Pesti Srácok

A Parler után most a Telegram következhet - felszólították az Apple-t, hogy töröljék az alkalmazást

A Parler után most a Telegram következhet - felszólították az Apple-t, hogy töröljék az alkalmazást

Beperelte egy csoport az Apple-t, akik azt követelik a cégtől, hogy távolítsák el a Telegram nevű csevegőszolgáltatást a kínált alkalmazások közül. A Washington Post szerint ez egy újabb nyomásgyakorlás lehet a Parler törlése után. Emlékezetes, hogy az Apple és a Google az igencsak egyoldalú moderálási szabályzatukra hivatkozva tiltotta le a Parlert még januárban, majd az Amazon Web Services is visszavonta az alkalmazás szervertámogatását. A Telegram zárt, privát csevegőszobákat és nyilvános csoportokat kínál, amelyekhez bárki csatlakozhat, felhasználóiknak cenzúramentességet ígérnek. A Parler tiltását követően a"betonbiztosnak” titulált Telegram presztízse ugrásszerűen megnőtt, bár ezek után ez a tézis is meginogni látszik. Szakemberek szerint a Big Tech óriások komoly veszélyt jelentenek a demokráciára.

A kereset benyújtói között szerepel Marc Ginsberg, az Egyesült Államok volt marokkói nagykövete is, aki a szerint a Telegram igencsak felelős a gyűlöletkeltő tartalmak (így a szélsőjobboldali) tárolásában és terjesztésében. Ginsberg egy interjúban azt mondta, hogy "a Telegram kiemelkedik a elterjesztőjeként, még Parlerhez képest is". Ginsberg szerint a Telegram antiszemita tartalma veszélybe sodorhat több vallási, etnikai csoportot, így az iPhone tulajdonjoga miatt az Apple-től a szövetségi bíróságon beadott keresetében azt követeli a vállalattól, hogy szigorítsa a gyűlöletbeszédet tiltó szolgáltatási feltételeit az App Store-ban kínált alkalmazásoknál. Ginsberg állítása szerint ő már júliusban írt egy levelet az Apple vezérigazgatójának, Tim Cooknak, akit arra szólított fel, hogy korlátozza a fehér-nacionalista, antiszemita és erőszakos beszédek miatt a Telegramot. Ginsberg szerint nem kapott választ a levélre, ezért döntött úgy, hogy most bírósági eljárást indít a vállalat ellen. A Telegramot Pavel Durov orosz internetes vállalkozó fejlesztette ki, az alkalmazás olyan emberek körében népszerű, akik védeni akarják kommunikációjukat az autokratikus rendszerek ellen, vagy akik online adatvédelmet keresnek.

Durov egyik alapítója volt a 2006-ban elindított VKontaktye (VK) közösségi oldalnak is, amely már jóval félmilliárd feletti regisztrált felhasználójával mára Európa egyik éllovasának számít a social media területén. Durovot, aki az oroszországi választási csalások ellen tiltakozó 2011-2012-es tüntetések idején nem volt hajlandó blokkolni az ellenzéki felhasználókat, a Kremlhez közeli befektetők sorozatosan kiszorították vezérigazgatói pozíciójából, amit 2014-ben végleg elveszített. A VKontaktye fölött az ellenőrzést tavaly teljes egészében az Aliser Uszmanov milliárdos által kontrollált Mail.ru vette át.

De a Telegramról elterjedt az is, hogy terroristák és szélsőségesek használják, így például az Iszlám Állam fegyveresei, ezt az állítást azonban leginkább a balliberális mainstream híresztelte. A felhasználók között ugyanis jelentős számmal vannak jelen konzervatívok, patrióták, jobboldali emberek, akiket más social felületekről már kitiltottak. Az Apple arra hivatkozik, hogy az amerikai hírközlési törvény 230. szakasza széles körű mentességet biztosít az online platformoknak arra, hogy mentesítsék magukat az alól, milyen tartalmakat tesznek közzé a felhasználók az általuk biztosított felületen, bár az is tény, hogy a szabályozás nem terjed ki arra, hogy milyen felhatalmazásuk van a cenzúrára. Az Apple szóvivője szerint a szolgáltatási feltételeik tág teret adnak az alkalmazások számára, így védik a szólásszabadsághoz való jogot.

PestiSracok facebook image
Míg a republikánusok cenzúrát kiáltottak az amerikai elnökválasztás alatt, a demokraták arra kérték a Szilícium-völgyet, hogy menjen még tovább és akadályozzák meg a Trump-szimpatizánsok véleménycseréjét a közösségi platformokon. Fotó: Illusztráció

Némiképpen azonban mindezzel ellentmond az, hogy januárban az Apple eltávolította a Parlert az App Store-ból, majd a The Postnak eljuttatott levelében mindezt azzal indokolta, hogy a Parler tartalommoderálási irányelvei nem voltak elég jók. "Bár nincs tökéletes rendszer az összes veszélyes vagy gyűlöletes felhasználói tartalom megakadályozására, az alkalmazásoknak robusztus tartalom moderálási tervekkel kell rendelkezniük, hogy proaktívan és hatékonyan kezeljék ezeket a problémákat" - érvelt a Parler tiltásakor az Apple. De más Big Tech óriás is hasonlóképpen járt el: a Google szintén eltávolította a Parlert az alkalmazásboltjából, mondván, hogy a felfüggesztésről szóló döntés meghozatala előtt figyelmeztette annak tulajdonosát, hogy a felületen "túlságosan szabadon kommunikálhatnak" az emberek, majd pedig az Amazon szüntette meg a szerverszolgáltatást, így a Parlert gyakorlatilag eltüntették a világhálóról.

2018-ban egyszer már törölték az Apple alkalmazásboltjából, az App Store-ból a Telegram üzenetküldő appot, miután megjelent az új változat, a Telegram X. Durov akkor azt írta a Twitteren: "figyelmeztetést kaptunk az Apple-től, hogy felhasználóink nem helyénvaló tartalommal találkozhattak, és mindkét alkalmazást eltávolították az App Store-ból. Amint ettől megfelelően sikerül megóvnunk felhasználóinkat, az appok remélhetőleg visszakerülnek".

Éljen a digitális cenzúramentesség! Feltéve, ha lesz ilyen egyáltalán...

A napokban jelentette be egyébként Donald Trump Jr., hogy csatlakozott a Telegramhoz, és arra buzdította támogatóikat is, hogy kövessék példáját. Érvelése szerint:

– írta a Twitteren. Hozzátette: "szükségünk van egy olyan helyre, ahol szabadon beszélgethetünk. Ezért csatlakoztam a Telegramhoz."Mint arról korábban részletesen írtunk, igencsak felborzolta a kedélyeket, amikor Donald Trump profiljait blokkolták. A közösségi felületek korlátozása rámutatott arra, hogy mekkora erővel vannak jelen a felhasználók életében a technológiai nagyvállalatok, akik gyakorlatilag bármikor megszüntethetik a digitális szabadságot, tilthatnak vagy törölhetnek bármilyen tartalmat az online felületekről. Mindezek után egyre nagyobb figyelem irányult a személyes adatok védelmére is, miközben a "betonbiztosnak” titulált Telegram presztízse ugrásszerűen nőtt, az egy évvel ezelőtt még a Kreml által blokkolt orosz üzenetküldő csatorna a digitális szabadság jelképévé vált. Nos, úgy látszik, már ez sem olyan biztos, mint ahogyan azt gondoltuk eddig.

Fotó: illusztráció

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)