Pesti Srácok

Az eszkalációt sikerült elkerülni, az észérvek győztek a NATO-csúcson – Zelenszkij csalódott

A keddi NATO-csúcstalálkozó minden bizonnyal történelmi jelentőségű, és bár az ukrán elnök nem elégedett a megbeszélés eredményeivel, az tagadhatatlan, hogy a háború eszkalációját sikerült elkerülni. A vilniusi találkozó végeztével eldőlt tehát, hogy a katonai szövetség nem hajlandó részt venni egy világháború kirobbantásában.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozó a vágyvezérelt hozzáállás helyett az átgondolt geopolitika győzelmét hozta el. Bár a megbeszélés előtt felmerült, hogy a találkozó központi témája Ukrajna a katonai szövetséghez való csatlakozását hozhatja el, a NATO döntéshozói továbbra is kitartottak a szövetség legfontosabb alapvetése mellett, nevezetesen, hogy harcban álló országot nem vehetnek fel a tagok közé.

A moszkvai szószólók már az értekezlet előtt kijelentették, hogy a NATO keleti terjeszkedése a problémák megoldása helyett a háború eszkalációját hozhatja el. Nem véletlenül, hiszen Volodimir Zelenszkij már a találkozó előtt szinte ultimátumként jelentette ki, hogy az országa felvételéhez kötött feltételek megkönnyítését várja el a csúcstól.

Zelenszkij csalódott

PestiSracok facebook image

Az ukrán elnök követeléseinek azonban nem adtak helyt a résztvevők, ami nem véletlen, a NATO-tagság egyik alapkikötése ugyanis, hogy háborúban álló ország nem pályázhat rá. Ennek ellenére Volodimir Zelenszkij elvárta volna, hogy a találkozót követően Ukrajna meghívást kapjon a szövetségbe. Erre azonban nem került sor.

– írta Twitter-oldalán az ukrán elnök. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy Ukrajna NATO-tagságának kérdése az Oroszországgal folytatandó tárgyalások tárgyát képezi majd. A sértődött hangnem mellett érdemes kitérni arra, hogy az ukrán vezetés részéről hosszú idő óta először merült fel a tárgyalás lehetősége.

Szijjártó: történelmi NATO-csúcstalálkozó zajlik Vilniusban

A külgazdasági és külügyminiszter a csúcstalálkozót követően közzétett bejegyzésében kitért arra, hogy a mai megbeszélés történelmi jelentőséggel bírt, hiszen ennek köszönhetően sikerült elkerülni a háború eszkalációját, egyértelművé téve, hogy a NATO továbbra sem vállal aktív katonai szerepet az ukrajnai konfliktusban. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a svéd NATO-csatlakozás kapcsán a magyar kormányfő és a török elnök továbbra is folyamatos egyeztetéseket fog tartani, hogy a lehető legmegfelelőbb megoldást találják meg a kérdésre.

– olvasható a miniszter bejegyzésében bejegyzésben. A tárcavezető bejegyzésében kitért arra: bár van egy tábor, amely az utóbbi időben határozottan érvelt amellett, hogy Kijevnek ezúttal világos menetrendet kell kapnia a csatlakozásra vonatkozóan, szavai szerint ezzel szemben állnak azok, akik felelősségteljesen gondolkodnak és folyamatosan óvatosságra intettek.

Erősödő szövetségek

Magyar szempontból kiemelten fontos eredménye a mai csúcstalálkozónak, hogy a magyar kormányfő személyes megbeszélést tartott a szövetség több képviselőjével, így a török elnökkel és a dél-koreai államfővel is. Utóbbival tartott találkozóján a katonai szövetség kérdésein kívül szóba került a két ország közötti gazdasági és kulturális együttműködés erősítése is. A török elnök és a magyar kormányfő ezentúl folyamatos megbeszéléseket tart a svéd NATO-csatlakozás kapcsán.

Mint arról korábban beszámoltunk, Recep Tayyip Erdoğan korábban kijelentette, hogy országa nem ellenzi Svédország belépését a katonai szövetségbe, azonban ennek egyik kritériumaként a török EU-csatlakozást nevezte meg. A magyar miniszterelnök és a török államfő közötti további egyeztetések kapcsán ez a kérdés továbbra is kiemelt téma marad, hiszen a magyar kormány korábban már kifejtette, hogy támogatja Törökország EU-s integrációját.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)