A háborúból és a bevándorlásból már az osztrákoknak is elegük van, vasárnap kiderül mennyire
Új Nemzetgyűlést választanak az osztrákok vasárnap, amin eldőlhet az ország sorsa. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a legnépszerűbb párt jelenleg, amit annak köszönhetnek, hogy az orosz-ukrán háborút nem támogatják, a migrációt pedig ellenzik. Koalíciót viszont feltehetően kell majd kötniük, de mivel a jelenleg is kormánykoalíción lévő Néppárttal már álltak porondon, ez nem lesz újdonság számukra, ha nyernek. Kérdés, hogy a Néppárt mennyire lesz nyitott.
Szeptember 29-én 16 óráig voksolhatnak az osztrákok a parlamenti választásokon és már 17 órakor érkezhetnek a részeredmények. A közvélemény-kutatások szerint az egyik nagy esélyes az FPÖ, mert ők a bevándorlás korlátozását hirdetik és az orosz-ukrán háború befejezése mellett állnak. Az Alapjogokért Központ elemzője a Világgazdaságnak elmondta:
A Szabadságpárt népszerűsége azt is mutatja, hogy jelentős támogatottsága van az osztrákok körében a bevándorlás korlátozásának. Egyébként ebben a kérdésben az Osztrák Néppárt is a józanabb hangok közé tartozik, ne felejtsük, hogy a jelenlegi kancellár, Karl Nehammer támogatja a magyar–szerb együttműködést a migráció elleni fellépésben. Ugyanakkor mivel a Néppárt eddig a Zöldekkel kormányzott együtt, kénytelen volt olyan kompromisszumokat kötni, amelyek rontották a hitelességét ebben a kérdésben.
Szikra Levente elmondta, hogy az FPÖ népszerűsége már az Európai Parlamenti választásokon is megmutatkozott. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a Néppárt is erősödött, ezért előfordulhat, hogy e két párt alkot majd koalíciót. A migráció mellett az elemző szerint fontos megemlíteni az orosz-ukrán háborút is, mint kampánytémát, ugyanis
A háborúhoz való osztrák viszonyulás azért is érdekes, mert Ausztria nem tagja a NATO-nak, és semleges államként mindig is a kevésbé konfrontatívak közé tartozott. Ezzel együtt is a jelenlegi osztrák kormány támogatja a szankciós politikát – habár a háttérben van együttműködés az orosz és az osztrák gazdasági szereplők között. Ha az FPÖ kormányra kerül, akkor egyértelmű békepárti fordulatot vehet Ausztria, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a győzelem önmagában kevés, koalíciót is kell tudni kötni.
Az FPÖ más helyzetben van, mint a német AfD
Szikra Levente emlékeztetett, hogy a Szabadságpárt volt már kormányon, így más a helyzet velük, mint az Alternatív Németországgal (AfD), amely népszerűsége fokozatosan egyre nagyobb. Utóbbi azonban még nem tudot bizonyítani, az FPÖ-t viszont látták már kormányon az osztrákok. S bár korábban együtt tudott működni az FPÖ és a Néppárt, az utóbbi időben voltak konfliktusok. A szakértő szerint viszont ennek az együttműködésnek lenne értelme.
Azt gondolom, hogy az FPÖ részéről van nyitottság a Néppárttal való koalícióra, ugyanakkor a Néppárt egyelőre nem mutatkozik nyitottnak. Persze ezt az is befolyásolhatja, hogy végül kinek hány képviselője lesz: ha például a Néppárt és a szocialisták nagykoalíciója többséggel rendelkezne a parlamentben, akkor előfordulhat, hogy ez valósul meg, hiszen az osztrák politikai hagyományoknak része ez a felállás is. Akárhogy is alakul, két megállapítást előre is tehetünk: a jelenlegi Néppárt-Zöldek koalíció el fogja veszíteni a többségét, és nehéz kormányalakítás várható.
Minden párt szimpatizánsai az iszlamizmus ellen van
Az osztrákoknál egy érdekes folyamatot is tapasztalhatunk. A jobb és baloldali pártok szimpatizánsainak többsége ugyanis korlátozná a bevándorlást. Ki jobban, ki kevésbé, de a többségnek elege van. A számok is ezt támasztják alá hiszen a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szavazóinak 83 százaléka voksolt az iszlamizmust betiltó törvények mellett, a liberális nézeteket valló Zöldek párt támogatóinak 74 százaléka örülne ilyen intézkedéseknek, amelyet a Sörpárt követ 73 százalékkal, majd a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt 70 százalékkal. Még az alapvetően bevándorláspárti Szociáldemokrata Párt (SPÖ) szavazói közül is 56 százalékuk szeretné, ha megálljt parancsolnának az iszlamizmusnak.
Már 2019-ben is történelmi vereséget szenvedtek a Szociáldemokraták
A legutóbbi, 2019. szeptember 29-én tartott előrehozott parlamenti választásokon a konzervatív, kereszténydemokrata Osztrák Néppárt (ÖVP) 71, a történetének legrosszabb eredményét elérő Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 40, az ÖVP-től jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 31, a Zöldek 26, a liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) 15 mandátumhoz jutott.
Nincs sikere az osztrákoknak a kancellárok kiválasztásában
Ausztria nem éppen sikeres, ha a kancellárokról van szó. Mint ismert a második kancellári mandátumát 2020. január 7-én megkezdő Sebastian Kurz 2021. október 9-én lemondásra kényszerült, miután az ügyészség vesztegetés és hűtlen kezelés miatt indított vizsgálata őt és közvetlen munkatársait is elérte, a politikától visszavonult volt kancellárt 2024 februárjában a parlament előtt tett hamis tanúvallomás miatt első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Utódja, Alexander Schallenberg addigi külügyminiszter 2021. december 2-án szintén lemondott, az új kancellár, egyben az ÖVP elnöke négy nappal később Karl Nehammer addigi belügyminiszter lett.
Forrás: Világgazdaság, MTI.
