Jónapot Iohannis! – Akár kormányzásközelbe is kerülhet az RMDSZ a romániai választásokon
"Nem tudjuk befolyásolni a román társadalmat, hogy kire szavazzon, és hogy milyen arányban küldje a román politikai pártokat a parlamentbe, de azt el tudjuk dönteni, hogy a sorsunkat mások kezébe adjuk, vagy nem, hogy fölmutatunk egy erős közösséget, vagy sem" – fogalmazott az október 6-ai romániai országgyűlési választásokkal kapcsolatban Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, kiemelve, hogy a magyargyűlölő Dan Tanase, vagy az úzvölgyi provokáció politikai felelőse, George Simion ott lesznek a román parlamentben. Az RMDSZ ugyanakkor akár kormányközelbe is kerülhet egyes elemzések szerint, hiszen még a nemzeti liberálisokhoz közel álló, legkevésbé sem magyarbarát Klaus "Ionopot" Iohannis államfőnek is érdekében áll egy nagykoalíció, ha a beígért alkotmányos reformokat meg akarja valósítani.
A közvélemény-kutatások szerint egyetlen pártnak sincs esélye – a kormányalakításhoz szükséges – abszolút többség megszerzésére a december 6-ai romániai parlamenti választásokon. A felmérések szoros versenyt jósolnak a kisebbségben kormányzó, Klaus Iohannis államfőhöz közel álló jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a jelenlegi parlament legnagyobb frakciójával rendelkező, tavaly óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) között. A magyar politikai szervezetek idén közösen indulnak a parlamenti választásokon: a bukaresti parlamentben 1990 óta jelen lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáin helyet kaptak az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei is.
A legutóbbi, 2016. december 11-i parlamenti választáson a képviselőházban a Szociáldemokrata Párt (PSD) 154, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) 69, a rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 30, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ – amelynek listáján a Magyar Polgári Párt két helyet kapott) 21, a szabadelvű Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 20, Traian Basescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja (PMP) 18 mandátumot szerzett. Az alsóházba könnyített eljárással bekerült 17 nem magyar nemzetiségi szervezet 1-1 képviselője is. A szenátusban a PSD 67, a PNL 30, az USR 13, az RMDSZ és az ALDE 9-9, a PMP 8 helyet kapott. A választások után szociálliberális kormány alakult a PSD és az ALDE részvételével. A Viorica Dancila vezette koalíciós kormány 2019 októberében megbukott. Az új, kisebbségi kormány november 4-én Ludovic Orban vezetésével alakult meg.
"El kell menni szavazni, mert nem fognak két hét múlva ismét megkérdezni bennünket, mit is akarunk..."
A válsztásokat megelőzően Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában beszélt arról: a választások tétje véleménye szerint az, hogy megerősítik-e az erdélyi magyarok a politikai összefogást, amely csak akkor telik meg tartalommal, ha a magyar közösség elmegy szavazni. Kiemelte: fontos kérdése ennek a választásnak is az identitás megőrzése, hiszen a magyargyűlölő Dan Tanase, vagy az úzvölgyi provokáció politikai felelőse, George Simion ott lesznek a parlamentben.
Én arra számítok, hogy ésszerű döntést hozunk dühösen, mert dühösek vagyunk a kormány sok-sok buta intézkedésére. Dühösen elmegyünk szavazni és az RMDSZ-re fogunk szavazni. Másrészt arra, hogy a vírus miatti félelmet legyőzzük, hiszen a félelem nem írhatja át az életünket, nem rendelhetünk mindent alá a félelemnek, nem fogadhatjuk el, hogy fölaprózza és mások kezébe adja a döntéseket
– fogalmazott. A rendszerszintű változást akaró, és a választásoktól emiatt távol maradni szándékozó szavazóknak Kelemen Hunor azt üzente:
rengeteg arc változott az RMDSZ-en belül is, másrészt, hogyha nem megyünk el szavazni, attól lesz parlament, attól lesz kormány, de nem lesz rendszerváltás vagy rendszerszerű változás. Csupán annyi fog történni, hogy nélkülünk lesz parlament, nélkülünk lesz kormány. Nem fognak két hét múlva megkérdezni bennünket, hogy ha meggondoltátok magatokat esetleg, akkor most lenne megint lehetőség elmenni szavazni.
Végezetül úgy fogalmazott:
nem tudjuk befolyásolni a román társadalmat, hogy kire szavazzon, és hogy milyen arányban küldje a román politikai pártokat a parlamentbe, de azt el tudjuk dönteni, hogy a sorsunkat mások kezébe adjuk, vagy nem, hogy fölmutatunk egy erős közösséget, vagy sem. Ez az, ami rajtunk múlik.
