Pesti Srácok

A helyreállítási alap sem szüntetheti meg röviden a mediterrán országok válságát

A helyreállítási alap sem szüntetheti meg röviden a mediterrán országok válságát

A hétszázötven milliárd eurós uniós helyreállítási csomag egy része vissza nem térítendő támogatásként jut el a tagállamokhoz, másik része önkéntes alapon, hitelként áll rendelkezésre. Egybehangzó vélemény, hogy a járvány által legjobban sújtott déli tagállamoknak a legsürgetőbb, hogy hozzájussanak a segítséghez – hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

A mediterrán országok gazdasága tavaly nyáron nagyon megsínylette a turizmus leállását, és idén is csak korlátozott lehet a látogatók visszatérése. Görögországban például a negyedik hullámtól való félelem és a terjedő delta variáns miatt szigorító intézkedésekről döntöttek már a héten. Trautmann László, a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának elnöke elmondta: Az újjáépítési pénzek, melyeket az EU Görögország számára folyósít, nagy valószínűséggel az átstrukturálódást fogják segíteni. Görögország lassan lábal ki a gazdasági válságból, csak idén márciusban sikerült harminc éves államkötvényt értékesítenie 2008 óta. Az ilyen államkötvényeknél mindig az a legfontosabb, hogy mekkora a bizalom az államban és a stabilitásban. Görögországban a munkanélküliség főleg a fiatalok körében nagyon magas. Az Európai Bizottság is megerősítette, hogy a görög növekedés kulcsa a belső fogyasztás növelése, viszont az látható, hogy a járvány idején havonta 540 eurót kaptak a munkanélküliek, míg ha elkezdenek dolgozni, akkor 850 eurót kaphatnak, és sokak úgy vélik, hogy számukra nem éri meg bevállalni azt a munkát, amit a piac nyújtani tud.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

PestiSracok facebook image

Forrás: Híradó.hu ; Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Oresztisz Panajotu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!