Pesti Srácok

Őrült húsvéti hagyományok, avagy miért hoz szerencsét a sikeres szekérrobbantás Olaszországban

Őrült húsvéti hagyományok, avagy miért hoz szerencsét a sikeres szekérrobbantás Olaszországban

A Fülöp-szigetektől Dél-Európán át Latin-Amerikáig számos különleges rituáléja létezik a húsvét megünneplésének. Alábbi válogatásunkban megemlítünk néhány példát arra, hogyan emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról és feltámadásáról a világ különböző pontjain.

Saját magukat feszítik meg a fülöp-szigeteki hívők

A Fülöp-szigeteken néhány hívő katolikus a húsvéti önmegfeszítés és önostorozás gyakorlatát követi. Úgy gondolják, hogy ez segít megtisztulni a világ bűneitől. A római katolikus egyház nem támogatja ezt az elképzelést, és aktívan próbálja visszaszorítani ezt a gyakorlatot. Idén Nagypénteken a Fülöp-szigetek fővárosától, Manilától északra a fülledt hőségben szegezték keresztre a katolikus hívőket, hogy Jézus Krisztus keresztre feszítését eljátsszák. Mintegy 20 ezer filippínó és külföldi turista özönlött a Pampanga tartománybeli San Pedro Cutud faluba, hogy szemtanúja legyen az "áhítat" eme éves megnyilvánulásának, amelyet a Fülöp-szigeteki római katolikus egyház nem néz jó szemmel.

Római katonáknak öltözött színészek korbácsolták a keresztet tartó híveket, és három ember kezébe és lábába három centiméteres szögeket vertek, élükön a 63 éves Ruben Enajével, akit 35. alkalommal feszítettek keresztre.

PestiSracok facebook image
Keresztfára szegeztette magát Ruben Enaje Fülöp-szigeteki vezeklő (k) Jézus Krisztus kereszthalálának rituáléján San Fernandóban 2024. március 29-én, nagypénteken. Ezen a napon a Fülöp-szigetek több településén keresztre feszíttetik magukat vezeklő férfiak és nők, hogy Jézus Krisztus szenvedését átélve megtisztuljanak bűneiktől. Nagypéntek Jézus Krisztus kereszthalálának emléknapja. Fotó: MTI/EPA/Rolex Dela Pena

Franciaország

A dél-franciaországi Bessières több mint 40 éve követi azt a hagyományt, hogy húsvét alkalmából a város főterén egy óriási, 15 ezer tojásos omlettet készítenek. Az előkészületekhez hatalmas tüzet gyújtanak, és több mint 50 önkéntes segít feltörni a tojásokat az ünnepi étel előkészítéséhez. A helyi szakácsok összefognak, hogy omlettet főzzenek, amelyet megosztanak a 10 ezer néző között, akik összegyűlnek.

Pápua

Pápua Új-Guinea dzsungelében nem sok hasznát veszik a csokoládénak, ezért helyette a húsvéti fákat ünneplik. Édesség vagy színes díszek helyett azonban az emberek dohánnyal és cigarettával díszítik a fákat, és húsvét előtt istentiszteleti helyként használják őket. A templomokban a kis fákat is dohányrudakkal és cigarettával díszítik. Ezeket a húsvéti istentisztelet után osztják ki.

Mexikó

A mexikói Semana Santa az egyik legismertebb vallási ünnep, amelyet a legtöbb mexikói városban nagy lelkesedéssel és buzgalommal ünnepelnek. Ebben a sokféle hagyományokkal teli országban különböző módokon ünneplik ezt a spanyol hódításból származó ünnepet: az iztapalapai hagyományos körmenettől a chihuahuai Tewerichicig.

A Semana Santa (Nagyhét) alatt számos mexikói városban és településen tartanak felvonulásokat, körmeneteket és Krisztus szenvedésének felelevenítését, ahol a résztvevők hagyományos jelmezekbe öltöznek és vallási képeket visznek magukkal. Sok család is megemlékezik erről az ünnepről, részt vesz az istentiszteleteken, különleges ételeket készít, és otthonát vallásos képekkel és szimbólumokkal díszíti, amelyek tele vannak jelentéssel.

Olaszország

Firenzében a Scoppio del Carro, vagyis a "Szekérrobbantás" több mint 350 éves múltra tekint vissza. Az 1622-ben épített, két-három emelet magas, díszes szekeret egy füzérekkel díszített ökörpár húzza Firenze utcáin keresztül a Keresztelőkápolna és a székesegyház közötti térre. A hagyomány szerint a szekér megfelelően felszerelve, tűzijáték-arzenállal a katedrális előtt várakozik. A székesegyház oltáráról 11 óra körül, amikor a templomban eléneklik a "Gloria"-t, az érsek a tűzzel meggyújt egy galamb alakú rakétát (a Colombina nevű, a Szentlelket jelképező rakétát), amely egy dróton keresztül a templom külső oldalára repül, majd a téren összeütközik a Szekérrel, és látványos tűzijátékot, a Szekér robbanását idézi elő.

Spanyolország

Spanyolországban a nagyhét folyamán emberek százezrei lepik el naponta a városok, falvak és települések utcáit, hogy tanúi lehessenek a turisták egyik fő látványosságának számító felvonulásoknak. A szertartásokon a "nazarénók", azaz bűnbánó testvériségek magas kúpos kalapban, szerzetesi köntösben és csuklyával az arcukon kísérik a Jézust és Szűz Máriát ábrázoló szobrokkal pompásan feldíszített kocsikat, amelyek hátterében sokszor ősi utcák és építészeti emlékek állnak. A húsvét mindig is szent ünnep volt a spanyolok számára, és milliók indulnak útnak, sokan csak azért, hogy megnézzék a körmeneteket.

Forrás: wanderlast.co.uk, Reuters; Vezető kép: MTI/AP/Gerard V. Carreon

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.