Heves viták, fontos kérdések határozzák majd meg az elkövetkezendő időszakot Európában
Milyen viszonya kell legyen az uniónak, mint intézményrendszernek a területén zajló világeseményekhez? Az eucharisztikus kongresszus apropóján erről és az afrikai fejlesztéspolitikáról is kérdezték Hölvényi Györgyöt, az Európai Néppárt kereszténydemokrata képviselőjét, az Európai Parlament fejlesztéspolitikai bizottságának tagját a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában. Az európai politikai ősz az átlagosnál magasabb hőmérsékletet hoz majd. Nemcsak a klímaváltozás érzékelteti hatását, hanem a politikai feszültség növekedése is – erről Kovács Attilával, az Alapjogokért Központ európai projektjének vezetőjével beszélgettek.
Az eucharisztikus kongresszus egy európai esemény, és az Európai Uniót, mint intézményt igazából nem érinti. Tehát ez nem egy politikai esemény
– mondta Hölvényi György.
Ha végignézzük, hogy 1997 óta az eucharisztikus kongresszust öt európai helyszínen tartották, európai uniós tagországban – Lengyelország, Olaszország, Spanyolország, Írország és most Magyarország –, akkor ez azt jelenti, hogy Európa valahol még mindig ennek a gondolkodásnak a középpontjában van. Ennek nem kell, és nem is szabad, hogy az európai uniós intézményrendszerrel, vagy magával az Európai Unióval összefüggjön
– tette hozzá a képviselő. Az afrikai országok egyházi vezetői úgy érzik, hogy az egyházaknak az afrikai világban való szerepe sokkal nagyobb, sokkal összetettebb, mint azt az Európai Unió elismeri. Sok esetben bizonyos szociális rendszerek fönntartása az egyházakon múlik, mert nincs állami fenntartó. Hölvényi azt is elmondta, hogy a másik, ami kívül esik az európai gondolkodáson, hogy Afrikában egy nagyon erős spiritualitás van, ami azt jelenti, hogy a feljebbvalóval való kapcsolat és a hétköznap nagyon szorosan összetartozik. Majd hozzátette: ez pedig egy olyan tapasztalás, aminek a politikához semmi köze nincsen, de sok embert megérint, és az a fajta szélsőséges szekularizmus, ami Európában létezik – elsősorban Európa nyugati felében –, az afrikaiak számára nagyon gyakran ijesztő, mert úgy érzik, hogy a saját létformájukat nem veszi tudomásul, és ez a korábbi gyarmatosításra emlékezteti őket.
Magyarország és a többi visegrádi országok egy komoly kommunista diktatúrát átélve nagyon könnyen szót tudnak érteni az afrikaiakkal. A velük való együttműködés pedig nem egy gond, hanem egy óriási lehetőség
– hangsúlyozta az Európai Néppárt kereszténydemokrata képviselője.
Három olyan nagy politikai téma van, amely várhatóan meghatározza az előttünk álló három és fél hónapnak a politikai napirendjét az Európai Unióban. Az egyik ilyen téma a helyreállítási alap, illetve a helyreállítási alap magyar tervének a kérdése, amiben az Európai Bizottság és a magyar kormány között folynak a tárgyalások, és lehet látni azt, hogy a vita már elvált gyakorlatilag a helyreállítás és a gazdaság szekerének a beindításától
– mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai projektjének vezetője. Hozzátette: június közepén, amikor a gyermekvédelmi törvényt elfogadta a magyar országgyűlés, akkor egy olyan ideológiai, politikai támadássorozat indult meg az Európai Bizottság és az Európai Parlament vezetésével Magyarországgal szemben, ami – Kovács Attila szerint – példátlan, hiszen olyan feltételeket szab az Európai Bizottság a terv jóváhagyásához, amelyek sértik a magyar szuverenitást. Kovács Attila szerint a jövő évi parlamenti választásokig nem fog megállapodás születne e téren, ez pedig közvetett, de nagyon erős beavatkozási kísérlet az Európai Bizottság részéről a hazai választási kampányba.
Olyan tagállamok esetében már rábólintott az Európai Bizottság a helyreállítási tervre, amelyek nemhogy kisebb, de sok esetben még nagyobb problémákkal küzdenek, mint Magyarország. A bizottság pedig szembemegy az összeurópai céllal, hogy minél hamarabb kievickéljünk a koronavírus okozta válságból
– tette hozzá. A jó hír azonban az, hogy a magyar gazdaság alapjai erősek, ezért is volt lehetőség meghirdetni nemzeti forrásból nemzeti kockázatra már több pályázatot, illetve támogatási programot. Ezt bizonyította Magyarországnak az elmúlt negyedév európai uniós szinten is kimagasló gazdasági növekedési adata.
Az idei év hátralévő időszakának az egyik legnagyobb érdeklődésével várt, és hatását tekintve is az egyik legjelentősebb döntése az Európai Unió bíróságának az a döntése lesz, amelyben annak a jogszerűségét vizsgálja a bíróság, hogy az úgynevezett jogállamisági klauzula – amelyet tavaly decemberben az uniós állam és kormányfők, illetve az uniós intézmények vezetői elfogadtak – jogszerűségéről mit is mond az Európai Bíróság. Kovács Attila bízik a bíróság pártatlanságában, mert ha pártatlan döntést hoz a bíróság, akkor ezt a klauzulát meg kell semmisítenie. A források felhasználását ideológiai kérdésekkel nem szabad összekötni.
Az Alapjogokért Központ munkatársa a migráció kérdéséről is beszélt, szerinte ugyanis az Európai Unió külső határain erősödni fog a migrációs hatás. Ebben a kérdésben pedig a magyar kormány – és egyre több tagállam – álláspontja egyértelmű: illegális bevándorlók nem léphetnek az Európai Unió területére. Azt pedig, hogy egyre több tagállam gondolkozik így, nem mutatja jobban más, mint hogy az Európai Unió külső határain felhúzott kerítések hossza hatszorosára növekedett – tette hozzá.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: híradó.hu ; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
