És máris elfelejtettünk három válsággócot a posztszovjet térségben
Állítólag jelenleg legalább hatvan fegyveres konfliktus zajlik szerte a világon, de ez a szám tényleg csak attól függ, hogy melyik elfelejtett és éppen "befagyott" konfliktust számoljuk bele éppen és melyik ideiglenes tűzszünetet tekintjük békének. Belorussziában éppen forradalom van, Karabahban a szokásos háború, Kirgíziában talán a rendszeres rendszerváltások egyike ment végbe éppen. Alig tudunk valamit ezekről az országokról és bármi is történik bennük, garantáltan elfelejti őket a világsajtó, ha senkinek nem geopolitikai érdeke a nagyok között felszínen tartani a humanitárius katasztrófáról szóló híreket.
Erdélyi E. Péter írása
Miközben Oroszországban arat a koronavírus, egymás után három komoly feszültséggel teli gócpont is kialakult vagy újra belobbant a posztszovjet térségben ebben a járványos évben: Belorussziában hónapok óta zajlik a színes forradalom, kitört a harmadik háború Hegyi-Karabahban és újabb forradalom alakítja át a politikai rendszert Kirgíziában.
Belorussziában az augusztus 9-én lezajlott és az ellenzék szerint elcsalt elnökválasztás adta meg a "forradalmi szikrát". Alekszandr Lukasenka Vlagyimir Putyinhoz és az erőszakszervezeteihez fordult – mégpedig eredménnyel: a forradalmárok rendre erőszak áldozatai lesznek, pedig a napjainkig tartó felvonulások teljesen békések. Az ellenzék azonban stratégiát váltott, miután Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető és hívei hárompontos ultimátumot intéztek a belorusz elnökhöz, amelyben lemondását is követelték. Mivel a elvárásaik nem teljesültek, mától országos sztrájkot, útelzárásokat és egyéb engedetlenségi akciókat helyzetek kilátásba. Ebből összecsapások, vérontás is következhet ha a rendszer az eddig szokásos módon reagál. Lukasenka sok mindennel próbálkozik, például még bement a börtönbe is, hogy tárgyaljon néhány ellenzékivel, akiket lecsukatott, de láthatólag sem neki és a támogatóinak, sem az ellenzékének nincsenek hatékony ötleteik.
Azt gondolom, hogy nem fog vér folyni, de az akcióknak sem lesz értelmük. Ez a lehető legrosszabb forgatókönyv. Lukasenka pedig még egy-két évig hatalomban fog maradni, majd átadja helyét Putyin egyik választottjának
– véli Fjodor Krasenyinnyikov belorusz politológus.
Még nem is sikerült kidolgozni a belorusz forradalom elfojtásának stratégiáját, amikor Moszkva újabb gonddal szembesült: szeptember 27-én újabb azeri offenzíva indult meg Hegyi-Karabah visszaszerzése céljából. A konfliktus ma is tovább fokozódik, a háttérben az örményeket támogató Moszkva és az azeriek mögött álló Ankara egyezkedik. Vasárnap azonban az örmény és az azeri külügyminiszter megkötötte a harmadik humanitárius fegyverszünetet, mégpedig kivételesen nem Moszkvában, hanem Washingtonban – Donald Trump nyomására. A ma reggel meghirdetett fegyvernyugvást azonban fél órán belül megszegték, de azt nem tudni, ki kezdte a támadást, mivel a szembenálló felek megint egymásra mutogatnak. Az azerieknek nyilván akkor lesz fontos a tűzszünet, ha már mindent el tudtak foglalni, aminek a megtartásában politikailag reménykedhetnek.
Mindennek a tetejébe Kirgíziában kirobbant a harmadik forradalom. A tiltakozók az október 4-én tartott választások alatt elkövetek csalások miatt vonultak ki az utcára, majd foglalták el a parlament, illetve a kirgiz kormány székházát.
Az utcai rendbontások véget értek, a politikai elit pedig helycserét hajtott végre, pontosabban most az északi klánok kerekedtek felül a délieken. Lemondott tisztségéről Szooronbaj Dzsejenbekov államfő és benyújtotta a lemondását Kubatbek Boronov kirgiz kormányfő, utódjául Szadir Zsaparovot választotta meg a biskeki parlament. Ideiglenesen ö látja el az államfői feladatokat is. Szintén lemondott tisztségéről Dasztanbek Dzsumabekov házelnök, akinek tisztségére Miktibek Abdildajevet választották. A kirgiz országgyűlés továbbá megszavazta, hogy január 10-ig megalkotja és elfogadja az új alkotmányt, majd új választásokat írnak ki legkésőbb június 1-ig. De a helyzet korántsem stabil
– mondta a PS-nek Aszan, a megmozdulások kirgiz szemtanúja, elemzője.
Egyik válság gyors megoldása sem várható Oroszország közvetlen befolyási övezetében. Csodálatos ehhez képest, hogy mindeközben az oroszoknak marad energiájuk meghekkelni az amerikai elnökválasztást. Egy belorusz elnökválasztással nem boldogulnak, még Navalnijt sem tudták rendesen megmérgezni, de Trumpból csak elnököt tudtak csinálni 2016-ban. És amilyen szerencséje van a demokratáknak, ezt bravúrt még a végén jövő kedden újra megismétlik. De az biztos, hogy a fenti három válság megmarad.
Vezető kép: MTI/AP
