Pesti Srácok

A tagállamok nyáron kaphatják meg a kilábalási támogatásokat

A tagállamok nyáron kaphatják meg a kilábalási támogatásokat

Elfogadták a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletet. A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak kezeléséhez való hozzájárulásként ebből az eszközből összesen 672,5 milliárd euró összegű támogatás nyújtható a tagállamoknak.

A hirado.hu cikkében azt írja: a hét elején az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Portugália miniszterelnöke és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban jelentette be, hogy minden akadály elhárult. Elkezdhetik működtetni az uniós kilábalási eszközt, amely a 672 milliárd eurójával a teljes helyreállítási alap legfontosabb eleme. Ez az alap az a bizonyos 750 milliárd eurós forrás, amelyet a járványhelyzet gazdasági kárainak felszámolására fogadtak el az állam és kormányfők.

Magyarország tizenhét milliárd eurós forráshoz juthat vissza nem térítendő támogatás, valamint hitel formájában. Az európai gazdaság versenyképességéről, a jövőre való felkészítésről van szó, de nem minden politikai felhang nélkül. Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta, az unió a pénznek a harminchét százalékát a klímasemlegesség elérésére, húsz százalékát pedig a gazdaság, az oktatás és a közigazgatás digitalizációjára fordítanak. Ehhez képest kell a tagállamoknak a saját fejlesztési tervüket bemutatni, hogy Brüsszel megvizsgálhassa, hogy összhangban vannak-e a nemzeti stratégiák ezekkel az egységes európai célkitűzésekkel.

Kiemelte, Olaszországnak jut a legnagyobb falat, hiszen mintegy 209 milliárd eurót kapnak. Az olaszok azonban azon vitatkoznak, hogy mire költség ezt a pénzt. A legvadabb ötletük a szuperbónusz, amely szerint ha valaki energiatakarékos felújítást végez a lakásán vagy a házán, az a költségek száztíz százalékát kapja meg.

PestiSracok facebook image

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Forrás: hirado.hu, Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.