Pesti Srácok

Georg Spöttle: a szabadság Nyugat-Berlinben volt, szökések a berlini falon át (második rész)

Georg Spöttle: a szabadság Nyugat-Berlinben volt, szökések a berlini falon át (második rész)

1961. augusztus 14-én a kelet-nyugat-berlini határt szögesdróttal átjárhatatlanul lezárta a kommunista NDK. A keletnémet néphadsereg, a rendőrök és munkásőrök csőre töltött Kalasnyikovval járőröztek, mivel tűzparancsot adott ki Walter Ulbricht kormánya. Akik szökni akartak, azoknak nagyon találékonynak és vakmerőnek kellett lenniük. Alagútásás, mini tengeralattjáró, hőlégbalon, átalakított gépkocsi és hamis szovjet katonai repülőgép is akadt az ötlettárakban.

A leghíresebb határátkelő Kelet-és Nyugat-Berlin között a Friedrich Strassei Chekpoint Charlie volt. Az átkelő a szovjet és az amerikai szektort kötötte össze. Diplomaták, valamint a négyhatalmi egyezmény alapján külföldiek, amerikai, szovjet, francia és brit katonák használhatták. Főleg amerikai katonák jártak át szétnézni Kelet-Berlinbe. Ha egyenruhában voltak szinte mindenféle ellenőrzés nélkül átkelhettek a szovjet szektorba. Ezt megfigyelte az NDK egyik színházának a jelmeztervezője is. Gondolt egy merészet, és varrt magának egy amerikai tiszti egyenruhát. A váll-lapra egy századosi rangjelzést tett, mivel az elég magas rang ahhoz, hogy ne zaklassák, ám elég alacsony, hogy ne csodálkozzanak, miért kíséret nélkül és gyalogosan kel át a határon. Para az volt, mivel egy szót sem tudott angolul, és tudta, ha elkapják, legalább 15 év börtön vár rá a hírhedt bauzeni büntetésvégrehajtó intézetben. Még a haját is rövidre vágta, ahogy az amerikai katonák szokták és remegő térdei ellenére igyekezett katonásan lépkedni. Hanyagul tisztelgett a keletnémet határőröknek, akik ezt viszonozták, majd átlépte a szabadságot jelentő fehér vonalat az aszfalton. A szökés hamarosan bejárta a sajtót, utána minden katonának be kellett mutatnia a szolgálati igazolványát vagy az útlevelét.

A szerelem nem ismer határokat, és ezen a fal sem tudott változtatni. Egy osztrák férfi egy látogatás alatt halálosan belezúgott egy kelet-berlini lányba. Szerelem volt első látásra mindkét részről. A férfi rendszeresen átjárt randevúzni, ám a közös jövőt Bécsben képzelték el. Mivel az NDK-ból csak a nyugdíjasok utazhattak nyugatra, kellett egy jó menekülési terv. A szerelmes férfi gyalogosan átsétált az egyik határátkelőn, és zakóján egy kis darab krétával megjelölte, hogy milyen magas a sorompó, amely az autóforgalmat irányítja. Otthon vett egy MG roadster sportkocsit, és az amúgy is alacsony autót még egy kicsit mélyebbre rakatta egy szervízben, és a kabrió szélvédőjét előre lehajthatóvá alakíttatta. Az autó és a sorompó magassága közt most bő 5 cm volt. Kelet-Berlinben szerelme és annak édesanyja befeküdtek a csomagtartóba, majd elindultak a Checkpoint Charlie felé. A férfi megvárta, amíg sorra kerül a sorompó előtt, és ekkor gázt adott. Mire a meglepett keletnémet határőr felocsúdott, már a nyugati oldalon voltak. Még aznap nekiálltak átalakítani a határátkelőket és betontömbökből egy kis labirintust alakítottak ki, hogy hasonló eset ne történjen meg.

Egy keletnémet család egy teherautót acéllemezekkel golyóállóvá téve tört át a határon. A vastag páncélzat ellenállt a Makarovok és Kalasnyikovok lövedékeinek. Egy sportrepülő pedig katonai zöldre festett egy kis sportgépet és ellátta szovjet felségjelzéssel, majd átrepült Nyugat-Berlinbe és leszállt a Reichstag előtt.Egy család hőlégballont vart és azzal keltek át. Második próbálkozásra sikerült csak, mivel az elsőnél megfordult a szél és visszafújta őket keletre. Egy könnyűbúvár maga készített egy minitengeralattjárót és a Spree folyó felszíne alatt jutott át nyugatra. Volt olyan NDK-s úszóbajnok, aki tizenkét órát úszott a Keleti-tengeren, hogy átjusson az NSZK-ba. Egy férfi hélium-ballonnal próbálkozott, ám túl magasra ment és oxigénhiány miatt életét vesztette. Holtteste Nyugat-Berlinben csapódott a földbe. Sokakkal a határőrök lövedékei végeztek. Az utolsó áldozat a 20 éves Chris Gueffroy volt, aki 1989 februárjában, nemsokkal a berlini fal „leomlása” előtt a Spree folyó egyik csatornáján akart átúszni Nyugat-Berlinbe. A fiú egy barátjával vágott neki a jeges víznek, ám az őrszemek kiszúrták őket, és több sorozatot is leadtak rájuk. Christ a lábán és a mellkasán érték a lövedékek, így azonnal meghalt. Barátja megúszta lábsérüléssel. Összesen kétszázan vesztették életüket a német-német határon. Ha Berlinbe látogatunk, akkor nem szabad kihagyni a Friedrich Strasse-n található Checkpoint Charlie Múzeumot, amely a fal és szökések történetét dolgozza fel.

PestiSracok facebook image

(Folytatása következik)

Vezető kép: A 19 éves Conrad Schumann, a keletnémet határőrségben szolgált 1961-ben. Az ő egységét is kirendelték augusztusban, hogy segédkezzenek a drótakadályok felállításában. Schumann azonban nem igazán lelkesedett a kommunista ideológiáért, és a szolgálatáért sem. Fegyverének tárából már előre kivette a töltényeket, hogy ne kelljen túl nagy terhet cipelnie, és amikor társait néhány járókelő lefoglalta, átugrott az akkor még alacsony szögesdrót tekercsen. Egy riporternek, aki épp az akadályépítést fotózta a nyugati oldalon, sikerült elkapnia Schumann ugrását.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)