Drogos kosárlabdást cserélnék profi fegyverkereskedőre – Georg Spöttle írása
Nem, ez most nem egy vicces apróhirdetés, hanem Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentése egy kambodzsai sajtótájékoztatón. Már napok óta felveszik egymásnak a telefont Moszkvában és Washington DC-ben, hogy kicserélhessék az amerikai kémet, a drogos kosaras lányt, aki éppen 9 év börtönt kapott, Viktor But orosz fegyverkereskedőre, akit még 2008-ban fogtak el Bangkokban.
Ki is a titokzatos Viktor But, aki már 14 éve rácsok mögött van és a „Halál Kereskedője” csúfnevet ragasztották rá? But 1967-ben született a Szovjetunióban, mégpedig Dusanbe városában, amely a Tádzsik SZSZR fővárosa volt. Egy igen intelligens fiatalember volt, aki közgazdasági diplomát szerzett és a moszkvai Idegen Nyelvek Akadémiáján több nyelvet is elsajátított. Az angol, a francia, a portugál, az arab, a perzsa mellett még az eszperantót is megtanulta és ugye beszéli az oroszt és a tádzsikot is.
A kitűnő képességű emberre a hadsereg is felfigyelt és tolmácsként alkalmazta többek között az afrikai Angolában, ahol a portugál a hivatalos nyelv. A külföldi útjai alatt remek ismeretségekre tett szert, amelyekre későbbi üzleteit építette. Amikor a szocialista világrend összeomlott, fegyverek millióit lehetett potom pénzért felvásárolni. Viktor But ekkor már komoly üzletember volt a Perzsa-öböl térségében. Friss virágokkal látta el a térség országait. Az Európából repülővel szállított virágoknak nagy kereslete volt szállodákban és az emírek palotáiban.„Minden a kardvirágokkal kezdődött”, viccelődött egyszer Viktor. Gazdasági bázisa az Arab Emirátusokban volt és innen indította útnak első fegyverszállítmányait is. Ahol kínálat van, ott lesz kereslet is, vagy fordítva, bár, ha a fegyvereket tekintjük árunak, mindkettő igaz. Hamar bejelentkezett nála az angolai Unita lázadócsoport, hogy kellenének föld-levegő rakéták, tüzérségi muníció és páncélöklök. Nem volt gond leszállítani az volt portugál gyarmatra és Jonas Savimbi csapata máris lőhette az MPLA kommunista fegyvereseit.
A nyugat szemet hunyt, mivel még Németország is támogatta az Unitát.
Charles Taylor libériai elnöknek is kellettek AK 47-esek, és RPG 7-es páncéltörők, hiszen nincsen szomorúbb, mint egy fegyvertelen gyermekkatona kisírt szemekkel a fronton. Etnikai tisztogatás, kannibalizmus és egy Zig Zag Master nevű kiképző, aki az ellenség vérét itatta a gyermekkatonákkal, ezek voltak Libéria történelmének legszörnyűbb napjai. Pedig az ország anno még az USA segítségével jött létre és az elhurcolt, fekete rabszolgák leszármazottai alapították. Igazából ez is volt minden rossz magja, mivel a volt „amerikaiak” egy felsőbbrendű kasztot alkottak és a végén már ők maguk is rabszolgákat tartottak. Ennek a bombának robbannia kellett. Ha már Afrika, akkor Mohamar el Kadhafi sem maradhatott ki. A líbiai vezető is rendszeresen rendelt Buttól. Kellett a fegyver, hiszen azzal védte országa határait, és ugye akkor nem is jöttek migránsok.
Nem maradhatott ki Afganisztán sem. Viktor But szállított a tádzsik Sah Masszúdnak, aki az Északi-Szövetséggel és amerikai segítséggel a tálibok ellen harcolt. Ám a talibán is bejelentkezett és némi eszközhiányra hivatkozva feladott egy nagyobb rendelést. Mivel jól és pontosan fizettek érkezett az áru. Kongóban is bedurvult a helyzet és az egymással szemben álló kormány erők és lázadók sem fogyhattak ki a lőszerből. A Fülöp-szigeteki dzsihadista Abu Sayyaf csoport is Viktor But megrendelői köréhez tartozott. But fegyvereket vitt Afrikába, onnan pedig gyémántokat hozott. Ne ítélkezzünk, hiszen nincs kormány a nyugati hemiszférában, aki ne kereskedne fegyverekkel. Az jobb? Ugye, hogy nem.
Viktor Butot az amerikaiak buktatták meg, jobban mondva csőbe húzták.
2008-ban amerikai ügynökök kiadták magukat a kolumbiai, baloldali FARC gerilla tagjainak és rakétákat szándékoztak vásárolni. But sajnálatos módon bedőlt nekik és az ügynökök kamerára vették, ahogy a fegyverkereskedő 100 darab légelhárító rakétát kínált nekik. Viktor But thaiföldi őrizetbe került, majd jó 2 évnyi jogi huzavona után kiadták őt az Egyesült Államoknak. Az orosz üzletembert 25 év börtönre és 15 millió dollár pénzbüntetésre ítélték.
Moszkva már többször is kérte But kiadatását, ám Washington DC erre nem volt hajlandó. Most, hogy két amerikai van moszkvai börtönben és amerikai zsoldosok is orosz kézre kerültek jó esély van arra, hogy Viktor But hazatérjen. Sokan vitatkoznak azon, hogy But az orosz titkosszolgálat ügynöke volt-e. Ez valószínűleg nem fog soha kiderülni, ám egy érdekes ember, izgalmas élettel. A nagysikerű film, „A Fegyvernepper” főszereplőjét Yurij Orlovot is róla mintázták. Nicolas Cage parádésan játszotta az orosz fegyverkereskedőt. Akit érdekel a téma, annak csak ajánlani tudom a remek mozit.