Kormányzásközeli helyzetben az RMDSZ?
A választások kimeneteléről hosszabb elemzést közölt a liberális Adevarul című hírportál, azt fejtegetve: az RMDSZ akár kormányalakításra is készülhet az esetlegesen a jobbközép Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen alakítandó kormányban. A cikkíró értesülései szerint a Ludovic Orban miniszterelnököt körülvevő PNL-vezetők többsége néppárti kormánytöbbséget és lehetőleg egyszínű PNL-kormányt akar, míg Klaus Iohannis államfő – egy szélesebb parlamenti többség és alkotmányos reform reményében – az USR-PLUS-t is bevonná a kormányzásba. Klaus Iohannis azért támogatna egy szélesebb koalíciót, mivel most van az utolsó esélye arra, hogy megvalósítsa a beígért alkotmányos reformot, az oktatás, az egészségügy, az igazságszolgáltatás korszerűsítését, ehhez pedig nemcsak "saját kormányra", hanem "saját parlamenti többségre" is szüksége van. Iohannis elnökségének eddigi hat évében csak két évig volt hozzá közel álló kormány Románia élén, 2016-ban a Dacian Ciolos, idén pedig a Ludovic Orban vezette kabinet, de ezek mozgásterét leszűkítette az "ellenséges" (baloldali) parlamenti többség.
Az államfőnek tehát egy PNL-PMP-USR-PLUS kormány az első opciója, akkor is, ha a parlamenti választásokon esetleg nem a PNL, hanem a PSD végezne az élen, a szociáldemokratáknak ugyanis szinte lehetetlen lenne a kormánytöbbséghez partnereket szerezniük
– zárta elemzését az Adevarul. Az elemzéssel kapcsolatban az InfoRádió kereste meg Kelemen Hunort, aki úgy nyilítkozott:
mi is szeretnénk egy olyan helyzetet, amikor megkerülhetetlenek vagyunk a parlamentben és kormányzati tényezőként próbáljuk a programunkat megvalósítani. Hogy erre lehetőség lesz-e december 6-a után, nem tudom. Ha ki lehet alakítani egy olyan kormányprogramot és egy olyan többséget, ahol a romániai magyar közösség érdekeit képviselve egyről a kettőre jutunk, beleértve a román–magyar kapcsolatokat is országon belül és a két ország között, akkor a kormányzati eszközt nem fogjuk elutasítani.
Ionopot – Az RMDSZ, a magyar kisebbség és a románabbnál is románabbnak lenni akaró, eredetileg szász származású Iohannis viszonya azért is terhelt, mert a jelenlegi román államfő a kaományban többször is előhúzta a magyar kártyát. Iohannis az erdélyi autonómiáról szóló szavazás kapcsán nyilatkozott úgy a rivális PSD politikusairól, hogy Erdélyt odaadnák a magyaroknak. Kijelentése nagy nemzetközi botrányt okozott...
Elképzelés azért van
Kelemen Hunor később a Krónika napilapnak adott interjúban is reagált az Adevarul elemzésére, ahol megerősítette, hogy véleménye szerint a következő parlamenti ciklusban alkotmánymódosításra kerül sor. Megjegyezte: az RMDSZ azt szeretné, hogy szülessen egy teljesen új alkotmány, hiszen a korábbi tapasztalat azt mutatja, hogy a szövetség által szorgalmazott alkotmánymódosítás nem állta ki az alkotmányosság próbáját. Ugyanakkor arra is kitért, hogy semmilyen alapjuk nincsen azoknak a spekulációknak, amelyek szerint az RMDSZ ugyanazokat a tárcákat – az egészségügyit, a környezetvédelmit és a kultúrát – kapná, ha tagja lenne a következő kormánykoalíciónak, amelyeket már vezetett. Mint kifejtette,
ha azt mondanám, hogy nem gondolkodtunk a kormányzáson, akkor nem hinné el senki; ha azt, hogy pontosan tudjuk, mit lehet megcélozni, eléggé nagyképűen hangzana. Nem tudjuk, de van elképzelésünk, hogy egy koalícióban a következő négy évben körülbelül milyen területeket tudnánk megfelelő módon, szakértelemmel és hatékonyan irányítani.
