Háború törhet ki a Vörös-tengernél a húszi lázadók miatt – Az USA máris burkolt fenyegetéseket küldött (Videó)
Amerika nemrég burkolt fenyegetést küldött az iránbarát húszi lázadóknak: ha folytatják a támadásokat, háború lesz. A kiéleződött konfliktus előzménye, hogy a jemeni székhelyű húszi fegyveres csoportok november óta támadják a teherhajókat a Vörös-tengeren, ezzel is támogatva az Izraellel szembenálló Hamász terrorszervezetet. A teherhajóknak így másik, hosszabb útvonalat kell választaniuk, ami a jelentős többletkiadás mellett veszélyes is, hiszen a kerülőútvonalon igen gyakoriak a kalóztámadások. A fennakadások és a jelentős késések miatti áremelkedést a követező hetekben a fogyasztók is megérzik majd - figyelmeztetnek szakértők, akik úgy vélik: az esetleges amerikai intervenció egyáltalán nem kizárt, annak következtében viszont hónapokig fennmaradhat a térségben tapasztalható instabil helyzet.
A húszi mozgalom egy síita militáns csoport, amelyet Irán támogat a Szaúd-Arábia és helyi szövetségesei elleni jemeni polgárháborúban. A lázadók állítják, hogy csak az Izraellel kapcsolatban álló hajókat veszi célba, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre a gázai háború befejezése érdekében. A Szuezi-csatornától a Vörös-tengeren át vezető forgalmas kereskedelmi útvonalon azonban már több tucat kereskedelmi hajót vettek célba.
A hétvégén az amerikai haditengerészet közölte, hogy két rakétát és három, húszi harcosokat szállító hajót semlegesített a Maersk Hangzhou konténerszállító hajó elleni eltérítési kísérlet során – írta meg a Politico. A dán Maersk hajózási óriásvállalat kedden közölte, hogy "további értesítésig szünetelteti a Vörös-tengeren való áthaladást", számos más hajózási társaságot követve, a BP energiaipari óriáscég pedig szintén felfüggeszti a térségen való áthaladást. Szerdán a húszik egy Izraelbe tartó CMA CGM Tage konténerhajót vettek célba a csoport katonai szóvivője szerint.
A Szuezi-csatorna köti össze a Vörös-tengert a Földközi-tengerrel, és ez a leggyorsabb módja annak, hogy Ázsiából és a Közel-Keletről üzemanyagot, élelmiszert és fogyasztási cikkeket szállítsanak Európába. Az útvonal a Perzsa-öbölből Európába és Észak-Amerikába irányuló olajszállítmányok számára is létfontosságú átjárót biztosít. A holland ING bank szerint a kerülő a Jóreménység foka felé mintegy 3000–3500 tengeri mérfölddel (6000 kilométerrel) hosszabbodik meg, ami körülbelül 10 nappal növeli az út időtartamát.
Az ésszerű döntés az, amelyre a szállítmányozók túlnyomó többsége szerintem most jutott el, hogy a Jóreménység-fok körüli tranzitot választja
– mondta Marco Forgione, az Institute of Export & International Trade főigazgatója. Hozzátette: ez ugyanakkor súlyos problémákat jelent, akár két hét plusz hajózási idővel jár, több mint egymillió fonttal növeli az út költségét, és – különösen Nyugat-Afrikában – a kalózkodás veszélye is fennáll. Az igazgató szerint a fennakadások hatásait, különösen a fogyasztókat sújtó áremelkedéseket "a következő hetekben" már tapasztalni lehet.A kőolaj- és földgázpiacok is kockázatot vállalnak: az irányadó Brent nyersolaj ára szerdán 3 százalékkal, hordónként 78,22 dollárra emelkedett.
A világ kőolajtranzitjának csaknem 10 százaléka, gáztranzitjának pedig 7 százaléka a Vörös-tengeren keresztül áramlik.
A nyugati országok nem nézik tétlenül a támadásokat
Szerda este az Egyesült Államok, Ausztrália, Bahrein, Belgium, Kanada, Dánia, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Királyság ultimátumot fogalmazott meg a jemeni lázadókkal szemben, amelyben "illegálisnak, elfogadhatatlannak és mélységesen destabilizálónak" nevezte a húszi támadásokat.
A törvénytelen támadások azonnali befejezésére és a jogtalanul feltartóztatott hajók és legénységek szabadon bocsátására szólítjuk fel a jemeni lázadókat. A húszik viselik a felelősséget a következményekért, amennyiben továbbra is fenyegetik az emberek életét, a globális gazdaságot és a kereskedelem szabad áramlását a régió kritikus vízi útvonalain
– áll a nyilatkozatban. A visszafogott megfogalmazás ellenére az Egyesült Államok már korábban lecsapott az Irán által támogatott csoportok, például a Katáib Hezbollah fegyvereseire Irakban és Szíriában, miután azok dróntámadásokat hajtottak végre, amelyekben amerikai katonák sérültek meg.
Az Egyesült Államok és szövetségesei valójában már hetek óta nagy erőkkel jelen vannak a Vörös-tengeren: amerikai, brit, francia hadihajók szinte napi szinten lövöldöznek le húszi drónokat és rakétákat a kereskedelmi útvonal körül. A Bloomberg információi szerint az Egyesült Államok már december óta egyeztet szövetségeseivel egy esetleges, húszik elleni katonai akció megszervezéséről.
A Portfolio elemzése szerint nagyon valószínűtlen, hogy olyan átfogó, komplex és sokrétű hadművelet indul majd Jemenben, mint amelyet például az iraki háborúk vagy a 2001-es, Afganisztán elleni invázió során láthattunk. Ennek alapvetően két fő oka van:
- Jövőre elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban, az amerikai lakosság körében pedig rendkívül nagy az elutasítottsága egy újabb közel-keleti „végtelen háborúnak,” legyen szó akár Iránról, akár valamelyik proxyjáról (például Szíria, vagy éppenséggel a húszik).
- Jemenben kilenc éve folyamatos háború van, az ország lényegében semmi más, csak sivatag, sziklák és romok; az Egyesült Államok jelen helyzetben nem tud magára vállalni egy olyan nagyszabású logisztikai és humanitárius műveletet, amely az ország megszállásához és stabilizálásához kellene.
Egy Jemen elleni katonai akció során ráadásul a térség egyik legjobban felszerelt hadereje, Szaúd-Arábia és az általuk létrehozott katonai koalíció is felsült már: a 2015-ben indított intervenció nem tudta likvidálni a húszi vezetést vagy kiűzni az iránbarát milíciákat Szanaából.
Így tehát könnyen lehet, hogy lesz valamilyen amerikai intervenció, de a szárazföldi megszállás nagyon valószínűtlen.
A következőkre lehet számítani:
- amerikai repülőgépek veszik tűz alá a húszi rakétakilövő komplexumokat, drónüzemeket, radarállomásokat;
- különleges erők támadják meg a húszi szervezet döntéshozói központjait;
- nagy hatótávolságú rakétákkal tűz alá veszik az amerikai haditengerészet hajói a húszik által ellenőrzött kikötőket, reptereket, logisztikai központokat.
Ideális esetben az Anszár Allah katonái meghátrálnak, ahogy az amerikai fenyegetést egyre inkább a bőrükön érzik majd, azonban ez kevésbé valószínű: abszolút nem zárható ki, hogy inkább előbb, mint utóbb sor kerül majd valamilyen katonai akcióra a húszik ellen, amelynek következtében hónapokig fennmaradhat a térségben tapasztalható instabil helyzet.
Forrás: Politico, Reuters, Guardian, Portfolio; Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab
