Pesti Srácok

Magyarok a vörös zónában – Kárpátalja az ukrán járványkezelés árnyékában (PS-interjú!)

Magyarok a vörös zónában – Kárpátalja az ukrán járványkezelés árnyékában (PS-interjú!)

Ukrajnában kritikus a járványhelyzet. A magyarok lakta Kárpátalja nemrégiben ismét az ország legszigorúbb vírusbesorolási kategóriájába, vörös zónába került. De mit is jelentenek a besorolási zónák, és hogyan kezelik a koronavírus terjedését a térség vezetői, a helyzetről Bátyi Andrást, a Beregszászi Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének tanárát kérdeztük.

A híradásokban azt láthatjuk, hogy Kárpátalja vírusbesorolása havonta, néha hetente változik, mit jelentenek a zónák, és mi alapján fokozzák a szigorításokat?

Ukrajnában a százezer emberre eső fertőzöttek száma alapján változtatnak a besoroláson, ami meghatározza a korlátozások szigorúságát is. A narancssárga besorolás alatt például megtarthatóak a rendezvények, az iskolák nyitva vannak, ahogy az éttermek is. A vörös zóna viszont azt jelenti, hogy az oktatási intézeteknek át kell állniuk távoktatásra, a vendéglátóipari egységek bezárnak. Érdekes, hogy a munkásszállók és kollégiumok is zárva tartanak, viszont a szállodák tovább működhetnek. Viszont maga Beregszász város és kistérség (a Beregszász alá rendelt adminisztrációs körzet, nagyjából ötvenezer lakossal – a szerk.) korábban kezdte a szigorításokat, mint a megye többi része.

Mi volt ennek az oka?

PestiSracok facebook image

Beregszász az egyik leginkább fertőzött település Kárpátalján. A polgármester, Babják Zoltán ezért még az enyhébb besorolás alatt elrendelte a szigorításokat, hogy meggátolja a kórházak túlterhelését. Erre azért volt szükség, mert a városban csak februárban 448 új fertőzöttet regisztráltak, a kórházak több mint kilencvenszázalékos terheltséggel dolgoznak. Ez megyei szinten is rettenetes szám.

Melyek a járványkezelés módszerei?

A tömegközlekedés korlátozása volt az egyik első lépés. A városközi vonatjáratok nagy részét megszüntették, a magánbuszok továbbra is járnak, de az állami szolgáltatók szintén korlátozva lettek. A maszkviselés természetesen itt is kötelező, itt a határmentén a karanténszabályok is szigorúbbak. Van például egy alkalmazás, amit kötelezően le kell töltenie annak, aki karanténba kerül és azon keresztül kell bejelentkeznie a hatóságoknál, szigorú szabály, de Ukrajnában azért minden kijátszható. Ami a fertőzöttek növekedését illeti a szám csak a kórházba kerülteket jelzi, mert az országban nincs ingyenes teszt, még akkor sem, ha az orvosok szerint az indokolt lenne. Mivel a tesztek ára 850-1200 hrivnya (9000-14000 forint) között mozog, kevesen igényelik, túl drágának találják (megyei szinten az átlagfizetés nagyjából hatezer hrivnya, vagyis alig több mint hatvanezer forint – a szerk.)

Mi a helyzet a vakcinákkal? Milyen nehéz hozzájutni az oltáshoz Kárpátalján?

Ukrajnában egyelőre csak az Indiában gyártott CoviShield vakcinából van készleten. Ebből is csak 500 ezer adagot kapott eddig az ország, ami rendkívül kevés. Kárpátalja, az egyik leginkább sújtott megye 14 ezer adagot kapott belőle, de alig pár százan oltatták be magukat.

Nemrégiben az elnök, Zelenszkij is megkapta a vakcinát, ez nem növelte az oltási kedvet?

Nemigazán. Egyáltalán nincs oltási kampány, nem hirdetik. Oltási program pedig nincs is. Mivel nagyon kevesen érdeklődnek, ezért ha valaki bejelentkezik, az általában megkapja a vakcinát, viszont így is nagyon kevesen veszik a fáradságot, hogy regisztráljanak.

Bizalmatlanok?

Inkább tájékozatlanok, mint mondtam szinte sehol nem jelenik meg a médiában az oltás szükségessége. Az emberek nem tudják, hogy van vakcina, nem tudják mennyi van belőle és milyen gyártmányú. Nincs hirdetve. Az elnök lépése talán arra lett volna kísérlet, hogy népszerűsítse a lehetőséget, de egyelőre ennek még nem látni az eredményeit.

Mennyire megoldott a távoktatás az országban és a megyében?

A felsőoktatásban működik, matematikát és informatikát tanítok, ezekben a tárgyakban viszonylag könnyen megoldható az átállás. A fő gondot az eszközök hiánya jelenti, főként a szegényebb falvakban. Ha a gyereknek nincs otthon számítógépe akkor nem tud tanulni. Az internet is problémát jelent, a legtöbb szolgáltató lassú túlterhelt netet nyújt. Ráadásul sokaknak nincs pénzük az internet bevezetésére és semmiféle állami támogatást nem kapnak. Az ilyen családoknak arra sincs esélyük, hogy esetleg mégis az iskolába küldjék a gyerekeiket, nem működik a gyermekfelügyelet.

Mi a helyzet a kórházakban? Ha az oktatásban nincs állami támogatás, akkor miben nyilvánul meg?

A kórházak túlterheltek. A járvány nagyon gyorsan terjed, sok a beteg, kevés az orvos, a felszerelésük pedig nagyrészt elavult. A Magyarországtól kapott lélegeztetőgépek, orvosi maszkok és felszerelések jelentik a legmodernebb eszközkészletet. Az ukrán egészségügy egyébként is nagy nehézségekkel nézett szembe az utóbbi időben, de a járványhelyzet ezen csak fokozott, Kárpátalja még a szerencsésebb megyék közé tartozik, főként a magyar támogatásoknak köszönhetően. Az ukrán vezetés nem támogatja a vállalkozókat és munkavállalókat sem. Nincs adótámogatás, és a távoktatásban sem nyújtanak segítséget. Ennek a visszhangja is megvan, az átlag kárpátaljai, legyen ukrán vagy magyar, tudja, hogy Budapestről hamarabb nyújtanak felé kezet mint Kijevből.

Fotó: Facebook;

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.