Az októberi helyhatósági választások tapasztalatai
Érdemes felidézni Székely István politológusnak, az RMDSZ ügyvezető alelnökének az októberi helyhatósági választásokat követő elemzését. A politikus a Maszol.ro-nak fejtette ki, hogy kétségtelenül a Iohannishoz közel álló nemzeti liberális PNL nyerte a választásokat a másik nagy párttal, a szociáldemokrata PSD-vel szemben, bár a PSD még mindig több megyét vezet (20-at), mint a PNL (17-et). A megyei önkormányzati listákra leadott szavazatok alapján a PNL a szavazatok 34, a PSD 31,2, az USR-PLUS 8,9, a Népi Mozgalom Párt (PMP) 6, az RMDSZ 4,9, a Pro Románia 4,7, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 2,9 százalékát szerezte meg. Székely István megjegyezte: a PNL az év elejéhez képest veszített népszerűségéből, hiszen akkor még 40 százalék fölött is mérték őket, amelyben közrejátszhatott Klaus Iohannis múlt év végi elnökválasztási győzelme is. Ráadásul a PNL a járványkezelésben sem jeleskedett.
Ha a 31,2 százalékos támogatottságukhoz hozzászámoljuk a Victor Ponta-féle Pro Románia erejét, akkor a tradicionális baloldal már 36 százalék felett jár. Ha viszont a PNL támogatottságához adjuk hozzá az USR-PLUS-ét, együttesen meghaladják a 40 százalékot
– fejtette ki a politológus, hozzátéve: a Victor Ponta-féle Pro Románia és az ALDE egyaránt rosszul szerepelt a helyhatósági választásokon. Úgy vélte:
Ponta pártjának hiába van az átülésekkel jelentős parlamenti ereje, a társadalmi beágyazottsága nagyon gyenge, ennek következtében 4,7 százalékkal a parlamenti küszöb alatt teljesített a helyhatósági választásokon. Az ALDE-nak pedig az maradt az egyetlen reménye, hogy a Pro Romaniával fúzióra lépve haladják meg a parlamenti küszöböt.
Székely István arra is felhívta a figyelmet, hogy Klaus Iohannis többször is kijelentette: nem lesz a választásoknak olyan eredménye, ami őt arra kötelezné, hogy a PSD-t bízza meg kormányalakítással. Hozzátette: "ezért indult el a választások előtt egy átülési hullám a PSD-ből a liberálisokhoz, mintegy 500 hivatalban levő polgármester ült át a PNL-hez, ebből 225 a PSD-ből, és jelentős részük újabb mandátumot is szerzett".
Van tehát egy arra irányuló várakozás, hogy a parlamenti választások után a nemzeti liberálisok alakítanak kormányt. Szerintem a PSD már tudomásul vette, hogy ellenzékben lesz a következő négy évben, és ezen akkor sem tud változtatni, ha Pontát visszahozza a pártba, hiszen szinte biztos, hogy Iohannisnak sikerül a liberálisokra alapozott parlamenti többséget kialakítania
– fogalmazott.
Az RMDSZ választási kilátásai kapcsán arról beszélt: "harminc év tapasztalata után a választók megértették azt, hogy az önkormányzati választásokon, helyi szinten korrigálni tudnak egy nekik nem tetsző személyi döntést, a parlamenti választásokon azonban nem". Úgy vélte, az RMDSZ nehéz helyzetbe került, mert egyre markánsabban jelenik meg a nagyvárosi fiatal választók körében egyfajta baloldali ellenzékiség a szövetség jelenlegi politikai irányvonalával szemben. Számszerűen kevesen vannak, társadalmi befolyásuk nagyobb, és a jövőben jelentőségük is növekedni fog. Székely István elmondta: az RMDSZ az erdélyi magyar társadalom egészének a képviseletére vállalkozik, ugyanakkor egyre inkább látható egyfajta szakadék a társadalom zömét alkotó, konzervatív, jobbközép választók, illetve az egyelőre vékony, de növekvő, magát baloldalra pozícionáló, liberális réteg között.
Választás koronavírus idején
A koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések szerint a szavazókörökben tartani kell az egyméteres távolságot, a szavazóhelységben öten tartózkodhatnak. A bejáratnál a testhőmérsékletet is ellenőrzik, így azon szavazó, akinél 37,3 Celsius fokot meghaladó hőmérsékletet mérnek, fertőzésgyanúsnak nyilvánítják. Az illetőnek ugyanakkor nem kell hazamennie, hanem elsőbbséget biztosítanak a számára, távozása után alkohollal fertőtlenítik a felületeket, amelyekhez hozzáért. Mivel Romániában jelenleg csaknem százezer aktív koronavírus-fertőzöttről tudnak, valamint további 69 ezer fertőzésgyanús ember van otthoni karanténban, ők élhetnek a mozgóurna-kérés lehetőségével.
Forrás: MTI/Krónika/maszol.ro/Info Rádió/Kossuth Rádió; Vezetőkép: MTI
