A szemünk előtt válik alkalmatlanná feladatai ellátására az Európai Bizottság
És azt hogy hívjuk, amikor a cég, akitől az Európai Bizottság elnöke fű alatt, SMS-ben rendelget vakcinákat, beperli Magyarországot, amiért nem várta ki a sorát, ugyanez a bizottság pedig véletlenül a cég mellé áll? Kötelezettségszegés? Korrupció? Dehogy, jogállam!
Az elmúlt évek során számtalanszor merült már fel a kérdés, hogy miközben Brüsszel napi szinten tart testüregvizsgálatot a tagállamok jogállamisága kapcsán, maguknak az uniós intézményeknek van-e valamilyen elszámoltathatóságuk vagy kötelezettségük az egyes tagállamok felé. A válasz általában az, hogy kellene lennie, de nincs.
Nézzük például a még mindig kurrens példát, az ukrajnai háborút. Tekintve, hogy magát frontvidéknek tekinti az Európai Unió a "nyugati demokratikus értékek" és a "barbár orosz agresszió" között, talán érdemesebb lett volna önsorsrontó szankciók helyett egy gazdaságilag és katonailag minél erősebb Európát építeni. Legalábbis, ha az volt a cél, hogy Oroszországot sakkban lehessen tartani. Helyette olyan szankciókat szavaztattak meg a tagállamokkal, ami senkinek sem jelentett előnyt, viszont mindenki közösen szenved. Kötelezettségszegés? Nem? Menjünk tovább!
Egy közelebbi példa: a koronavírus-járvány az egész világot recesszióba taszította. A közelgő új uniós költségvetési ciklus forrásaira úgy ugrottak rá a tagállamok, mint az éhes farkasok. Éppen csak két olyan tagállam nem kapta meg a nekik járó pénzeket, akik a menet közben kirobbanó ukrajnai háború frontján találták magukat: Magyarország és Lengyelország. Majd az ideiglenesen hazánkban állomásozó baloldali ellenzék teli torokból üvölti az energiaválság alatt, hogy bajban van a magyar gazdaság. Igen, elvtársak, ezért nem kellene Brüsszelben lobbizni, hogy ezer milliárdokat tartsanak vissza. Ja, azt hozzá sem tettem, hogy a pénz egy része olyan hitel, amit nekünk is kell törlesztenünk, csak éppen részt nem kaptunk belőle. Kötelezettségszegés? Szimpla pitiánerség?
Elvileg az Európai Unió partnerországok egyenlőségen alapuló együttműködése, ahol a 10 milliós Magyarországnak épp annyi szava van, mint a nyolcszor akkora Németországnak, a tagállamok érdekeit pedig közösen képviseli a külső támadások, befolyásolások ellen egy Európai Bizottságnak nevezett szerv. Kivéve, ha ez az Európai Bizottság hatalmán túlterjeszkedik, próbál birodalmat építeni, mindezt transznacionális vállalatok pénzéből, azok érdekei mentén. Ekkor pedig alkalmatlanná válik alapvető funkciójának ellátására. Éppen ez történik most.
Történt ugyanis, hogy a Politico értesülése szerint az Európai Bizottság is megszólalt a magyar kormány és a Pfizer közti jogi vita kapcsán. A bizottság cáfolja az Orbán-kormány állításait azzal kapcsolatban, hogy feleslegesen nagy mennyiségű vakcinát rendelt meg, és ezt később rákényszerítette a tagállamokra. A Pfizer szerint a magyar kormány jelenleg hárommillió vakcina értékével, azaz 60 millió euróval tartozik. Eddig a hír. Ami azután jött, az viszont egyszerre felháborító és elkeserítő: a bizottsági szóvivő, Stefan De Keersmaecker faarcal bemondta, hogy az Európai Bizottság nem vásárolt közvetlenül Covid–19 elleni oltóanyagot, hanem a tagállamokkal való konzultációk eredményeként kötött keretszerződéseket a gyógyszercégekkel. És akkor mi van az SMS-ekkel?
Ursula von der Leyen egy hónapon keresztül csevegett SMS-ek és telefonhívások formájában a Pfizer vezérével, mielőtt az Európai Unió megrendelt 1,8 milliárd adag vakcinát a cégtől. Az üzenetváltások tartalmáról azonban semmit nem tudhat meg a nyilvánosság, ugyanis a brüsszeli bürokrácia addig maszatolt az ügyekben, míg végül teljesen el nem kenték a saját felelősségüket. Ez persze nem befolyásolja őket abban, hogy jogállamiságról papoljanak számunkra.
1,8 milliárd vakcina a 448 milliós EU-nak. Vagyis fejenként 4 vakcina, csak Pfizerből. Szerencsére ez nem túlzó mennyiség a Bizottság szerint. Hogy is lenne, ha a testület fejének, Ursula von der Leyennek a férje épp az érintett cégnél dolgozik.
Úgy tűnik, hogy Brüsszelben tehát tényleg elhiszik, hogy bármit megtehetnek az apróbb tagállamokkal szemben. Ha viszont így van, adódik a kérdés, hogy kötelezettségszegés történik-e akkor, ha a bizottság egy multicég érdekeit helyezi egy tagállam elé. A válasz pedig igen lenne, egy ideális világban. Helyette ismét Magyarország áll a pellengéren.
Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo
