Az exitpollok szerint a nemtelen baloldali összefogás végzett az élen a francia választások második fordulójában
Az első exit pollok szerint egyik párt sem szerezte meg az abszolút többséget a francia nemzetgyűlési választás második fordulóján. Az viszont már biztos, hogy a belügyminiszternek sikerült az újrázás, ismét megválasztották. Az eredmények összesítése folyamatos, a vasárnap esti adatok viszont már azt mutatják, hogy a baloldal tör előre, megelőzve ezzel Macronékat és Le Pen pártját. A hivatalos végeredményekre még várni kell, de a későbbiekben erről is beszámolunk.
Megjelentek az első exit pollok a francia nemzetgyűlési választás második fordulójáról vasárnap este. Az Sky News szerint ezekből az derült ki, hogy
- A baloldali Új Népfront nyerheti a választást. A párt 172-205,
- Emmanuel Macron párszövetsége, az Együtt 150-175, míg
- Marine Le Pen pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés 115-150 mandátumra számíthat.
Ami viszont már biztosra vehető, hogy Gérald Darmanin belügyminisztert újra megválasztották "fellegvárában"- minderről az X-en tett közzé bejegyzést a politikus.
Macron vasárnap már nem nyilatkozik, a Nemzeti Tömörülés egy "hatalmas EP-frakcióba" készül
Emmanuel Macron időközben bejelentette, hogy megvárja az új Nemzetgyűlés pontos összetételét, hogy meghozhassa a szükséges döntéseket, ezért nem is fog nyilatkozni.
A Nemzeti Tömörülés miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella pedig arról beszélt, hétfőn egy hatalmas EP-frakcióban” kezdik meg a munkát.
Leuralták a kommunisták és a zöldek a választást
Történelmi jobboldali áttörés az első fordulóban
Az első fordulóban a szavazatok nagy részét, 33,21 százalékát Marine Le Pen pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés szövetség szerezte meg. A második helyen baloldali Új Népi Front végzett 28,21 százalékkal, Macron Együtt pártszövetsége pedig jócskán lemaradva, 21,28 százalékkal a harmadik helyen állt. Vagyis – ha az exit polloknak hinni lehet – akkor Le Pen pártja most jóval kevesebb voksot kaphatott, mint az első fordulóban. Az első fordulóban a szavazatok nagy részét, 33,21 százalékát Marine Le Pen pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés szövetség szerezte meg. A második helyen baloldali Új Népi Front végzett 28,21 százalékkal, Macron Együtt pártszövetsége pedig jócskán lemaradva, 21,28 százalékkal a harmadik helyen állt. Vagyis – ha az exit polloknak hinni lehet – akkor Le Pen pártja most jóval kevesebb voksot kaphatott, mint az első fordulóban. A hivatalos végeredményekre még várni kell, de a későbbiekben erről is beszámolunk. A francia alsóházban 289 mandátumra van szükség az abszolút többséghez, tehát jelenleg úgy néz ki, egyik pártszövetség sem szerzett elég voksot ehhez. Az első fordulóban a szavazatok nagy részét, 33,21 százalékát Marine Le Pen pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés szövetség szerezte meg. A második helyen baloldali Új Népi Front végzett 28,21 százalékkal, Macron Együtt pártszövetsége pedig jócskán lemaradva, 21,28 százalékkal a harmadik helyen állt. Vagyis – ha az exit polloknak hinni lehet – akkor Le Pen pártja most jóval kevesebb voksot kaphatott, mint az első fordulóban. A hivatalos végeredményekre még várni kell, de a későbbiekben erről is beszámolunk. A Le Monde francia lap is friss információkkal jelentkezett, cikkükben arra is kitérnek, hogy a választási eredmény után Franciaország "intézményi holtponton" áll, ami aggodalomra ad okot. A francia alsóházban 289 mandátumra van szükség az abszolút többséghez, tehát jelenleg úgy néz ki, egyik pártszövetség sem szerzett elég voksot ehhez.Az exitpollok szerint végül a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett az élen vasárnap a franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában Emmanuel Macron francia elnök Együtt nevű pártszövetsége előtt, míg a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) a harmadik helyre szorult. A mandátumbecslések szerint egyik erő sem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 helyet.
Az Új Népfront 172 és 215 közötti helyet ért el négy közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint. Az elnöki tábor - amely eddig 245 képviselővel a relatív többséget biztosította a parlament alsóházában - 150 és 180 közötti mandátummal fog rendelkezni, míg Marine Le Pen pártjának az eddigi 89 után 115 és 155 közötti képviselője lesz. A jobbközép Köztársaságiak továbbra is a negyedik frakció lesznek 57 és 67 közötti hellyel.
Árad a Szajna
Elsőként a radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon reagált az eredményekre. A baloldali szövetség tagja úgy vélte, hogy Gabriel Attal miniszterelnöknek távoznia kell, s a baloldali szövetségnek pedig szerinte át kell vennie a kormányzást. Hozzátette: "népünk egyértelműen elutasította a legrosszabb megoldást", azaz az RN győzelmét. A múlt vasárnapi első fordulót ugyanis Marine Le Pen pártja nyerte meg a szavazatok 33,14 százalékával. Az RN elnöke és miniszterelnök-jelöltje Jordan Bardella elítélte a két forduló között a baloldal és az elnöki tábor között létrejött "becstelen szövetséget", amely megfosztja a francia népet a "fellendülés kormányától". Kiemelte, hogy az RN "minden eddiginél jobban megtestesíti az egyetlen alternatívát". Marine Le Pen, az RN nemzetgyűlési frakcióvezetője, korábbi és 2027-es elnökjelöltje azt hangsúlyozta, hogy a pártja lett a legerősebb politikai erő.
A dagály emelkedik. Ezúttal nem emelkedett elég magasra, de emelkedik tovább. És következésképpen a győzelmünk csak elhalasztódott
-mondta Le Pen a TF1 kereskedelmi televízióban. Hozzátette:
túl tapasztalt vagyok a csalódottsághoz egy olyan eredmény miatt, amellyel megdupláztuk a képviselőink számát.
Gérald Darmanin belügyminiszter kizárta annak lehetőségét, hogy az elnöki tábor akár a radikális baloldallal, akár a radikális jobboldallal együtt kormányozzon, utalva arra, hogy egy mérsékelt baloldali-centista-jobbközép koalíció elképzelhető lenne. Kérdés az, hogy bármilyen koalícióban hajlandók-e részt venni a jobbközép Köztársaságiak, akiknek a vezetője, Eric Ciotti a választások két fordulója között szövetséget között a Nemzeti Tömörüléssel, s emiatt a pártvezetőség kizárta őt. Bár Gabriel Attal miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőn a szokásjognak megfelelően benyújtja a lemondását, de hozzátette, hogy kész a posztján maradni, "ameddig a kötelesség megkívánja", különös tekintettel arra, hogy július 26-án kezdődnek az olimpiai játékok Párizsban.
Forrás: Index.hu, Le Monde, MTI; fotó: X
