Pesti Srácok

A muszlimok és a zsidók szavazataival lehet Macron újra elnök?

A muszlimok és a zsidók szavazataival lehet Macron újra elnök?

Kire szavaztak a muszlimok és a zsidók Franciaországban? A katolikusok inkább a szélsőjobbra, a muszlimok pedig a radikális szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchonra szavaztak a múlt vasárnapi elnökválasztás első fordulójában. Ez derült ki a vallásos témákkal foglalkozó La Croix adataiból, amelyeket az IFOP közvélemény-kutatása alapján tettek közzé. Franciaországban hagyományosan „mindenki” összefog az elnökválasztás második fordulójában akkor, ha szélsőjobboldalinak bélyegzett jelölt is bejut oda.

Szegő Miklós írása

A kutatás szerint általában a katolikusoktól közel 40 százaléknyi szavazatot kaptak a „szélsőjobboldali” (ez a stigma minden jobboldalit megillet Franciaországban manapság) jelöltek – Marine Le Pen, Éric Zemmour és Nicolas Dupont-Aignan –, azaz közel nyolc százalékponttal többet, mint a nem hívő franciáktól. Ők összesen 32,5%-ban szavaztak rájuk.

Persze, Emmanuel Macron is kapott szavazatokat a katolikusoktól. De érdekes, hogy ha különválasztjuk a rendszeres, alkalmi és nem gyakorló emberek szavazatát, akkor kiderül, hogy a vallásukat rendszeresen gyakorlók szavaztak rá a legkevesebben és a vallásukat nem gyakorlók a legtöbben (25%, illetve 31%). A „szélsőjobboldali” Éric Zemmour esetében ez éppen fordítva van: a rendszeresen templomba járók 16 százaléka szavazott rá, míg a vallását nem gyakorló katolikusoknak mindössze 7 százaléka. A baloldalra szavazó katolikusok kisebbségben vannak: mindössze 14 százalékuk szavazott Jean-Luc Mélenchonra (vallástól függetlenül az összes francia 22%-a), 3% Yannick Jadot ökológusra, 2% a szocialista Anne Hidalgóra és 2% a kommunista Fabien Rousselre.

PestiSracok facebook image

Ahogy azt sejteni lehetett, a muszlimok kirívó többségben szavaztak balra: 69 százalékban (!) Jean-Luc Mélenchonra adták voksukat, több utcahosszal megelőzve Emmanuel Macront (14%) és Marine Le Pent (7%). Az már egy másik kérdés, hogy a második fordulóban hajlandóak-e a muszlimok Macronra szavazni? A szélsőbal egyéb szavazói ugyanis Macront sem kedvelik (forrás: bfmtv.com).

A múlt vasárnapi eredmények alapján a francia zsidóság ernyőszervezete, a Crif bejelentette, hogy egységes zsidó szavazásra van szükség, hogy „megakadályozza a szélsőjobboldal hatalomra jutását”. A szervezet Marine Le Pen francia elnökjelölt „blokádját” és Emmanuel Macron elnök „masszív támogatását” kérte a zsidóktól az elnökválasztás második fordulója előtt (forrás: jpost.com). Ugyanakkor, ha Marine Le Pen nyerné meg a francia elnökválasztást, az nem növelné meg az alija (Izraelbe való hazatelepülés) iránti érdeklődést – írta cikkében a The Jerusalem Post. Mindannak ellenére, hogy a francia baloldali sajtó szerint Le Pen támogatná a kóser vágás és a körülmetélés betiltását (ami a zöld antiszemita szélsőbal és az antiklerikálisok egyik kedvelt követelése egyébként).

„Azt hiszem, a zsidó közösség nagy része Macronra szavazott” – mondta a lapnak egy nagy zsinagóga rabbija. Azt állította, a zsidó közösség körülbelül 10%-a szavazott Éric Zemmour zsidó „szélsőjobboldali” jelöltre, aki országosan 7,1%-ot szerzett. „Zemmourra szavaztak, mivel Párizs külvárosában élnek, ahol sok a muzulmán szomszédjuk és erős az antiszemitizmus” – mondta a rabbi. Azt is elárulta, hogy több gyülekezete aggódik amiatt, hogy egy Le Pen vezetéknevű szélsőjobboldali jelölt lehet a köztársaság elnöke.

Dr. Dov Maimon, a Jewish Peoplehood Policy Institute munkatársa szerint „Le Pen Putyin, Irán és más diktatórikus rezsimek barátja”. Maimon attól tart, hogy ha Le Pen lesz az elnök, az komoly pénzügyi csapást okoz a franciaországi zsidó iskoláknak. „A zsidó iskolák szenvedni fognak, mivel költségvetésük 80%-át a szövetségi kormány vagy a helyi önkormányzatok finanszírozzák” – mondta. A zsidó iskolák csak zsidókat fogadnak be, és ha ezek a törvények szigorodnak (miért is szigorodnának?), az sok kárt okozhat a zsidó oktatásban (forrás: jpost.com).

Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)