Hat tinédzsert ítéltek el Samuel Paty lefejezése miatt Franciaországban
Hat kiskorú fiatalt ítéltek el a tanáruk, Samuel Paty 2020-as lefejezéséhez vezető eseményekkel kapcsolatban, egy olyan ügyben, amely elborzasztotta Franciaországot. Egyiküket, egy akkor 13 éves lányt hamis vádaskodásért ítélték el. Öt másik, 14 és 15 év közötti személyt erőszakos bűncselekményre irányuló szándékos összeesküvésben találtak bűnösnek, számolt be a Guardian.
Paty-t, a 47 éves történelemtanárt a Párizs Conflans-Sainte-Honorine nevű külvárosában lévő középiskolája közelében szúrta le, majd fejezte le Abdoullakh Anzorov, egy radikalizálódott 18 éves fiú, aki hatévesen érkezett Franciaországba csecsen szüleivel, és menedékjogot kapott. Anzorov, akit később a rendőrség a helyszínen agyonlőtt, azt követően ölte meg Paty-t, hogy a közösségi médiában olyan üzenetek terjedtek el, amelyek szerint a tanár a Charlie Hebdo szatirikus magazin Mohamed prófétát ábrázoló karikatúráit mutatta az osztályának.
Egy karikatúra miatt kellett meghalnia?
A Charlie Hebdo magazinban közzétett karikatúrát követően az iszlám világ bosszút esküdött. Tizenkét ember, köztük a magazin legismertebb karikaturistái vesztették életüket, amikor Said és Cherif Kouachi megrohamozta a Charlie Hebdo párizsi irodáját, és lemészárolták a szerkesztőség tagjait. A Kouachi fivéreket és egy harmadik iszlamista fegyverest, akik öt embert öltek meg a Charlie Hebdo-mészárlást követő 48 órában, a rendőrök agyonlőtték. A tragédia után világszerte megdöbbentést váltott ki, amikor a karikatúrák újrakiadásáról döntött a szerkesztőség, amit a "véleménynyilvánítás szabadságának védelmében" tettek meg. A Charlie Hebdo szatirikus francia újság annak ellenére, hogy számos terrortámadás fenyegette őket, továbbra is folytatta Mohamed prófétáról készült karikatúrák közzétételét és újrakiadását. Ez generálta a feszültséget az Európában élő muszlim közösségek és a keresztények között.
A muszlimok számára minden Mohamed-kép istenkáromlásnak számít – az újság meztelenül, megalázó vagy pornográf pózban ábrázolta a prófétát. Kevesebb, mint két héttel azután, hogy történelem órán ezek közül bemutatott egyet Samuel Paty, meggyilkolta őt egy 18 éves muszlim, aki az ügyészek szerint közel 600 dollárt adott két diáknak, hogy azonosítsák a tanárt.
2020-ban a Charlie Hebdo döntése után három embert késeltek halálra egy templomban. Szemtanúk szerint a késes támadó "Allahu Akbar"-t kiáltott, miközben megrohamozta a templomot Nizza városában.
A brutális támadások után Macron kijelentette: "Franciaország támadás alatt áll". A francia elnök terrorizmusra adott válasza azonban diplomáciai feszültséget szított az iszlám nemzetek vezetői között.
A terrorizmus helyzetéről szóló, 2021-es Europol-jelentés szerint Európában 2019-ben 119 terrortámadás történt, ide értve a sikeres, a megakadályozott és a sikertelen támadásokat is. Ezek közül 21 volt dzsihádista támadás. 2020-ban 10 dzsihádista támadást jelentettek, melyek Ausztriában, Franciaországban és Németországban történtek. Habár a támadások csupán hatodát követték el dzsihádisták, a halálesetek több mint feléért (12) és majdnem minden sérülésért (47) ők felelősek.
Tudtak róla Brüsszelben, majd letagadták, hogy a terrorizmus és a migráció között összefüggés van
Különösen érdekes, hogy egy 2016-os jelentés szerint az Európai Parlamentben úgy döntöttek, hogy online és offline is fel kell lépni a radikális eszmék ellen a terrorizmus visszaszorítása érdekében. Tehát: tudtak róla, felfogták, milyen veszélyekkel jár. Aztán mégsem tettek semmit azonkívül, hogy támogatták a migrációt, s azzal az Iszlám Állam katonáinak beszivárgását Európába. Idézünk a 2016(!)-ban publikált jelentésből:
Az Iszlám Állam mintegy 100 000 tweetet publikál naponta. Gilles de Kerchove, az EU terrorizmus elleni koordinátora hangsúlyozta, hogy az interneten zajló propaganda visszaszorítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU sikeresen lépjen fel a terrorszervezet ellen. Az online küzdelemben az Europol, az Európai Rendőrségi Hivatal is nagy szerepet kap, ugyanis figyeli a közösségi oldalakat és nemrég kapott jogosítványának köszönhetően meghatározott esetekben felveheti a kapcsolatot cégekkel is, például megkérheti a Facebook üzemeltetőit, hogy távolítsanak el az Iszlám Állam által működtetett oldalakat.
Persze az EU "számos intézkedést hozott a terrorizmus ellen, kezdve az európai határvédelem korszerűsítésével, a rendőrségek és a bíróságok hatékonyabb együttműködésén át egészen a terrorizmust finanszírozó tevékenységek, valamint a radikalizálódás visszaszorításáig". A terrorveszély ugyan csökkent, de nehéz megtalálni a magányos támadókat. A börtönökben is üzemeltetnek titkosszolgálatot a radikalizálódó elemek kiszűrésére, de még ezek az intézkedések sem tudták megakadályozni több száz civil ember életének kioltását.
Meredeken csökkent a terrortámadások száma Franciaországban tavaly, csakúgy, mint Európa más részein. Közel 8 évvel a párizsi merényletek után azonban folytatódik a terrorizmus elleni küzdelem egy olyan országban, ahol 2014 óta a dzsihadista támadások több mint 260 ember életét követelték. Franciaországban még mindig hétezer katonát vetnek be országszerte a potenciális célpontok védelmére.
Az EU küzdelme a terrorizmus ellen időrendi sorrendben itt olvasható.
Forrás: Guardian/Europol Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo
