Pesti Srácok

Georg Spöttle: Koszovó elhalasztja a szerbeket korlátozó adminisztratív intézkedéseket

Georg Spöttle: Koszovó elhalasztja a szerbeket korlátozó adminisztratív intézkedéseket

A szerbek és az albánok lakta „művi államban”, amelyet a legtöbb ország, sőt, az ENSZ sem ismer el, ismét feszültség alakult ki az etnikumok között. Az ok nem más, mint a pristinai kormány új beutazási jogszabálya. Éjféltől a koszovói határrendészet nem ismerte el a szerb hatóságok által kiállított útleveleket és személyiket. A szerbeknek ideiglenes koszovói igazolványt kellett kiállíttatni a határállomásokon. A szerbek – koszovói hírek szerint – blokád alá vették az átlépési pontokat.

Az éjszaka felreppent hírek szerint lövéseket is lehetett hallani, és mindkét fél egymást vádolta, hogy fegyveres rendőrök, illetve katonák átlépték az államhatárt. A koszovói miniszterelnök, Albin Kurti egyeztetett nyugati partnereivel, és hogy feloldják a jelenlegi, igen feszült állapotot, azt a döntést hozták, hogy harminc nappal eltolják az új beutazási jogszabályt. Eközben a német sajtó helyszínen lévő tudósítói megállapították, hogy nem történt fegyveres incidens és egyik állam fegyveresei sem hajtottak végre határsértést. A pristinai kormány kikötése viszont az, hogy a szerbek haladéktalanul távolítsák el a barikádokat a határállomásokról.

Egy koszovói újságíró, Una Hajdari azt írta Twitter-oldalán, hogy Pristina azért vezette be az új jogszabályt, mivel Szerbia sem ismeri el a koszovói állampolgárságot és az albánoknak hasonló ideiglenes iratot kell kiállíttatni a szerb határon. Eközben a NATO KFOR-egységének parancsnoka a legmagasabb készültségbe helyezte a békefenntartókat, hogy egy esetleges fegyveres konfliktust meg tudjanak gátolni.

Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyben az USA és az Európai Unió támogatta. Az 1,8 milliós Koszovó függetlenségét 105 ország ismerte el, az Európai Unió tagállamaiból is mindössze huszonkettő. Koszovó gazdasága katasztrofális helyzetben van, rengeteg koszovói dolgozik Nyugat-Európában, főként Ausztriában és Németországban. A kormány saját pénznemet sem tudott létrehozni, ezért „félhivatalosan” az eurót használják, holott Koszovó sem az EU-nak, sem az eurózónának nem tagja. A KFOR tizenhétezer katonával biztosítja a rendet az országban, Magyarország is 395 katonával vesz részt a misszióban.

PestiSracok facebook image

Vezető kép: Albin Kurti koszovói miniszterelnök (j) fogadja Olaf Scholz német kancellárt Pristinában 2022. június 10-én. Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.