Hidegháborús nosztalgia – Joe Biden visszahozhatja az ellenséges viszonyt Észak-Korea és az Egyesült Államok között
Miután a hétvégén a Koreai Munkapárt kongresszusa megerősítette Kim Dzsongun észak-koreai vezetőt a pozíciójában, és őt választotta hétfőn a párt új főtitkárává, felvetődött a kérdés, milyen lesz majd a bő egy hét múlva beiktatásra kerülő új amerikai adminisztráció kapcsolata a kommunista diktatúrával. Donald Trump amerikai elnök négyéves ciklusa alatt többször is tartott hivatalos találkozott Kim Dzsongunnal, egyszer még Észak-Korea területére is átlépett, amikor a két Korea közötti határszakaszon, Panmindzsonban találkoztak. Trump volt az első amerikai elnök, aki észak-koreai területre lépett. Borítékolható azonban, hogy Biden az Obama-éra taktikáját követi majd, ami azt jelenti, hogy meg sem próbálja oldani a feszültséget országa és az ázsiai állam között.
Az utóbbi években havi rendszerességgel lehetett arról beszámolni, hogy Phenjan ballisztikus rakétákat lőtt fel, hogy azokkal riogassa az Egyesült Államokat és a környező ázsiai országokat, azonban Donald Trump elnöksége megtörte ezt a trendet, látszólag sokat javult a viszony a két ősellenség között. Igaz mindez annak ellenére is, hogy az utolsó találkozójukon, Vietnamban nem sikerült közös nevezőre jutniuk. Nagy összegben lehet ugyanakkor fogadni arra, hogy a következő washingtoni vezetés igyekszik majd minél ellenségesebben fellépni, ennek előjele lehet az, hogy Kim Dzsongun állítólag már több fenyegetést is közzétett, amiben azt mondta, attól sem riad vissza, hogy tovább bővítse nukleáris rakétáinak arzenálját.
A dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága szerint vasárnap késő este Phenjan belvárosában katonai díszszemlét tartottak a Koreai Munkapárt nyolcadik kongresszusa alkalmából a Kim Ir Szen téren. A közlemény hangsúlyozta, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok hadserege nyomon követi a történéseket, számba véve azt a lehetőséget, hogy a tevékenység egy katonai parádé próbája is lehet. Észak-Korea utoljára október 10-én tartott díszszemlét a Koreai Munkapárt megalakulásának hetvenötödik évfordulója alkalmából, egyéb fegyverek mellett egy új interkontinentális ballisztikus rakéta és egy tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta bemutatásával.
Nagyban függ kapcsolatunk attól, felhagy-e Amerika az ellenséges politikájával. Bármikor kiterjeszthetjük a nukleáris arzenálunkat, több ultramodern rendszerünk is fejlesztés alatt áll
– mondta állítólag Kim Dzsongun. Az észak-koreai diktátor szerint állítólag csak így tud megbirkózni az USA „egyre fokozódó ellenséges magatartásával.”
Biden jó előre belengette, mire számíthat tőle a kommunista ország, ugyanis nem sokkal korábban gengszternek nevezte Kimet, majd kritizálta Donald Trumpot, amiért találkozni mert vele. A KCNA észak-koreai hírügynökség azt írta, hogy az Egyesült Államok Észak-Korea ősellensége, bárki vezeti az országot, az alaptesttartás és az ellenséges politika mindig jelen lesz. Kim Dzsongunt idézve a KCNA kijelentette, hogy Phenjan tovább fejleszti fegyverarzenálját, beleértve a víz alól indítható atomrakétákat, a szilárd tüzelésű nagy hatótávolságú rakétákat és a kémműholdakat.
Kim Dzsongun kész Washingtonnal tárgyalni, de Észak Korea elemi érdeke, hogy minél erősebb hadserege és minél nagyobb nukleáris kapacitása legyen
– írta a pártállami sajtó annak ellenére, hogy Kim Dzsongun korábban megígérte, nem fog több nukleárist fegyvert kilőni, ha csak fenyegetés nem éri. A kommunista vezető kijelentette, csak akkor lehet békét kötni az Koreai-félszigeten, ha az észak-koreai hadsereget tovább fejlesztik és elnyomják az amerikai katonai fenyegetéseket. Amerikai szakértők szerint szinte biztos: Joe Biden nem fog az észak-koreai vezetővel találkozni, ha csak utóbbi nem kezd bele egy a nukleáris fegyvereinek leszerelésébe, de erre nincs esély. Dél Korea 2018-ban közölte, hogy északi szomszédjának körülbelül hatvan nukleáris fegyvere van.
Forrás: Metro, Telegraph. Vezető kép: MTI/AP/Evan Vucci
