Pesti Srácok

Georg Spöttle: Egy kis tanktörténelem (2. rész)

Georg Spöttle: Egy kis tanktörténelem (2. rész)

Az első világháborúban a britek már közel négyszáz harckocsit állítottak hadrendbe. A német hadvezetés azonban inkább az ellenség sokkolását várta az új fegyvertől, mintsem átütő hadi sikereket. Az első német tankból, az A7V Sturmpanzerwagenből (Rohampáncélautó) mindössze húsz darabot gyártottak. A német katonák viszont elfoglaltak több brit páncélost és ráéreztek az eszköz előnyére. A háború vége felé már voltak páncélos összecsapások a fronton.

A modern fegyverek pusztító hatása miatt fontos lett a katonák védelme és támogatása. Voltak csaták, ahol több százezer ember vesztette életét néhány nap leforgása alatt. A hadseregek, igaz lassan, de végül belátták, hogy a csodabogárnak hitt feltalálók páncélozott járműi megvédik a bent ülőket és fedezéket biztosítanak a mögöttük előrenyomuló gyalogságnak.

A francia Renault autógyár konstruktőrei alkották meg a mai, modern tankokra leginkább hasonlító, lánctalpas FT modellt. A háború 1918-ban véget ért, ám a mérnökök nem fejezték be a munkát, hanem folyamatosan fejlesztették a páncélozott járműveket. A német tábornok, Heinz Guderian ötlete az volt, hogy a tanok ne a gyalogságban legyenek integrálva, hanem a Wehrmacht hozzon létre saját páncélos hadosztályt. A Wehrmacht ekkor már hadrendbe állította a modern Panzer III. és Panzer IV. típusokat, amelyek gyorsak voltak terepen és páncéltörő löveggel rendelkeztek, amelyek igen hatásosak voltak ellenséges tankok ellen. Ezek továbbfejlesztései voltak a Panther és a Tiger kódnévre hallgató V.-ös és VI.-os típusok.

A Szovjetunió is megalkotta a saját ikonikus harckocsiját, a T–34 modellt, amely a második világháborúban került bevetésre és amellyel egészen Berlinig eljutottak. Ebből a modellből összesen 35 467 darab készült. Az amerikai Sherman–M4A1 méreteiben hasonlított a T–34-hez, egy viszonylag kisméretű, mozgékony gép volt 76 mm-es löveggel. Az öntöttvas testű tankból közel ötvenezer darab készült, amelyeket a német tengeralattjárók állandó torpedótámadásai mellett hajóztak át Európába.

PestiSracok facebook image

A modernkori harcászatban a páncélosoknak meg kell birkózniuk az egyre effektívebb aknákkal és páncéltörő lövedékekkel. A reaktív páncélzatot az oroszok találták fel, majd több ország is továbbfejlesztette. A lényege, hogy a járműre csempeszerű robbanóanyag-bevonat kerül. Mindegyik szegmensen egy acéllemez van és amikor egy lövedék a páncélost eltalálja, a robbanóanyag detonál és a lövedék ellen löki az acéllemezt. Ez csökkenti a lövedék becsapódási energiáját.

A vállról indítható páncéltörő rakéta, a Javelin, amelyet az USA gyárt, most komoly gondot okoz az orosz tankok személyzetének. A rakéta – típusától függően – akár 4750 méterről is képes átütni egy 760 mm vastag páncélzatot és Washington nagyszámban szállítja az ukrán hadseregnek. A „szegényített uránnal” működő lövedékek kettős hatást fejtenek ki. A lövedék mozgási energiája hővé alakul, megolvasztja a lövedéket és a jármű páncélzatát magát. A felszabaduló hő hatására a lövedék belsejében található uránbetét is égni kezd és az oxidáció még több hőt termel. A lövedék befúrja magát még a legmodernebb kompozit acél-kevlár borítás mögé is és megöli a kezelőszemélyzetet.

A gyártók ezért igyekeznek a járműveket „elrejteni”. A speciális festés és egy Dél-Koreában kifejlesztett habréteg védi a páncélost az ellenséges radaroktól, hő- és infravörös kameráktól. A repülőknél és hajóknál alkalmazott lopakodótechnika megjelent a tankoknál is. Radar és hőkép nélkül elég jó sansza van a harckocsinak, hogy észrevétlenül támadjon.

Talán a német Leopard a legnagyobb sikertörténet, mivel a viszonylag keskeny jármű bevethető városi körülmények között, például egy nagyobb terrortámadás esetén. A második világháborút követően az amerikai–iraki háborúban került sor a legnagyobb harckocsiütközetre. Az amerikai haderő 186 iraki T–72-es páncélost lőtt ki, ezen felül megsemmisített 127 más páncélozott járművet. Jelenleg az orosz–ukrán konfliktusban is komoly veszteségek vannak mindkét oldalon, mivel a drónok hamar felderítik a lassú páncélos konvojokat, és mind a tüzérség, mind a légierő gyors támadással reagál. Vannak szakértők, akik szerint a páncélosok kora lejárt, mások viszont fontosnak tartják a modern páncélosokat az országok védelmi struktúrájában. Egy biztos: a hadtörténelem talán legikonikusabb eszköze a tank.

Vezető kép: a Renault FT harckocsi

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)