Franciaország már csak egy állandósult tüntetés?
Franciaországban évek óta folyamatosan jelentős méretű, időnként százezres, sőt, több százezres tömegeket megmozgató kormány és Macron-ellenes tüntetések vannak. A demonstrálók sokszínűek, na nem a szivárványos, hanem politikai értelemben, tüntetnek konkrét törvények ellen, a kormányzati politika tendenciái ellen, a rendszer ellen, mindenféle irányból. A tüntetések sokszor erőszakosak, rendszeresen keverednek az aktuális tüntetők közé olyan „radikális” csoportok, amelyek csak az erőszak fokozásában érdekeltek. A rendőrök is úgy lépnek fel sokszor a tiltakozók ellen, ahogy az Magyarországon csak Gyurcsány idején volt elképzelhető. Az ország egyébként állandó terrorfenyegetettségben él évtizedek óta, a járőröző, állig felfegyverzett karhatalom állandó része az utcaképnek. Franciaország nem tűnik egy jó állapotban lévő országnak, mégsem aggódik érte az EU és a liberálisok.
És akkor fel sem idéztük, hogy Macron elnök, az előző totálisan alkalmatlan szocialista francia elnök, François Hollande vezető tanácsadója és sikertelen gazdasági minisztere milyen eszközökkel lett az En Marche! nevű új, szociálliberális párt jelöltjeként Franciaország elnöke. Macron alatt folytatódott az ország dezintegrációja, a gazdasági problémák, minő meglepetés, megoldatlanok maradtak, a francia középosztály, a vidékiek, az anyagi okokból vidékre szorulók úgy érzik, hogy magukra hagyta őket a saját államuk. A járványkezelés sem egy sikertörténet. A „sárgamellényesek” Isten tudja mióta tüntetnek már. Franciaországban jelenleg szinte semmilyen lényeges kérdésről nincs stabil közmegegyezés, a legfontosabb jövőre vonatkozó kérdéseket pedig fel sem lehet tenni, mert a politikai korrektség diktatúrája az egyetlen hatékonyan működő „közintézmény”.
Az utóbbi hétvégén ismét zavargások törtek ki Párizsban azokon a tüntetéseken, amelyeket a nemzetbiztonsági törvény bizonyos vitatott részei elleni tiltakoztak, és persze úgy általában a szociális és szabadságjogok csorbítása ellen is. Ez utóbbi egyébként kedvelt tevékenysége Macron elnöknek. Országszerte körülbelül száz városban tiltakoztak szombaton, egy nappal azután, hogy Emmanuel Macron államfő visszautasította azt az állítást, amely szerint az erőszak rendszerszintű a francia rendőrségen belül. A francia rendőrök ugyanis iszonyúan le vannak terhelve, a tüntetéseken, a migránsnegyedekben és a terror elleni harcban is folyamatosan helyt kell állniuk. Miközben árgus szemekkel figyelik őket, hogy tovább hergelhessék ellenük a muszlimokat, a radikális balosokat és jobbosokat, és persze a vallási, etnikai címkékkel takarózó bűnözői csoportokat.
A francia belügyminisztérium adatai szerint országszerte ötvenkétezren vonultak utcára, közülük ötezren Párizsban. Ez jóval kevesebb mint egy héttel ezelőtt, amikor is hetven francia nagyvárosban a belügyminisztérium szerint több mint százezren, a szervezők szerint félmillióan tüntettek, közülük negyvenhatezren Párizsban. Úgy látszik Franciaországban is mindig vita van arról, hogy mekkora is egy tömeg. A fővárosban a menet éléhez csatlakozó csaknem ötszáz anarchista rendbontó – a franciaországi tüntetéseken már megszokott menetrenddel ellentétben – ezúttal nem a felvonulás végén, az oszlatáskor kereste az összetűzést a rendőrökkel, hanem már a megmozdulás elején, amelyet egyébként a szokott nagy erőkkel biztosított a rendőrség. A főváros északkeleti részén, a Gambetta sugárúton több kirakatot megrongáltak, betörtek egy szupermarketbe, egy ingatlanügynökségbe és egy bankba, gépkocsikat gyújtottak fel, megakadályozva ezzel azt, hogy több ezer tüntető végig tudjon menni a felvonulás kijelölt útvonalán a Köztársaság térig. „Mindenki utálja a rendőrséget”, „anti, anti, antikapitalisták”- felkiáltásokkal az úgynevezett black blocs csoportok barikádokat is emeltek és utcakövekkel megdobálták a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. A rendőrség délután hatig harminc embert állított elő.
