Pesti Srácok

És máris elfelejtettünk három válsággócot a posztszovjet térségben

És máris elfelejtettünk három válsággócot a posztszovjet térségben

Állítólag jelenleg legalább hatvan fegyveres konfliktus zajlik szerte a világon, de ez a szám tényleg csak attól függ, hogy melyik elfelejtett és éppen "befagyott" konfliktust számoljuk bele éppen és melyik ideiglenes tűzszünetet tekintjük békének. Belorussziában éppen forradalom van, Karabahban a szokásos háború, Kirgíziában talán a rendszeres rendszerváltások egyike ment végbe éppen. Alig tudunk valamit ezekről az országokról és bármi is történik bennük, garantáltan elfelejti őket a világsajtó, ha senkinek nem geopolitikai érdeke a nagyok között felszínen tartani a humanitárius katasztrófáról szóló híreket.

Erdélyi E. Péter írása

Miközben Oroszországban arat a koronavírus, egymás után három komoly feszültséggel teli gócpont is kialakult vagy újra belobbant a posztszovjet térségben ebben a járványos évben: Belorussziában hónapok óta zajlik a színes forradalom, kitört a harmadik háború Hegyi-Karabahban és újabb forradalom alakítja át a politikai rendszert Kirgíziában.

Belorussziában az augusztus 9-én lezajlott és az ellenzék szerint elcsalt elnökválasztás adta meg a "forradalmi szikrát". Alekszandr Lukasenka Vlagyimir Putyinhoz és az erőszakszervezeteihez fordult – mégpedig eredménnyel: a forradalmárok rendre erőszak áldozatai lesznek, pedig a napjainkig tartó felvonulások teljesen békések. Az ellenzék azonban stratégiát váltott, miután Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető és hívei hárompontos ultimátumot intéztek a belorusz elnökhöz, amelyben lemondását is követelték. Mivel a elvárásaik nem teljesültek, mától országos sztrájkot, útelzárásokat és egyéb engedetlenségi akciókat helyzetek kilátásba. Ebből összecsapások, vérontás is következhet ha a rendszer az eddig szokásos módon reagál. Lukasenka sok mindennel próbálkozik, például még bement a börtönbe is, hogy tárgyaljon néhány ellenzékivel, akiket lecsukatott, de láthatólag sem neki és a támogatóinak, sem az ellenzékének nincsenek hatékony ötleteik.

PestiSracok facebook image

– véli Fjodor Krasenyinnyikov belorusz politológus.

Még nem is sikerült kidolgozni a belorusz forradalom elfojtásának stratégiáját, amikor Moszkva újabb gonddal szembesült: szeptember 27-én újabb azeri offenzíva indult meg Hegyi-Karabah visszaszerzése céljából. A konfliktus ma is tovább fokozódik, a háttérben az örményeket támogató Moszkva és az azeriek mögött álló Ankara egyezkedik. Vasárnap azonban az örmény és az azeri külügyminiszter megkötötte a harmadik humanitárius fegyverszünetet, mégpedig kivételesen nem Moszkvában, hanem Washingtonban – Donald Trump nyomására. A ma reggel meghirdetett fegyvernyugvást azonban fél órán belül megszegték, de azt nem tudni, ki kezdte a támadást, mivel a szembenálló felek megint egymásra mutogatnak. Az azerieknek nyilván akkor lesz fontos a tűzszünet, ha már mindent el tudtak foglalni, aminek a megtartásában politikailag reménykedhetnek.

Mindennek a tetejébe Kirgíziában kirobbant a harmadik forradalom. A tiltakozók az október 4-én tartott választások alatt elkövetek csalások miatt vonultak ki az utcára, majd foglalták el a parlament, illetve a kirgiz kormány székházát.

– mondta a PS-nek Aszan, a megmozdulások kirgiz szemtanúja, elemzője.

Egyik válság gyors megoldása sem várható Oroszország közvetlen befolyási övezetében. Csodálatos ehhez képest, hogy mindeközben az oroszoknak marad energiájuk meghekkelni az amerikai elnökválasztást. Egy belorusz elnökválasztással nem boldogulnak, még Navalnijt sem tudták rendesen megmérgezni, de Trumpból csak elnököt tudtak csinálni 2016-ban. És amilyen szerencséje van a demokratáknak, ezt bravúrt még a végén jövő kedden újra megismétlik. De az biztos, hogy a fenti három válság megmarad.

Vezető kép: MTI/AP

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)