Pesti Srácok

Vallási tolerancia Iránban: börtönbe zárták, megkínozták és eltüntették a keresztény lányt

Vallási tolerancia Iránban: börtönbe zárták, megkínozták és eltüntették a keresztény lányt

Manapság, amikor százezrével hagyják ott hazájukat elsősorban muzulmán hitű afrikaiak, közel-keletiek, ázsiaiak, hogy Európába jöjjenek egy jobb élet reményében, a nyugati társadalmak a befogadás, elfogadás és a tolerancia szavakat használják a legsűrűbben. Cserében nagyon sokszor nem a befogadottak háláját kapják, nem beilleszkedni akarnak az újonnan érkezők, hanem saját törvényeik szerint élni abban a társadalomban, ahol tárt karokkal várták őket. Ezek az emberek sokszor igen agresszív módon lépnek fel a többségi európai társadalommal szemben, egyfajta hódítóként funkcionálnak és zárt közösségeket hoznak létre. Érdekes megnézni egy ellenpéldát, vajon milyen helyzete van Iránban egy kereszténynek, ott vajon mennyire fontos a vallási tolerancia, kapnak-e különleges elbírálást, akik nem a többség vallását követik. A választ egy keresztény hitre áttért iráni lány, Fatima Mohammadi története világítja meg igazán jól, akit hitéért letartóztattak, megkínoztak, majd legutóbb újra elfogták az iráni hatóságok és azóta nem lehet róla semmit tudni. Mire számíthat egy keresztény a perzsa Iránban? Semmi jóra.

A Vasarnap.hu még februárban írt erről a sajnos egyáltalán nem ritka esetről, hiszen tudjuk, hogy ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon. Miközben a pont Iránból is Európába érkező muzulmánok jogait szinte a többségi társadalmak fölé emelik az Európai Unió több nyugati tagállamában, addig szerte a világban szinte visszatért a Krisztus utáni évszázadok keresztényüldözése, mely fölött nagyvonalúan szemet hunynak a minden apróságért sivalkodó jogvédők.

Keresztényüldözés Iránban

A keresztényüldözés egyik eklatáns példája Fatima Mohammadi, huszonegy éves iráni keresztény lány, aki a keresztségben a Mariam nevet kapta. Mariam az ukrán utasszállító gép lelövése elleni tiltakozásra igyekezett még január 12-én, az iráni fővárosban, Teheránban, amikor a hatóságok feltartóztatták és ismeretlen helyre hurcolták. Azóta nincs felőle semmi hír, így sokan attól tartanak, hogy nem kerül elő élve a börtönből, vagy onnan, ahova elhurcolták. A huszonegy éves lány letartóztatása napján Twitter-oldalán élesen bírálta az iráni vezetést, amiért elnyomja saját népét és hamis hírekkel vezeti félre az embereket. A keresztény hitre áttért lányt nem először érték atrocitások az iráni hatóságok részéről, hiszen korábban is elfogták, elítélték és börtönbe zárták hitének gyakorlása miatt.

PestiSracok facebook image

Tiltott keresztény szertartás

2017-ben egy razzia során, melyet az iráni hatóságok egy lakástemplomban hajtottak végre, több hittársával együtt Mariamot is letartóztatták. A rögtönzött bíróság hat hónap börtönbüntetésre ítélte az akkor még alig tizennyolc éves lányt, amiért tiltott keresztény szertartáson vett részt. Ez az eljárás és a keresztény hit titkos gyakorlása azt az őskeresztény időszakot eleveníti fel, amikor akár halállal is büntethették a keresztényeket, mindez azonban 2020-ban történik. Mariam büntetését a híres Evin börtönben töltötte le, ahova főként politikai foglyokat és ellenzéki értelmiségieket zárnak be, emiatt gyakran emlegetik a fegyházat „Evin Egyetemnek”. Az embertelen körülményekről híres börtönből Mariam levélben tiltakozott az iráni hatóságok diszkriminatív fellépései ellen, amiért bántalmazzák a hitüket gyakorló keresztényeket. Iránból egyébként egyre többen menekülnek el keresztény hitük miatt, a valódi menekültekkel azonban kevésbé foglalkoznak az európai államok.

Fizikai és lelki bántalmazás

Miután kiszabadult a börtönből, 2018. júniusában nyílt levélben írta meg a hat hónap alatt elszenvedett embertelen bánásmódot. Állítása szerint fogvatartása alatt többször érte fizikai és lelki bántalmazás. Írásában részletesen megírta az börtönőrök tetteit. Egyszer órákig terrorizálták azzal, hogy írjon alá egy papírt, amiben elismeri meg nem történt törvénytelen szexuális kapcsolatait – írta meg akkor a linga.org. Ezzel azonban nem értek véget Mariam megpróbáltatásai, hiszen az Islam Bag online portál írásában emlékeztetett arra, hogy 2019. július 9-én, egy buszon utazva egy hidzsábot viselő nő támadta meg Mariamot, amiért fejkendőjét szabálytalanul viselte és nem takarta el az egész haját. A felháborodott muszlim asszony bántalmazni kezdte a fiatal lányt, amikor is a buszvezető közbelépett és elkísérte a két nőt a rendőrségre. Az iráni hatóságok a kihallgatás után az agresszívan fellépő nőt elengedték, Mariam csak egy napi fogva tartást követően mehetett haza. Harmadszorra azonban lehet, hogy nem lesz ekkora szerencséje a keresztény lánynak, akiről lassan két hónapja nincs hír. Mindez pedig megtörténhet, miközben folyamatosan egyenlőségről, színes, multikulti társadalmakról és megbélyegzett muszlimokról hallunk. A valódi üldözöttek azonban csöndben szenvednek, értük szinte senki sem emeli fel a szavát.

https://twitter.com/ojiman2/status/1218268530769977345

Forrás: 777.hu, vasarnap.hu, PS, linga.org ; Fotó: women.ncr-iran.org

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.