Pesti Srácok

Kövér László: Magyarország határozottan elítéli a terrorizmus minden formáját

Kövér László: Magyarország határozottan elítéli a terrorizmus minden formáját

Egy hároméves kislány is meghalt a vasárnapi terrortámadásban Isztambulban. A merényletet feltehetőleg a Kurdisztáni Munkáspárt követte el, a török kormány pedig államellenes terrorcselekményről beszél. A véres támadás időzítése azonban a tragédia mellett politikai súlyt is magán hordoz: Svédország eddig nyíltan támogatta a kurd felkelőket, Ankara többek között ezért ellenezte a skandináv állam NATO-csatlakozását, így a két ország viszonya tovább romolhat, ami a katonai szövetség biztonságát is megrengetheti. Kövér László, az Országgyűlés elnöke táviratot küldött Mustafa Sentopnak, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnökének, amelyben részvétét fejezte ki a vasárnap délutáni isztambuli robbantás miatt.

Egy hároméves kislány, Ecrin is életét vesztette a vasárnapi véres terrortámadásban Törökországban. Rajta kívül még öten haltak meg a robbantásban, köztük egy kisgyermekes anya és férje, és több mint nyolcvanan megsebesültek. Ankara azonnal terrorcselekménynek nyilvánította a robbantást, és bár hírzárlatot rendeltek el, annyi kiszivárgott, hogy a felelős a Kurdisztáni Munkáspárt. A támadást követően nyolc embert vettek őrizetbe. Első számú felelősként egy egyelőre megnevezetlen nőt tartanak számon, aki egy táskát dobott a földre pillanatokkal a robbantás előtt. Feltételezhetően ebben volt a pokolgép.

Bekir Bozdag igazságügyi miniszter korábban egy padon elhelyezett „táskára” utalt:

PestiSracok facebook image

– folytatta.

– tette hozzá.

https://twitter.com/Esraslanturktr/status/1592057943775535105?fbclid=IwAR29uKG64YbvmbYpK6bixDcRqd9rbdjJDXtHrZbG5rlCAY9ThPZnry_w2-U

Hírzárlatot rendeltek el a török ​​médiában

Az Istiklal bevásárlóutca turisztikai gócpont a török ​​metropolisz európai részének központjában, amely gyakran még vasárnap is nagyon zsúfolt. Kezdetben nem volt világos, hogy vannak - e külföldiek az áldozatok között. A támadásról szóló tudósítások nagy részét leállították a török ​​médiában. Ideiglenes híradási tilalmat rendelt el a médiára az Rtük műsorszolgáltató hatóság. "Kerülni kell a robbanásról szóló jelentéseket, nehogy félelmet és pánikot keltsenek a lakosságban" – írták vasárnap délutáni levelükben. Az Informatikai és Hírközlési Hatóság (BTK) állítólag este csökkentette a közösségi média platformok sávszélességét is. A felhasználók számára ez azt jelentette, hogy az oldalak jelentősen lassabbak voltak, vagy csak VPN-en keresztül érhetők el.

Ezt a nőt gyanúsítják a merénylettel a török hatóságok Forrás: Twitter/breakinnewsturkey

Az elmúlt években több terrortámadást is végrehajtottak már Törökországban

A múltban több támadás is történt már Törökországban – többek között Isztambul központjában is. 2016-ban egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Istiklalon, négy embert megölt és 39 másikat megsebesített. A török ​​kormány szerint a merénylő kapcsolatban állt az Iszlám Állam (IÁ) terrorista milíciájával. A csoport maga akkor nem vallotta be a tényt. A betiltott Kurd Munkáspárt PKK is többször hajtott végre támadásokat Törökországban. A PKK szerepel a terrorista listákon Törökországban, Európában és az Egyesült Államokban, és jelentős bázissal rendelkezik Törökország délkeleti részén és Észak-Irakban is. Főhadiszállásuk az észak-iraki Kandil-hegységben van. Ankara rendszeresen fellép a PKK ellen, és 2016 óta tart fenn katonai állásokat Észak-Irakban. Az 1984 óta tartó konfliktus eddig több tízezer ember életét követelte. A tűzszünet 2015 nyarán meghiúsult - emlékeztet a dpa hírügynökség.

Svéd NATO-csatlakozás a merénylet árnyékában

A robbantás időzítésének jelenleg különösen nagy a politikai súlya: Svédország és Finnország területén jelentős számú kurd kisebbség él, akik komoly lobbitevékenységet folytatnak a Kurdisztáni Munkáspárt támogatásáért. A két északi ország NATO-csatlakozásának ezért fő kerékkötője Törökország. Ankara többször is kijelentette, hogy csak abban az esetben hajlandó jóváhagyni a két állam belépését a katonai szövetségbe, ha felhagynak a kurd függetlenség támogatásával.

Azt azonban mind Svédország, mind Finnország kijelentette, hogy erre nem hajlandó. Politikai képviselőik legutóbb a madridi csúcstalálkozón törtek lándzsát amellett, hogy "nem fogják feláldozni a területükön élő kurdokat azért, hogy teljesítsék Törökország követeléseit". Bár az elmúlt hetekben Ankara hajlandóságot mutatott a kiegyezésre, a terrortámadást követően kizárt, hogy enyhülne a szigorú török álláspont. Már csak azért sem, mert a NATO jellegéből adódóan a tagállamok minden katonai információt megosztanak egymással, így a török hadsereg kényes információi kerülhetnek a kurdok kezébe, amennyiben a svédek vagy a finnek belépnek az Észak-Atlanti Szövetségbe, és továbbra is fenntartják szövetségüket a Kurdisztáni Munkáspárttal.

Törökországot sokan a NATO "gyenge láncszemeként" tartják számon. Nem a felkészültsége miatt, hiszen a török hadsereg az egyik legerősebb a szövetségben, sokkal inkább azért, mert Erdogan jó kapcsolatot ápol olyan vezetőkkel, mint Vlagyimir Putyin. Így felmerül a kérdés a nyugati államok felé: megéri-e feldühíteni az egyik legerősebb katonai szövetségesünket azért, hogy két újabb ütközőállamot hozzunk létre Oroszország határán, hiszen ha a svédek és a finnek nem változtatnak politikájukon, akkor bár nyerhetünk két új szövetségest, de egy régit biztosan elveszítünk.

Magyarország elítéli a terrorizmus minden formáját

Az MTI-hez is eljuttatott, hétfői táviratban Kövér László azt írta, nagy fájdalommal értesült az Isztambul belvárosában történt "felháborító terrortámadásról, amely békés polgárok körében számos áldozatot követelt". A házelnök megerősítette, Magyarország határozottan elítéli a terrorizmus minden formáját, és a Török Köztársasággal együtt határozottan kiáll ellene. - fogalmazott Kövér László, mielőbbi felépülést kívánva a sérülteknek. A robbanás Isztambul egyik népszerű sétálóutcájában történt, a detonációban hatan meghaltak és 81-en megsebesültek. A merényletet a török média beszámolói szerint egy fiatal, szíriai állampolgárságú nő hajtotta végre a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) megrendelésére.

PS-összeállítás, fotó: Twitter

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.