Pesti Srácok

Iskolakezdés az Egyesült Államokban – Tanulás, diákszerelmek, tömegmészárlások

Iskolakezdés az Egyesült Államokban – Tanulás, diákszerelmek, tömegmészárlások

Elkezdődött az új tanév. Ilyenkor rendre láthatóan maguk is segítségre szoruló pszichológusok tűnnek fel a tévében, hogy az iskolakezdéssel járó gyermekpszichózisokról beszéljenek; az esti híradók kisiskolások sutára sikeredett interjúival töltik ki a kiszabott adásidőt, sőt, még a hírügynökségek is lehoznak néhány rövid cikket az igazán ergonomikus táskapántokról.

POMICHAL KRISZTIÁN

Ezekhez a kétségtelenül bárgyú, de legalább kedves kis anyagokhoz képest az Egyesült Államokban sikerült a csillagokig felnyomni a potmétert. A Sandy Hook általános iskolában történt 2012-es lövöldözés áldozatainak hozzátartozói által létrehozott Sandy Hook Promise alapítvány egy igen sajátos reklámfilmmel rukkolt elő az iskolakezdésre. Alig 24 óra alatt el is érték céljukat: Amerikában már javában zajlik körülötte az össztársadalmi purparlé.

Nagyon ártalmatlanul indulnak az első másodpercek. A nyitójelenetben – megadva a diverzitás isteneinek, ami jár – egy afroamerikai srác, majd egy ázsiai kiskamasz dicsekszik az iskolakezdésre kapott új táskájával és irattartójával. Az alárakott jellegtelen konzervzenével együtt egy tipikus amerikai reklámfilmet várnánk; még az sem különösebben gyanús, amikor a következő jelenetben a könyvtárban fülhallgatóból zenét hallgató gyerek ügyet sem vet a mellette elrohanó diáktársakra. A következő jelenetekben viszont tényleg elszabadul az őrület.

PestiSracok facebook image

https://youtu.be/b5ykNZl9mTQ

Kiderül, hogy az új sportcipővel remekül el lehet futni a lövöldöző elől, az iskolakezdésre kapott széldzsekivel résmentesen rögzíthető a tornaterem kétszárnyú ajtaja, a vadiúj gördeszka simán kitöri az iskola ablakát, a színesceruzák meg a papírvágó olló pedig jól jön, ha a lövöldöző betörné az osztályterem ajtaját: legalább a gyereknek van mivel megvédenie magát. Ja, és hasznos, ha a tanulók magas szárú zokniban mennek iskolába. Semmi sem csillapítja jobban az artériás vérzést, mint egy divatos stucni.

– szól a (horror)mesedélután zárógondolata. Az alapítvány célja – állításuk szerint –, hogy egy tudatosságnövelő kampány keretében hívják fel a társadalom figyelmét: az iskolai lövöldözéseknek előjelei vannak, vagyis megelőzhetőek.

Az Egyesült Államok különös heppjei ezen a „nyáron meleg van” típusú, ún. awareness campaign-ek. Az első fecskék már hazánkban is tettek néhány kört.

Az alapítvány igazgatótanácsában csupa olyan ember ül, aki elveszítette gyermekét a Sandy Hook iskolában történt tragédiában; jószándékukat nem lenne ildomos elvitatni. A videó azonban – finoman fogalmazva is – igen vegyes fogadtatásra talált. Egy nappal a feltöltés után körülbelül egymillió-kétszázezer megtekintésnél jár, ugyanakkor a megítéléséről sokat elárul, hogy hozzászólni nem lehet, illetve a lájkok és diszlájkok arányát sem tették nyilvánossá.

Félárbocra engedett lobogó a connecticut-i Newtownban, a Sandy Hook általános iskolában elkövetett gyilkosságsorozat első évfordulóján. Fotó: AP

A reklámfilm kétségkívül megrázó, érdemes megnézni. Az érzelmi manipuláció helyett a józan eszünkre hallgatva azért néhány kérdés óhatatlanul meg kell, hogy fogalmazódjon. Elsőként rögtön az: valóban olyan gyakoriak-e ezek a tragédiák, hogy érdemes 10-12 éves gyerekeket így sokkolni, és kiképezni arra, mi a teendő egy esetleges iskolai lövöldözés esetén. A statisztikák azt mutatják: nem.

A Sandy Hook-i tragédiát is beleértve 2012 és 2018 között az Egyesült Államok körülbelül 132 ezer általános és középiskolájában 64 áldozatot szedtek a lőfegyverek.

Ez nemcsak a tömegmészárlás során elhunytak száma, hanem minden olyan incidensé, amely során valaki életét vesztette egy iskola területén, beleértve a véletlenül elsült fegyverek és a bandaháborúk áldozatait is. Minden adat azt mutatja: szinte elenyésző a statisztikai valószínűsége annak, hogy egy diák iskolai lövöldözés áldozatává váljék. A kötelező iskolalátogatási évek alatt körülbelül 0,03 és 0,09 százalék. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy más források – jellemzően a fegyvertartás korlátozását propagálók – ennél jóval nagyobb számokkal is dolgoznak.

A fenti videó kiagyalóinak – legyünk ennyire jóhiszeműek – legalább egy jó cél lebegett a szemük előtt. De hogy az alábbi tweetben látható pulóverek dizájnerének a polgárpukkasztáson meg a Benjamin Franklin képével díszített százdollárosokon kívül mi járhatott a fejében, azt meg sem próbálnánk megfejteni.

A Bstroy nevű ruhamárka 2020-as tavaszi kollekciójának gyöngyszemei lehetnek ezek a kilyuggatott kapucnis pulcsik, amelyek az elcsépelt „egyetemes” ruhadarabok mintájára az Egyesült Államok legtragikusabb iskolai lövöldözéseiből csinálnak divatot. A pulcsik és a fenti reklámfilm között akad azért hasonlóság is: mindkettő figyelemfelhívásra termett, és mindkettőnek sikerült megbotránkoztatni az embereket. A kérdés: minek?

A végére egy aprócska adat, minden tanulság nélkül. A 2012-es lövöldözés után 80 alapítvány alakult meg a hozzátartozók megsegítésére. Nagy részükről azóta kiderült: létrehozóikat a pénzen kívül semmi más nem motiválta.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)