Pesti Srácok

Áll a bál Brüsszelben a vakcinabeszerzés miatt

Áll a bál Brüsszelben a vakcinabeszerzés miatt

Folyamatos a vakcinabeszerzések miatti nyilatkozatháború Brüsszelben, miután az uniós országokba a vártnál kevesebb oltóanyag érkezik. Eközben egy friss uniós szabályozás megszigorította a robbanószerkezetek házi előállításához felhasználható vegyszerek használatát és forgalmazását – többek között ezekkel a témákkal foglalkozott a Kossuth Rádió Európai idő című műsora.

Míg az Egyesült Királyságban már a lakosság tizenöt százalékát beoltották, addig az EU-ban még a leggyorsabban vakcinázó Máltán is alig éri el ez a szám ennek a felét, a tagállamok többsége három százalék körül áll. A korábban az uniós szállítmányokkal számoló, aztán az orosz és kínai vakcinát vásárló, nem uniós Szerbia is jobban áll a tagállamok többségénél – hangzott el a Kossuth Rádió, Európai idő című műsorában. A számok kulcsfontosságúak, mivel az oltási folyamat sebességén emberéletek múlnak, és nem mindegy a gazdaságnak sem. A lassú vakcinaszállítások a belga gazdaságnak például hatszázmillió euró többletkiadást jelentenek hetente. Mindez egyértelműen megmutatja miért került össztűz alá az uniós vakcinabeszerzést bonyolító Európai Bizottság – emelte ki Baraczka Eszter műsorvezető-szerkesztő. Mindezt súlyosbítja, hogy az Európai Parlamentet egyre jobban zavarja a szerződések átláthatóságának hiánya. Valamennyi frakció zárt ülésen kérte számon a lassú vakcinabeszerzést és a szerződések titkosítását, Ursula Von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől.

Február 1-jén lépett életbe a robbanószerkezetek házi előállításához felhasználható vegyszerek használatára és forgalmazására vonatkozó, szigorított uniós jogszabály. Megszűntek az eddigi joghézagok – hangzott el a Kossuth Rádió műsorában. Az egyértelmű engedélyezési és nyomon követési rendszerek felállításával bezárták a kiskapukat a veszélyes vegyszerek, a potenciális robbanóanyag és alkotóelemei értékesítésének területén. Az Európai idő biztonságpolitikai szakértője, Kis-Benedek József szerint a növekvő terrorfenyegetettség miatt volt minderre szükség. A különböző vegyi anyagokat fel tudták használni házi készítésű robbanószerek előállításához. Már azt is tudjuk, hogy a 2015-ös párizsi, a 2016-os brüsszeli, a 2017-es manchesteri merényleteknél ilyet használtak a terroristák – mondta a szakértő. Az ezekhez szükséges alapanyagokat eddig simán meg lehet venni egy háztartási vagy vegyi áru boltban. Mostantól nyilvántartják azt, aki ezt megveszi, és ellenőrzik, hogy hol tárolja. A cél, hogy egyértelműen követni lehessen ezeknek az anyagoknak az útját – összegezte Kis-Bendek József.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

PestiSracok facebook image

Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/AP/Rafik Makbúl

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!