Pesti Srácok

Az ukránok szerint a FIFA Oroszországhoz csatolta a Krímet

Az ukránok szerint a FIFA Oroszországhoz csatolta a Krímet

Bár a Krím-félsziget 2014-ben népszavazással elszakadt Ukrajnától, az ukránok, és így a nemzetközi jog ezt illegitim döntésnek tekinti, a de facto 10 éve Oroszországhoz csatolt területet pedig Ukrajna részeként tartja számon. A FIFA azonban nem foglalatoskodott a geopolitikai iszapbirkózás finomságaival, és egy nagyon furcsa, hibrid térképet tettek közzé a sorsoláshoz csatolt grafikán Ukrajnáról. Ezen ugyanis a Krím nem Ukrajna része, a Donbassz, viszont igen. Persze ha nagyon kötekedni akarunk, akkor a térkép azt is sugallhatná, hogy mindeközben Zelenszkij megszállta Fehéroroszországot.

Végtelenül szerencsétlen grafikán sikerült ábrázolnia a FIFA-nak, hogy ki, kivel nem játszhat a 2026-os labdarúgó-világbajnokságon. A grafikán sötétebb színnel jelölték azokat az országokat, amelyek nem játszhatnak egymással, azonban az azonos jelölőszínek közé nem húztak határvonalakat, így a térkép szerint Szerbia annektálta Bosznia-Hercegovinát (vagy fordítva), illetve Ukrajna is unióra lépett Fehéroroszországgal. A FIFA azonban az ukránok szerint csak ott hibázott, hogy a nagy területi átalakulások közepette elveszítette a Krímet.

https://twitter.com/SpoxUkraineMFA/status/1867904707982946605

Mindezért az ukrán külügyminisztérium és az Ukrán Labdarúgó Szövetség bocsánatkérést követel a FIFA-tól. Reméljük azonban, hogy gól és szögletszállításokat nem fognak az Európai Uniótól követelni '26-ban. Ezt azonban csak csendben jegyezzük meg, nehogy mi is olyan orosz propagandisták legyünk az ukránok szerint, mint a FIFA.

Ukrajna egyébként a D jelű selejtezőcsoportba került, Izland és Azerbajdzsán mellett a Franciaország–Horvátország Nemzetek Ligája-meccset nyerő csapat lesz az ellenfele.

PestiSracok facebook image

A magyar válogatott pedig az F-csoportba került, Írország, Örményország és a Portugália–Dánia Nemzetek Ligája-meccs győztese mellé.

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)