Pesti Srácok

Polgárháborús helyzet van Minszkben, a kormány parancsára már az internet sem elérhető Fehéroroszországban

Polgárháborús helyzet van Minszkben, a kormány parancsára már az internet sem elérhető Fehéroroszországban

Egyre durvább a helyzet Fehéroroszországban, ahol a vasárnapi elnökválasztást követően szabadultak el az indulatok. A Minszkben utcára vonuló embereket brutális rendőri intézkedésekkel próbálták megfékezni, kedden délután pedig már letartóztatott újságírókról is érkeztek hírek. Kora este brit lapok arról számoltak be, hogy az országban elérhetetlenné vált az internethálózat, az emberek WPN-en keresztül próbálják tartani egymással a kapcsolatot. A szolgáltatók elnézést kértek az okozott kellemetlenségért és azt állították, nincs közük a rendszerhibához. Az internet hiánya sem szabott gátat azonban annak, hogy több ezren követeljék a frissen megválasztott (?) elnök lemondását. A demonstrálók és a rendőrök közötti összecsapásról több videó is látható a közösségi oldalakon, ahol egyes felhasználók arról írnak: a rohamosztagosok célzott lövést is leadtak már. Közben a fehérorosz kormány visszautasította azokat a külföldi bírálatokat, amelyeket azért kapott, mert a hatóságok erőszakot alkalmaztak a feltételezett elnökválasztási csalások miatt tiltakozókkal szemben, a külügyminisztérium pedig elfogadhatatlannak nevezte a számos európai ország által megfogalmazott kritikát.

 

Sokkolta Európát, ami Fehéroroszországban történik: Minszkben brutális karhatalmi intézkedésekkel próbálják megfékezni a tüntetéseket, melyek a vasárnapi elnökválasztást követően kezdődtek. Az újságírók letartóztatásáról szóló beszámolók után és a szétvert emberekről szóló híradásokat követően pedig már az internetet is lekapcsolták, ami példanélkülinek számít Európában. Az emberek azután vonultak utcára, miután vasárnap kiderült, hogy 26 év után folytathatja elnöki pályafutását Aljakszandr Lukasenka. A végeláthatatlan tüntetéssorozatra brutális rendőrterrorral válaszoltak, kedd esti brit sajtóértesülések szerint az egész országban megszűnt az internet-szolgáltatás, ami nem lehet a véletlen műve, a minszki vezetés kapcsoltathatta le a hálózatot, mivel a tüntetők a világhálón tartották egymással a kapcsolatot. Mivel a tüntetések szervezői olyan felületeken kommunikáltak egymással, melyekhez elengedhetetlen az internet, így mostantól nehezebb lesz megszólítani a rendszer ellen demonstrálni akarókat. Mindenesetre amennyiben Minszk áll az internet kikapcsolása mögött, a saját lábába is belelőtt ezzel, ugyanis több iparágban már súlyos károk keletkeztek a döntés miatt. A Guardian arról ír, hogy a tüntetők most WPN-en keresztül, azaz magánhálózatról próbálják meg elérni egymást. Megjegyzik, olyanra még nem volt példa Európában, hogy szándékosan kikapcsolják országosan az internetet, ez csak a vadkeleten és egyes egzotikus afrikai diktatúrákban szokás. A tüntetők kedd estére is csoportos megmozdulást szerveztek, az volt a céljuk, hogy 20 fős csoportokban jelennek meg Minszk utcáin, és ezzel lebénítják az egész várost. Internet nélkül azonban nem tudják szervezni a tüntetést.

https://twitter.com/observint/status/1293249547473477632?s=20

 

A Twittert elárasztották az este készült tüntetésről készült fényképek és videók. Ezek alapján kijelenthető, hogy a minszki vezetés nem ismer félelmet és a rohamrendőröket is bevetik a tüntetők ellen. Egyes sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy a karhatalmi szervek erői éles lőszerrel lőttek a tüntetők fölé tömegoszlatási célból, testre továbbra is (súlyos sérüléseket okozó) gumilövedékkel céloznak.

PestiSracok facebook image

Brüsszeli vádak

A Fehéroroszországban vasárnap tartott elnökválasztást megelőző kampány során az ország polgárai kinyilvánították a demokratikus változás iránti vágyukat, a választások azonban nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek. Fehéroroszország népe többet érdemel – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió (EU) nevében tett nyilatkozatban kedden. Kiemelte: a választási megfigyelők jelentései azt mutatják, hogy a választási folyamat nem felelt meg az elvárt nemzetközi normáknak. A hatóságok aránytalan és elfogadhatatlan módon alkalmaztak erőszakot a választások estéjén felvonuló tömeg ellen, a fellépés legalább egy ember halálát és sokak megsebesülését eredményezte. Ezreket tartóztattak le, a gyülekezés, a média- és a szólásszabadság elleni fellépés fokozódott.

Az Európai Unió felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadon az összes fogvatartottat. Felszólítjuk a fehérorosz politikai vezetést, hogy kezdeményezzen valódi és átfogó párbeszédet a társadalom szélesebb rétegeivel a további erőszak elkerülése érdekében

 

– fogalmazott a főképviselő.

A minszki választási bizottság előzetes eredményei szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött a szavazatok 80,08 százalékával. A fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 10,9 százalékot szerzett. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között. Ezekben legalább egy tiltakozó életét vesztette, és sokan - köztük a biztonsági erők tagjai közül is néhányan – megsebesültek.

Vasárnap mintegy háromezer, hétfőn pedig több mint kétezer tüntetőt vettek őrizetbe. Cihanouszkaja kénytelen volt Litvániába távozni. Lukasenka hétfőn azt állította, hogy külföldről – Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból – irányították a vasárnap esti tüntetéseket. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter alaptalannak nevezte a vádat.

