Pesti Srácok

Az uniós biztos szerint bár hazánk fontos közvállalásokat tett, de azért felfüggesztenék a kohéziós támogatás jelentős részét (Videó!)

Az Európai Bizottság reméli, hogy döntésével, és a magyar kormánnyal kötött megállapodásokkal véget vethetnek az EU-s források átláthatatlan felhasználásának - minderről Johannes Hahn beszélt sajtótájékoztatón. A költségvetési és igazságügyi döntésekért felelős biztos közlése szerint Magyarországon a kötelezettségvállalások 65 százalékát függesszék fel a három kohéziós politikai operatív program keretein belül ez az összeg körülbelül 7,5 milliárd eurót tesz ki. Az Euronews vágatlanul tette közzé a sajtótájékoztatón készült felvételt, amiből szó szerint idéz portálunk.

"Kiváló vitát sikerült ma lefolytatnunk, és elmondhatom, hogy a biztosok egyhangú döntést hozott a következő lépésekről, a kondicionalitási rendeletről Magyarország vonatkozásában, ahogy tudják, teljes eszköztár áll rendelkezésünkre különböző módszerekkel a jogállamiság védelme érdekében." -kezdte a sajtótájékoztatót Johannes Hahn. Az uniós biztos közkése szerint "ez most az első ilyen eset a kondicionálási mechanizmus keretein belül, amely, mint ahogy tudják, 2021. január 1-jén lépett hatályba, és ennek az a célja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit védje például, hogy fellépjen a jogállamisági jogsértések ellen, amelyek az uniós pénzek felhasználását és menedzsmentjét veszélyeztetik." Hozzátette: "ahogy Von der Leyen elnök asszony évértékelő beszédében rámutatott a bizottság a kondicionalitási mechanizmus keretein belül is kívánja védeni a költségvetést. Ebben a szellemben a bizottság intézkedéseket javasol a tanácsnak az uniós költségvetés védelme érdekében a jogállamiság védelméért Magyarországon."

Tájékoztatása szerint,

PestiSracok facebook image

Az uniós biztos fontosnak tartja, hogy Magyarország létrehoz egy új, független integritási hatóságot, amelynek meglehetősen széles hatásköre van. Ezen túlmenően egy korrupcióellenes Task Force-ot is, amely megfelelő erővel bevonja az erre specializálódó civil szervezeteket is. Harmadsorban a büntető törvénykönyv módosításáról beszélt, ami az ügyészségi döntések felülvizsgálatát érinti. Hazánk a közbeszerzési törvény módosítását is vállalta, hogy világos szerepet rendeljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz.

Kifejtette: a bizottság beazonosított számos témát, amelyek nemcsak a jogi keret módosítását igénylik, hanem konkrét gyakorlati változtatásokat, és ezekhez több időre van szükség ezek végrehajtásához. Éppen ezért a bizottság értékelése az, hogy a költségvetési kockázat továbbra is fennáll.

-fogalmazott. Johannes Hahn szavai szerint "természetesen figyelembe vesszük a Magyarország által javasolt intézkedéseket". A Bizottság, illetve Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bizottságot tájékoztatja az intézkedésekről november 19-ig, ez is szerepel a javasolt intézkedéseink között. Ekkor értékelik újra a helyzetet.

-összegezte a költségvetési és igazságügyi döntésekért felelős biztos.

Újságírói kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy "ez az eszköz arra kényszerít bennünket, hogy az eljárást lezárjuk egy adott időpontig, legkésőbb kilenc hónappal azután, hogy az eljárás megkezdődött, ez ugye december végét jelenti. És ahogyan ezt elmagyaráztuk, nagyon sok olyan intézkedésről beszélünk, ahol a konkrét eredményeket majd csak az imént említett határidő után fogjuk látni. És ezért is ellenőrizzük nagyon szorosan a végrehajtást és az eredményeket is. Erre kétféle lehetőség van. Az egyik, hogy bizonyos elemek, amiket megvitattunk, és amelyek a kondicionálási mechanizmushoz kapcsolódnak, ezek átemelhetőek a folyamatban lévő tárgyalásokban, mint mérföldkövek. A helyreállítási alapról szóló tárgyalásokban lehet ezeket használni." Hozzátette, felmerült az, hogy milyen sokszor van a közbeszerzésekben egyetlen ajánlattevő: ezek körülbelül 50 százalékában csak egyetlen ajánlattevő van, ami magasan meghaladja az európai átlagot, az utána következő országban ez körülbelül 15 százalék.

-húzta alá.

PestiSrácok.hu, Videó: Youtube/Euronews

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)