A rendbontók szétverik a köztársaságot
– fogalmazott Gérald Darmanin belügyminiszter a Twitteren, és támogatásáról biztosította a rendőröket és a csendőröket, akiket újból nagyon erőszakosan megtámadtak. Szinte minden francia nagyvárosban ismét utcára vonultak a törvény ellen tiltakozók, de több helyen, Bordeaux-ban, Montpellier-ben, Lyonban is betiltotta a prefektúra a megmozdulásokat a belvárosokban a rendbontásokról tartva.
Összecsapások voltak a nyugati Nantes-ban is, ahol a háromezres tüntetésen két rendőr megsérült egy Molotov-koktéltól.Az országos megmozdulást eredetileg a szakszervezetek hirdették meg, hagyományosan december első szombatján a létbizonytalanság növekedése elleni tiltakozásul. A felvonuláshoz azonban csatlakoztak a rendőri erőszakot és a nemzetbiztonsági törvény módosítását több hete bíráló jogvédő szervezetek is. Ez utóbbiak már múlt szombaton is tömegeket vittek az utcára. Párizsban a felvonulást múlt szombaton is anarchista rendbontók próbálták megzavarni, az összecsapásokban kilencvennyolc rendőr megsérült.
A múlt hétvégi tiltakozássorozat után a francia kormánytöbbség jelezte, hogy átírja és újabb parlamenti vitára bocsátja a nemzetbiztonsági törvénytervezet azon cikkelyét, amely szabályozza a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek és felvételek közzétételét. A kormány álláspontja szerint az intézkedéssel a rendőröket szeretnék védeni a közösségi oldalakon szervezett gyűlöletkeltő felhívásokkal szemben, amelyekre elsősorban a tavalyi sárgamellényes tüntetések idején voltak példák. Jóllehet a szabályozás kimondja, hogy csak a rosszhiszemű közzététel büntetendő, a bírálók szerint a módosítás korlátozza a médiaszabadságot és az esetleges rendőri túlkapásokról szóló tájékoztatásokat.
Ez utóbbira volt példa a tíz nappal ezelőtt az a nagy visszhangot kiváltó felvétel, amelyen Michel Zecler fekete bőrű zenei producert a stúdiójának bejáratánál rugdosták és ütlegelték rendőrök. Ellenük a stúdió térfigyelő kameráinak felvétele alapján hatósági személy által elkövetett szándékos erőszak és a rendőrségi jegyzőkönyv meghamisításának gyanújával indított vizsgálatot hétfőn az ügyészség. Emmanuel Macron francia államfő pénteken visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a kormányzati intézkedések miatt csökkennek a szabadságjogok Franciaországban.
Nem hagyom azt állítani, hogy csökkennek a szabadságjogok Franciaországban
– mondta pénteken az elnök az elsősorban a fiataloknak szóló Brut nevű internetes portálon élőben sugárzott interjúban. Szerinte Franciaországot karikatúraszerűen festik le a mostani vita kapcsán. Az államfő ugyanakkor elismerte, hogy létezik rendőri erőszak, amelyet egyértelműen elítélt, de elítélte azt is, hogy a rendőri erőszak jelszóvá vált olyan emberek számára, akiknek politikai szándékaik vannak. Kiemelte, hogy a rendőrök elleni erőszakot is el kell ítélni, amelynek elkövetői teljesen elvadult emberek. A rendőri szakszervezetek szombaton felháborodásuknak adtak amiatt hangot, hogy Emmanuel Macron jelezte, januárban az állam elindít egy internetes oldalt, amelyen bárki bejelentheti, ha bármilyen diszkriminációt tapasztal. Az elnök szerint ugyanis tény, ha valakinek nem fehér a bőre, sokkal többet igazoltatják, problémás tényezőként azonosítják, és ez tarthatatlan. Rendőri szakszervezetek arra kérték kollégáikat, hogy tiltakozásul ezentúl senkit ne igazoltassanak.
Macron folyamatosan arra kényszerül, hogy jobbra és balra is egyre komolyabb gesztusokat tegyen. Tulajdonképpen az ultraliberális állam álomvilágának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást, a népszerűségét pedig azért vesztette el, amiért két elődje is. Nem vett ugyanis tudomást Franciaország alapvető problémáiról, vagy ha igen, akkor a liberálisok által javasolt megoldásokat erőltette. Pár hete már az iszlám szélsőségesek ellen is fellépett, egy tanár lefejezése után mi mást is tehetett volna. Most éppen a rendőri rasszizmus ostorozása van soron, mert Macron alapvetően persze számít a szélsőbaloldal támogatására, azokéra is, akiknek a fő célpontja, az utcán is az átlagos francia rendőr.
Forrás: MTI. Vezető kép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