Újságírókat is vegzálnak?

A fehérorosz rendőrség a vasárnapi elnökválasztás után őrizetbe vette a Lengyelországból sugárzó, fehérorosz nyelvű Belsat (Bielsat) TV hat újságíróját - közölte kedden a csatorna igazgatója, Agnieszka Romaszewska-Guzy. Az őrizetbe vettek között van egy operatőr, valamint két újságírónő, akik kollégájukat a minszki kerületi belügyi hivatal környékén keresték - közölte a PAP hírügynökséggel Romaszewska-Guzy. A Belsattal együttműködő egyik rendezőt előzetes letartóztatásba helyezték, és ismeretlen helyre vitték. Fogva tartják a tévécsatorna egy oknyomozó újságíróját is, egy másik munkatársát pedig tíz napra letartóztatták - közölte a tévéigazgató. A Belsat tévé második operatőrjével megszűnt a kapcsolat, nem kizárt, hogy bujkál - számolt be Romaszewska-Guzy. Emellett Grodno városában a helyi börtön előtt súlyosan bántalmaztak egy, a kollégáit kereső újságírót, aki a lengyel kisebbségi adás számára dolgozik - mondta el. A Belsat már vasárnap este közölte: a Minszkben őrizetbe vett több külföldi újságíró között van a Belsat két munkatársa is. Az értesülést megerősítette a BBC News orosz szerkesztősége is. A Belsat tévécsatornát a lengyel külügyminisztérium hozzájárulásával, a fehéroroszországi demokratikus ellenzék kérésére hozták létre 2007-ben.

A műholdas közvetítéssel üzemelő, főleg híreket sugárzó tévét a lengyel közszolgálati televízió működteti. Alapító igazgatója, Agnieszka Romaszewska-Guzy az 1989 előtti lengyelországi antikommunista ellenzék aktív tagja volt, akárcsak a Szolidaritás mozgalom legendás alakjai közé tartozó szülei, Zofia és a 2014-ben elhunyt Zbigniew Romaszewski, aki sokáig szenátor volt. A fehérorosz állami választási bizottság előzetes eredményei szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg Cihanouszkaja 10,9 százalékot szerzett a vasárnapi elnökválasztáson. Vasárnap és hétfő este országszerte erőszakos tüntetések robbantak ki. Ezekben legalább egy tiltakozó életét vesztette, és sokan - köztük a biztonsági erők tagjai közül is néhányan - megsebesültek. Vasárnap mintegy háromezer, hétfőn pedig több mint kétezer tüntetőt vettek őrizetbe. Lukasenka hétfőn azt állította, hogy külföldről - Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból - irányították a vasárnap esti tüntetéseket. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter alaptalannak nevezte a vádat.

Fotó: Twitter

Orosz hírügynökségek kedden este bejelentették, hogy négy Minszkben őrizetbe vett újságírót elengedtek, így ők visszatérhettek Oroszországba. A Rosszija 24 hírtelevízió képsorai szerint Szemjon Pegovot, a WarGonzo YouTube-csatorna alapítóját, Anton Sztarkovot és Dmitrij Laszenkót, a Daily Storm tudósítóit, valamint Vlad Zizdok operatőrt a minszki orosz nagykövetség munkatársai kísérték el gépkocsival a fehérorosz-orosz határra. Kedden orosz politikusok és diplomaták közbenjárására egy minszki fogházban megtalálták Makszim Szolopovot, a Rigában bejegyzett, orosz nyelvű ellenzéki portál, a Meduza munkatársát is, aki két napig nem adott életjelet magáról, valamint Ilja Pitajevet, a RIA Novosztyi hírügynökség fotóriporterét. Szolopovot videofelvételek tanúsága szerint gumibottal verték meg a fehérorosz rohamrendőrök. A nap folyamán korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sürgette, hogy a fehérorosz hatóságok "emberiességi megfontolásból" minél előbb bocsássák szabadon a fogva tartott újságírókat. Közölte, hogy noha a Meduza nem orosz sajtótermék, Szolopov orosz állampolgársága miatt Moszkva védelmét élvezi. Kedd este az újságírót szabadon engedték. Borisz Goreckij, a Fehérorosz Újságíró Szövetség alelnöke kedden az Eho Moszkvi független hangvételű orosz rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy a fehérorosz hatóságok a média többtucatnyi helyi és külföldi munkatársát vették őrizetbe. Goreckij megerősítette azt az értesülést, miszerint a rendfenntartó erők gumilövedékkel lőttek újságírók egy csoportjára, amelynek tagjai megkülönböztető jelvényeikkel jól kivehetően jelezték, hogy a média munkatársai.

 

Minszk visszautasította a külföldi bírálatokat

 

Visszautasította a fehérorosz kormány azokat a külföldi bírálatokat kedden, amelyeket azért kapott, mert a hatóságok erőszakot alkalmaztak a feltételezett elnökválasztási csalások miatt tiltakozókkal szemben, a külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a számos európai ország által megfogalmazott kritikát. A bírálók kísérletet sem tettek arra, hogy objektíven megítéljék a helyzetet, és ellenőrizzék az értesülések valóságtartalmát - fogalmazott a külügyminisztérium. A tárca szerint "előre eltervezett" volt, hogy az Európai Unió a Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatok felülvizsgálatát helyezte kilátásba. A minszki külügyminisztérium figyelmeztetett, hogy külföldi országok ne próbálják destabilizálni a fehérorosz társadalmat. A választási csalások miatti tiltakozások kedden immár a harmadik este folytatódtak Fehéroroszországban.

Forrás: MTI, 24, Guardian, Twitter

 

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.