Pesti Srácok

Megmutatjuk, miért lett sértő a „pilótafülke” szó angol megfelelője, és miért nem WOKE-ok a kakasok

Megmutatjuk, miért lett sértő a „pilótafülke” szó angol megfelelője, és miért nem WOKE-ok a kakasok

Tudták, hogy manapság a nyugaton dolgozó pilótáknak egy, a Bibliánál is vaskosabb, WOKE intelmekkel teli kézikönyvet kell bemagolniuk, aminek semmi köze nincsen a repülőgép irányításához, hanem leginkább arról szól, hogy mit és hogyan mondhatnak egymásnak és az utasoknak anélkül, hogy bárkit is megsértenének? Ebben az irányt mutató szabályzatban olyan dolgok szerepelnek sértésként, mint a „hölgyeim és uraim”, vagy az, hogy a nőnemű légiutas-kísérőkre lányként hivatkozzanak, de probléma van a „mexikói pilóta” megnevezéssel is, különösen ha más országból származik az illető. A legdurvább a listán talán a „cockpit”, vagyis a „pilótafülke” szó angol megfelelője, amit szintén sértőnek tituláltak. Ez a szó azért is érdekes, mert az angolban ugyebár szerepel benne a „cock” szó, ami a hímvesszőt is jelentheti, viszont a repülő kapcsán használt „cockpit” szónak semmi köze nincs ehhez, de még talán a „kakas” szóhoz sincs. Szóval temessük a tenyerünkbe az arcunkat, és nyelvészkedjünk most egy kicsit.

Az Air Line Pilots Association (ALPA), vagyis az Amerikai Pilóták Szövetségének 2021-es útmutatója a napokban felbukkant a Fox News-on, amiben olyan intelmekkel és szabályokkal találkozhatunk, amire a legmerészebb álmainkban sem gondoltunk volna, és a benne foglalt információmennyiség láttán egy orvos hallgató vizsgaanyaga legfeljebb egy Popó magazinnak tűnhet. Kis túlzással legalábbis.

A kézikönyvben viszont meglepő módon semmi nincs azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell irányítani egy repülőt, vagy hogyan kell kezelni az utastérben keletkezett feszültséget, sőt, még arról sem írnak benne, hogy műszaki meghibásodás esetén milyen kommunikációs teendői vannak egy pilótának, hogy elkerülje a pánikot.

De akkor mi lehet benne? – merül fel teljesen jogosan a logikus kérdés

PestiSracok facebook image

Hát például az, hogy helytelen azt mondani, hogy „a fekete srác, akivel nemrég repültem, nem ismeri a gépet túl jól”. És az is kiderül, hogy pilótaként az ember semmiképpen nem mondhatja, hogy „egy mexikói pilótával repültem, aki rettenetes akcentussal beszélt az irányítótoronyhoz”.

A részletes útmutatóból megtudhatjuk, hogy a fenti mondatok használata azért tilos, mert valaki valahol ezek miatt azt érezheti, hogy nem tartozik egy adott közösséghez, vagyis hogy kívülálló.

A kézikönyv viszont kedves, mert javaslatokat tesz arra, hogy mit kellett volna használnunk. A mexikói pilóta kapcsán például a következőt javasolja: „Lehetőségem volt egy spanyol ajkú pilótával repülni, aki Chiléből származik”. A könyvecske szerint a „fekete pilóta” helyett pedig simán csak „a pilóta szót kellene/kellett volna használni”. Nem akarok nagyon kötekedő lenni, de valójában egyik megajánlott, sértésektől mentes változat sem írja le jól, hogy kivel mi történt valójában, tök mindegy ugyanis, hogy Chiléből jött az ember. Az eredeti mondat lényege az volt, hogy nem lehetett érteni, amit mond, és ezen nem változtat az, ha udvariaskodunk vele.

