Amerika békülékeny hangnemet ütött meg, és szövetségesét is erre kérte
Csak éppen nem az európai testvérháborúban, hanem a másik, kevésbé "divatos" konfliktusban, a terrorizmus ellen folytatott harcban. Az Egyesült Államok megvonja katonai támogatásának egy részét Izraeltől, ha nem növelik a humanitárius segélyekhez való hozzáférést a Gázai övezetben – üzente meg az Egyesült Államok Izraelnek a BBC szerint. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok Demokrata kormányzata a háború intenzitásának csökkentésére törekszik, hiszen vészesen közelednek a választások, a közel-keleti konfliktus miatt az amerikai kontinensen is elszálló üzemanyagárak pedig hátrányosan érinthetik Kamala Harris elnöki esélyeit, akinek a legnagyobb kihívást éppen az inflációs válság feloldása jelenti a kampányában.
Úgy tűnik, a további vérontás elkerülése jelenleg csak a Közel-Keleten érdeke az Egyesült Államoknak. Izrael első számú partnere és szövetségese ugyanis kihátrálni látszik a zsidó állam katonai erőfeszítései mögül– nem mintha eddig az ukrajnaihoz hasonló mértékig elkötelezett lett volna. Az amerikai kormányzat most egy levélben gyakorlatilag a háború előtti status quo visszaállításához vezető folyamatot vázolta fel Izrael részére.
Az Antony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter által aláírt levélben arról írnak, hogy Izrael a múlt hónapban megtagadta vagy megakadályozta az észak és dél közötti humanitárius szállítmányok célba juttatásának közel 90 százalékát. Izrael korábban azt nyilatkozta, hogy a Hamász északi fegyvereseit célozza, és nem akadályozza a humanitárius segélyek bejutását.
Az amerikai fegyverszállítás leállítása két szempontból is érdekes lehet a közelgő elnökválasztás szempontjából. Egyfelől Amerika közel 18 milliárd dollárért küldött már a háború kitörése óta katonai segélyt Izraelbe, amit nyilván másra is lehetne fordítani. Másfelől a közel-keleti helyzet szülte bizonytalanság alaposan rányomja a bélyegét az olaj világpiaci árára, amelyet az amerikai fogyasztók is megéreznek. A Biden-adminisztrációval szembeni elégedetlenség egyik fő hajtóereje pedig éppen a háborús konfliktusok miatt bekövetkező inflációs sokkok kezelésében gyökeredzik. Ráadásul az amerikai kontinensen is elharapódzó infláció kezelésére eddig Kamala Harris sem tudott megnyugtató víziót kínálni választói részére, míg Trump három nagyon világos ígérettel kampányol:
- Visszaállítja Amerika tekintélyét a Közel-Keleten, stabilizálva a régiót, ahogy tette az Ábrahám-napi egyezménnyel
- Békét csinál Ukrajnában
- Letöri az inflációt
Bár a volt elnök ezen ígéretek pontos megvalósítását nem fejtette ki, ellenzéki pozícióból sokkal könnyebb helyzetből indul, mint a kudarcos kormányzati politikából (elvileg) oroszlánrészt vállaló Kamala Harris, aki még igazi ígéretet sem tudott tenni. Trump állításainak ráadásul az is hitelt adhat, hogy valóban képes volt elnöksége idejére stabilizálni a Közel-Keletet, ráadásul Putyinnal is fel tudta venni a diplomáciai kapcsolatot.
Az Egyesült Államok egyébként hivatalosan eddig sem vett részt a 2023 október 7-i terrortámadást megtorló akciókban, sőt egészen furcsa fordulatot vett Amerika szerepe a konfliktusban. Ahogy elhúzódott a háború a gázai övezetben, a megtámadott Izrael egyre inkább agresszorrá alakult a liberális mainstreamben, míg a palesztinok elnyomott honvédőknek. akiket ok nélkül mészárolnak le az Izraeliek. A jelenség olyan széleskörűvé vált, hogy éppen egy hónappal a támadást követően Rashida Tlaib, demokrata párti kongresszusi képviselő már a zsidó nép kiirtására használt szinonimaként értelmezhető palesztin szlogent, a „tengertől a folyóig” felkiáltást hangoztatta nyilvános megszólalásaiban. A mondat jelentése, hogy minden föld a Földközi-tenger és a Jordán folyó között a palesztin népé. Ez a terület pedig véletlenül éppen egybeesik a mai Izrael területével.
A nyomás tehát gazdasági, valamint ideológiai értelemben is magas a Biden-adminisztráción, így nem elképzelhetetlen, hogy Izrael magára marad az iszlám szélsőségesekkel szembeni harcban.
Fotó: MTI/AP/Jose Luis Magana
