Pesti Srácok

Őrült húsvéti hagyományok, avagy miért hoz szerencsét a sikeres szekérrobbantás Olaszországban

Őrült húsvéti hagyományok, avagy miért hoz szerencsét a sikeres szekérrobbantás Olaszországban

A Fülöp-szigetektől Dél-Európán át Latin-Amerikáig számos különleges rituáléja létezik a húsvét megünneplésének. Alábbi válogatásunkban megemlítünk néhány példát arra, hogyan emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról és feltámadásáról a világ különböző pontjain.

Saját magukat feszítik meg a fülöp-szigeteki hívők

A Fülöp-szigeteken néhány hívő katolikus a húsvéti önmegfeszítés és önostorozás gyakorlatát követi. Úgy gondolják, hogy ez segít megtisztulni a világ bűneitől. A római katolikus egyház nem támogatja ezt az elképzelést, és aktívan próbálja visszaszorítani ezt a gyakorlatot. Idén Nagypénteken a Fülöp-szigetek fővárosától, Manilától északra a fülledt hőségben szegezték keresztre a katolikus hívőket, hogy Jézus Krisztus keresztre feszítését eljátsszák. Mintegy 20 ezer filippínó és külföldi turista özönlött a Pampanga tartománybeli San Pedro Cutud faluba, hogy szemtanúja legyen az "áhítat" eme éves megnyilvánulásának, amelyet a Fülöp-szigeteki római katolikus egyház nem néz jó szemmel.

Római katonáknak öltözött színészek korbácsolták a keresztet tartó híveket, és három ember kezébe és lábába három centiméteres szögeket vertek, élükön a 63 éves Ruben Enajével, akit 35. alkalommal feszítettek keresztre.

PestiSracok facebook image
Keresztfára szegeztette magát Ruben Enaje Fülöp-szigeteki vezeklő (k) Jézus Krisztus kereszthalálának rituáléján San Fernandóban 2024. március 29-én, nagypénteken. Ezen a napon a Fülöp-szigetek több településén keresztre feszíttetik magukat vezeklő férfiak és nők, hogy Jézus Krisztus szenvedését átélve megtisztuljanak bűneiktől. Nagypéntek Jézus Krisztus kereszthalálának emléknapja. Fotó: MTI/EPA/Rolex Dela Pena

Franciaország

A dél-franciaországi Bessières több mint 40 éve követi azt a hagyományt, hogy húsvét alkalmából a város főterén egy óriási, 15 ezer tojásos omlettet készítenek. Az előkészületekhez hatalmas tüzet gyújtanak, és több mint 50 önkéntes segít feltörni a tojásokat az ünnepi étel előkészítéséhez. A helyi szakácsok összefognak, hogy omlettet főzzenek, amelyet megosztanak a 10 ezer néző között, akik összegyűlnek.

Pápua

Pápua Új-Guinea dzsungelében nem sok hasznát veszik a csokoládénak, ezért helyette a húsvéti fákat ünneplik. Édesség vagy színes díszek helyett azonban az emberek dohánnyal és cigarettával díszítik a fákat, és húsvét előtt istentiszteleti helyként használják őket. A templomokban a kis fákat is dohányrudakkal és cigarettával díszítik. Ezeket a húsvéti istentisztelet után osztják ki.

Mexikó

A mexikói Semana Santa az egyik legismertebb vallási ünnep, amelyet a legtöbb mexikói városban nagy lelkesedéssel és buzgalommal ünnepelnek. Ebben a sokféle hagyományokkal teli országban különböző módokon ünneplik ezt a spanyol hódításból származó ünnepet: az iztapalapai hagyományos körmenettől a chihuahuai Tewerichicig.

A Semana Santa (Nagyhét) alatt számos mexikói városban és településen tartanak felvonulásokat, körmeneteket és Krisztus szenvedésének felelevenítését, ahol a résztvevők hagyományos jelmezekbe öltöznek és vallási képeket visznek magukkal. Sok család is megemlékezik erről az ünnepről, részt vesz az istentiszteleteken, különleges ételeket készít, és otthonát vallásos képekkel és szimbólumokkal díszíti, amelyek tele vannak jelentéssel.

Olaszország

Firenzében a Scoppio del Carro, vagyis a "Szekérrobbantás" több mint 350 éves múltra tekint vissza. Az 1622-ben épített, két-három emelet magas, díszes szekeret egy füzérekkel díszített ökörpár húzza Firenze utcáin keresztül a Keresztelőkápolna és a székesegyház közötti térre. A hagyomány szerint a szekér megfelelően felszerelve, tűzijáték-arzenállal a katedrális előtt várakozik. A székesegyház oltáráról 11 óra körül, amikor a templomban eléneklik a "Gloria"-t, az érsek a tűzzel meggyújt egy galamb alakú rakétát (a Colombina nevű, a Szentlelket jelképező rakétát), amely egy dróton keresztül a templom külső oldalára repül, majd a téren összeütközik a Szekérrel, és látványos tűzijátékot, a Szekér robbanását idézi elő.

Spanyolország

Spanyolországban a nagyhét folyamán emberek százezrei lepik el naponta a városok, falvak és települések utcáit, hogy tanúi lehessenek a turisták egyik fő látványosságának számító felvonulásoknak. A szertartásokon a "nazarénók", azaz bűnbánó testvériségek magas kúpos kalapban, szerzetesi köntösben és csuklyával az arcukon kísérik a Jézust és Szűz Máriát ábrázoló szobrokkal pompásan feldíszített kocsikat, amelyek hátterében sokszor ősi utcák és építészeti emlékek állnak. A húsvét mindig is szent ünnep volt a spanyolok számára, és milliók indulnak útnak, sokan csak azért, hogy megnézzék a körmeneteket.

Forrás: wanderlast.co.uk, Reuters; Vezető kép: MTI/AP/Gerard V. Carreon

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.