Pesti Srácok

Őrült húsvéti hagyományok, avagy miért hoz szerencsét a sikeres szekérrobbantás Olaszországban

Őrült húsvéti hagyományok, avagy miért hoz szerencsét a sikeres szekérrobbantás Olaszországban

A Fülöp-szigetektől Dél-Európán át Latin-Amerikáig számos különleges rituáléja létezik a húsvét megünneplésének. Alábbi válogatásunkban megemlítünk néhány példát arra, hogyan emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról és feltámadásáról a világ különböző pontjain.

Saját magukat feszítik meg a fülöp-szigeteki hívők

A Fülöp-szigeteken néhány hívő katolikus a húsvéti önmegfeszítés és önostorozás gyakorlatát követi. Úgy gondolják, hogy ez segít megtisztulni a világ bűneitől. A római katolikus egyház nem támogatja ezt az elképzelést, és aktívan próbálja visszaszorítani ezt a gyakorlatot. Idén Nagypénteken a Fülöp-szigetek fővárosától, Manilától északra a fülledt hőségben szegezték keresztre a katolikus hívőket, hogy Jézus Krisztus keresztre feszítését eljátsszák. Mintegy 20 ezer filippínó és külföldi turista özönlött a Pampanga tartománybeli San Pedro Cutud faluba, hogy szemtanúja legyen az "áhítat" eme éves megnyilvánulásának, amelyet a Fülöp-szigeteki római katolikus egyház nem néz jó szemmel.

Római katonáknak öltözött színészek korbácsolták a keresztet tartó híveket, és három ember kezébe és lábába három centiméteres szögeket vertek, élükön a 63 éves Ruben Enajével, akit 35. alkalommal feszítettek keresztre.

PestiSracok facebook image
Keresztfára szegeztette magát Ruben Enaje Fülöp-szigeteki vezeklő (k) Jézus Krisztus kereszthalálának rituáléján San Fernandóban 2024. március 29-én, nagypénteken. Ezen a napon a Fülöp-szigetek több településén keresztre feszíttetik magukat vezeklő férfiak és nők, hogy Jézus Krisztus szenvedését átélve megtisztuljanak bűneiktől. Nagypéntek Jézus Krisztus kereszthalálának emléknapja. Fotó: MTI/EPA/Rolex Dela Pena

Franciaország

A dél-franciaországi Bessières több mint 40 éve követi azt a hagyományt, hogy húsvét alkalmából a város főterén egy óriási, 15 ezer tojásos omlettet készítenek. Az előkészületekhez hatalmas tüzet gyújtanak, és több mint 50 önkéntes segít feltörni a tojásokat az ünnepi étel előkészítéséhez. A helyi szakácsok összefognak, hogy omlettet főzzenek, amelyet megosztanak a 10 ezer néző között, akik összegyűlnek.

Pápua

Pápua Új-Guinea dzsungelében nem sok hasznát veszik a csokoládénak, ezért helyette a húsvéti fákat ünneplik. Édesség vagy színes díszek helyett azonban az emberek dohánnyal és cigarettával díszítik a fákat, és húsvét előtt istentiszteleti helyként használják őket. A templomokban a kis fákat is dohányrudakkal és cigarettával díszítik. Ezeket a húsvéti istentisztelet után osztják ki.

Mexikó

A mexikói Semana Santa az egyik legismertebb vallási ünnep, amelyet a legtöbb mexikói városban nagy lelkesedéssel és buzgalommal ünnepelnek. Ebben a sokféle hagyományokkal teli országban különböző módokon ünneplik ezt a spanyol hódításból származó ünnepet: az iztapalapai hagyományos körmenettől a chihuahuai Tewerichicig.

A Semana Santa (Nagyhét) alatt számos mexikói városban és településen tartanak felvonulásokat, körmeneteket és Krisztus szenvedésének felelevenítését, ahol a résztvevők hagyományos jelmezekbe öltöznek és vallási képeket visznek magukkal. Sok család is megemlékezik erről az ünnepről, részt vesz az istentiszteleteken, különleges ételeket készít, és otthonát vallásos képekkel és szimbólumokkal díszíti, amelyek tele vannak jelentéssel.

Olaszország

Firenzében a Scoppio del Carro, vagyis a "Szekérrobbantás" több mint 350 éves múltra tekint vissza. Az 1622-ben épített, két-három emelet magas, díszes szekeret egy füzérekkel díszített ökörpár húzza Firenze utcáin keresztül a Keresztelőkápolna és a székesegyház közötti térre. A hagyomány szerint a szekér megfelelően felszerelve, tűzijáték-arzenállal a katedrális előtt várakozik. A székesegyház oltáráról 11 óra körül, amikor a templomban eléneklik a "Gloria"-t, az érsek a tűzzel meggyújt egy galamb alakú rakétát (a Colombina nevű, a Szentlelket jelképező rakétát), amely egy dróton keresztül a templom külső oldalára repül, majd a téren összeütközik a Szekérrel, és látványos tűzijátékot, a Szekér robbanását idézi elő.

Spanyolország

Spanyolországban a nagyhét folyamán emberek százezrei lepik el naponta a városok, falvak és települések utcáit, hogy tanúi lehessenek a turisták egyik fő látványosságának számító felvonulásoknak. A szertartásokon a "nazarénók", azaz bűnbánó testvériségek magas kúpos kalapban, szerzetesi köntösben és csuklyával az arcukon kísérik a Jézust és Szűz Máriát ábrázoló szobrokkal pompásan feldíszített kocsikat, amelyek hátterében sokszor ősi utcák és építészeti emlékek állnak. A húsvét mindig is szent ünnep volt a spanyolok számára, és milliók indulnak útnak, sokan csak azért, hogy megnézzék a körmeneteket.

Forrás: wanderlast.co.uk, Reuters; Vezető kép: MTI/AP/Gerard V. Carreon

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.