De mindegy. A dokumentumból egyéb hasznos dolgok is kiderülnek, például hogy a „hölgyeim és uraim” helyett „kedves utasok” a megfelelő megszólítás, a „férj és feleség” helyett a „partnerek” szót kell használni.

De a lényeg a pilótafülkében keresendő!

Az útmutatóban az egyik legkiemeltebb utasítás az, hogy semmiképpen nem szabad már használni a pilótafülke szót, angol nyelven legalábbis, ugyanis az nem más, mint a „cockpit” szó, ami teljesen nyers, csupasz fordításban lehet „kakasgödör”, de benne van a férfi hímvesszőt is jelentő „cock” szó, tehát minden tekintetben túl férfias. A minden miatt is felháborodók azonban nem vették figyelembe (és valószínűleg nem is tudják), hogy miért is hívják így a repülő irányítóközpontját, pedig nem kell nyelvészetre járni ahhoz, hogy valaki utánanézhessen, és az összes magyarázat rendkívül menő.

Az első elmélet szerint a XVI. századi Angliában kell keresni a magyarázatot, akkoriban ugyanis a „cockpit” a véres kakasviadalok arénája volt. A kör alakú gödröt egy sorompó vette körül, hogy a vadkakasok ne szökjenek ki. A XVIII. század elejére a „cockpit” szó a tengerre költözött: a brit hadihajókon a legalacsonyabb fedélzet hátsó részét gyakran használták csatában, az volt a hely ugyanis, ahová a sebesülteket a hajó orvosa félrevitte, hogy kezelje őket. A zárt tér, a zaj, a vér és a nyüzsgő levegő nyilvánvalóan az eredeti „cockpitre”, a kakasviadalok helyszínére emlékeztette a matrózokat. Aztán amikor a XX. század elején a repülőgépeket először tervezték, sok tengerészeti kifejezést alkalmaztak a repülőgépek egyes részeinek elnevezésére. A törzs azon része, ahol a gép pilótája ült, megegyezett a vitorlás hajók „cockpitjével”. Egy másik magyarázat szerint a név a „kakas” óangol szóból származik, amely egy kis csónakot is jelentett azokban az időkben, illetve a „swain”, szóból ami szolgát jelentett. A „cockswain” így annak idején az az ember volt, aki ezeken a kis csónakokon szolgált. Idővel ez a név oda vezetett, hogy a kisebb csónakok kormányterét, ahol a „csónakszolga” ült, „cockpitre” keresztelték át, és ebből vitték tovább a kifejezést nagyobb hajókra, majd pedig repülőkre.

Szerintem mindkét magyarázat lehetséges, menő, de tudjuk, hogy a WOKE őrület letarolja az érdekes történelmi hagyományokat, a múlt tényeit, és igazából mindent, ami az aktuális pillanaton túlmutat.

Mással is foglalkozhatna az Amerikai Pilóták Szövetsége

Például a légi utasszállítás egyre romló minőségével. Ismeretes: januárban egy repülő ajtaja a levegőben kiszakadt és kiesett rajta egy mobiltelefon, majd a katasztrófa után kiderült, hogy az amerikai United légitársaságnál több hiányosságot, egyebek mellett kilazult rögzítéseket találtak az átnézett Boeing 737 Max 9-es gépeken. Nem sokkal ezután idén márciusban a United Airlines Japánba tartó Boeing 777-es repülőgépének felszállás közben leszakadt az egyik kereke, és a földön parkoló autókra zuhant.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy hogyan hígul fel szép lassan a pilóta szakma, miután ide is megérkezett az a parancs, hogy a feltételeknek megfelelő fehér férfiak helyett, nőket, transzneműeket és migráns hátterű embereket kell alkalmazni.

De a lényeg viszont továbbra is az, hogy bizonyos szavakat ne mondjanak ki a pilóták, még egy olyan éles helyzetben sem, mint amikor éppen lezuhannak, mert valaki elfelejtette megtankolni a gépet felszállás előtt.

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.