Pesti Srácok

Egy kis könnyed tényellenőrzés vasárnapra – Mit mondott a tádzsik elnök valójában Putyinnak?

Egy kis könnyed tényellenőrzés vasárnapra – Mit mondott a tádzsik elnök valójában Putyinnak?

Befutotta a világsajtót, hogy Emomali Rahmon (képünkön Putyintól jobbra) „kiosztotta” az orosz elnököt és felszólította, hogy ne úgy kezelje országát, mint a Szovjetunió tette korábban. Nos, ez utóbbi igaz, de a kiosztás azért egy kissé erős kifejezés, pláne, ha egy közép-ázsiai vezetőről van szó és az asztalt sem csapkodta senki a cipőjével. A beszéd nem az orosz elnök ellen irányult, és ha volt is benne számonkérés, az inkább a Kirgizisztánnal kialakult konfliktus kezelésével kapcsolatban merült fel. Lássuk hát, mi van még amögött, amit a nyugati fül képes volt kihallani a beszédből!

Oroszország már megint összeomlott, Putyin bukása pedig egyre közelebb – legalábbis ezt vezették le abból, hogy egy asztanai konferencián a tádzsik elnök látszólag felháborodottan olvasta az orosz elnök fejére, hogy „úgy kezeli országát, mint a Szovjetunió. A baj csak az, hogy Emomali Rahmon nem ezt mondta. A mondat, amely alapján Putyin bukását és Navalnij cárrá emelését már biztos tényként kezelték Kijevtől Washingtonig, valahogy így hangozna magyarul:

hangzott el a beszédben, és talán nem véletlen, hogy ez a pár mondat az, ami a teljes, hét perces felszólalásból kivágva elterjedt a Twitteren. Ezt a részt lehet ugyanis „felháborodott számonkérésként eladni”, a beszéd többi része ugyanis tök unalmas. Rahmon kitér arra, hogy milyen gazdag az országa, hány tádzsik él Oroszországban, hány orosz Tádzsikisztánban, ki hány iskolát nyitott a másiknak és miért nem fejlesztik tovább a világ legcsodálatosabb nemzeteinek (tudniillik nekik és az oroszoknak) a közös munkáját.

PestiSracok facebook image

Ami pedig a fent idézett szövegrészt illeti, az is inkább segítségkérés, semmint számonkérés

Akik ugyanis abból indulnak ki, hogy a „ne csináljon úgy, mint a szovjetek, Putyin elvtárs rész arra utalna, hogy a tádzsik elnök nem szeretné, hogy beleszóljanak a dolgába, azok vagy a Szovjetunió keleti politikájával nincsenek tisztában, vagy az elmúlt hetek eseményeivel.

Történt ugyanis, hogy a tádzsik–kirgiz határon nemrégiben kiújultak a határkonfliktusok. Annak idején, a Szovjetunió alatt a két tagköztársaságnak nem voltak hivatalos határai, de azért szokásuk volt átlőni néha egymás területére, elrabolni egymás lányait, kecskéit és alkoholkészleteit. Moszkva pedig szemet hunyt az egész fölött, mondván, hogy amíg ezek egymást nyaggatják, legalább nem akarnak függetlenek lenni. Legfeljebb a szovjet hadseregben néha elvágta egymás torkát egy-egy tádzsik és kirgiz kiskatona, ha rossz helyre sorozták be őket.

Rahmon tehát tulajdonképpen arra szólította fel az orosz elnököt, hogy foglaljon állást a konfliktusban. (Ami egyébként Putyinnak egyáltalán nem érdeke jelenleg, hiszen azzal a CSTO egyik országát mindenképpen maga ellen fordítaná.) Erre utal a „mit rontottunk el” sóhaja is, hiszen a tádzsikok a határkonfliktus kiújulását követően megpróbálták már egyszer bevonni Oroszországot a rendezésbe. Erre a Tádzsikisztán–Oroszország Nemzetközi Befektetési Fórumot akarták felhasználni, arra azonban a meghívott Szergej Lavrov helyett, csupán egy mezei külügyér látogatott el. Ezzel jelezték, hogy nem kívánnak felet választani a két isztán konfliktusában.

A volt Szovjetunió területén elterjedt a „dusa”, az orosz birodalmi lélek, ami számunkra egyáltalán nem könnyen megfejthető, egy amerikai újságíró számára pedig átláthatatlan, de ha néha nem próbáljuk meg átlátni, akkor kizárt, hogy valaha is megértjük, mi folyik ott Ázsiában.

Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Valerij Sarifulin (a kép éppen az ominózus beszédet követően készült, a tadzsik elnök Putyintól jobbra, látszik a gyűlölet?)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.