jelentik. Emlékeztetett, hogy ha vannak, akik nem szeretnének egy birodalomban elveszni - vagyis a perifériára szorulni -, akkor valamilyen formában szükség van arra, hogy az adott ország szembehelyezkedjen a rendszerrel.
Ha nem fegyveres erő tartja össze a birodalmat, akkor a szembeszegülés sem fegyvert jelent; az ellenállás meg kell, hogy maradjon szellemi természetűnek
– mondta.
Gulyás Gergely: "Jó okunk van az optimizmusra"
Az európai parlamenti választáson azok a politikai erők érték el a legjobb eredményt, amelyeket a leghevesebben támadtak az elmúlt években, vagy akár a voksolás előtti hetekben
– jelentette ki a miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely példaként említette a szavazás magyarországi, lengyelországi és olaszországi és osztrák eredményét.
A tárcavezető azt hangoztatta, hogy távolról sem az Európai Parlament az unió legfontosabb intézménye. A legjelentősebb politikai döntéshozói fórum az Európai Tanács, amelyben az állam- és kormányfők határozzák meg a fő irányvonalat.
Az Európai Parlament önmagában ehhez kevés, legfeljebb arra képes, hogy egy ideig blokkolja az Európai Tanács által kijelölt irányt
– tette hozzá.
Mivel a legfőbb döntéseket az Európai Tanács hozza meg, "jó okunk van az optimizmusra"
– mondta Gulyás Gergely.
Európa akkor lesz működőképes, ha elfogadják, hogy létezik a V4-es szövetség
A rendezvény második felében Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium ügyvezető igazgatója, Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport Zrt. vezérigazgatója részvételével kerekasztal beszélgetés zajlott.
Fricz Tamás elmondta: az lenne a jó, ha működőképes maradna Európa, miközben emlékeztetett arra, hogy a kezdetektől komoly vita zajlik azzal kapcsolatban, hogy szuverén legyen-e Európa, vagy birodalomként működjön-e. A szakértő beszélt arról is, hogy az alapító atyák kezdettől fogva egy erős, föderális Európát képzeltek el, ez pedig benne is van az alapító okiratban.
Úgy véli, ma ugyanez a két irányzat harcol azért, hogy az ő víziója valósuljon meg a jövőben. Hozzátette: az utóbbi években markánsan felerősödött újra a föderalista erőcsoport, és most már elég nyíltan is beszélnek erről.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport Zrt. vezérigazgatója kifejtette: Európa akkor lesz működőképes, ha elfogadják, hogy létezik a V4-es szövetség, ami az elmúlt évek legnagyobb eredménye, és sokkal stabilabb, mint a német-francia tengely, vagy akár a Benelux államok szövetsége. A szakértő szerint nem egy EU létezik, hiszen van euróövezet, van schengeni övezet, és van 28 tagállam.
Fotó: Alapjogokért Központ
