Pesti Srácok

"Ezer darabra töröm a CIA-t" – Hullanak a csontvázak az amerikai titkosszolgálat szekrényéből, miután újabb Kennedy-aktákat nyitottak meg

"Ezer darabra töröm a CIA-t" – Hullanak a csontvázak az amerikai titkosszolgálat szekrényéből, miután újabb Kennedy-aktákat nyitottak meg

Nem akármilyen történet került nyilvánosságra, miután Donald Trump néhány napja feloldotta a Kennedy-akták egy részét a titkosítás alól. A néhai elnök ugyanis egy sikertelen hadművelet után kijelentette, hogy beszántja a CIA-t, amire még konkrét tervei is voltak. Ám a most feldolgozott dokumentumokban elsősorban a titkosszolgálat veszélyes működéséről derülnek ki sötét titkok, és egyre inkább bebizonyosodhat az a teória, miszerint a CIA állhat a merénylet, sőt az amerikai kormány "hatástalanítása" mögött is.

Egyre több érdekességet tudunk meg a néhai elnök, John Fitzgerald Kennedy néhai amerikai elnök meggyilkolásának körülményeiről. A 64 ezer oldalnyi, újonnan nyilvánosságra dokumentum közül több is tartalmaz olyan beszélgetéseket, amelyek alátámaszthatják, hogy a CIA áll a demokrata elnök elleni merénylet mögött.

Kiderült, a CIA által szervezett, 1961. áprilisi, kudarcba fulladt kubai invázió után John F. Kennedy amerikai elnök konkrét terveket készített a titkosszolgálat ellehetetlenítésére. Ugyan ezt már több visszaemlékezés is pedzegette, de a titkosítás alól feloldott aktákból az is kiderül, hogy mennyire komolyan gondolta ezt.

Ezer darabra akarom törni a CIA-t, és szélnek ereszteni!

 

PestiSracok facebook image

Ezek a szavak bizony nem konteógyártásokból maradtak ránk, hanem a meggyilkolt amerikai elnök szájából hangzottak el, néhány nappal a CIA 1961. áprilisi, kudarcba fulladt kubai támadás után. Ráadásul ez a fenyegetés nem csak üres szavakból állt, Kennedynek még konkrét terve is volt a nagyhatalmú amerikai titkosszolgálat ellehetetlenítésére.

Pillanatokkal a vég előtt. Fotó: Theconversation.com.

CIA: állam az államban

Ezt bizonyítják most új, évtizedekig szerkesztett dokumentumok, amelyeket a múlt héten tettek közzé az interneten az amerikai nemzeti archívumban található JFK-akták kiadásának részeként. E leleplezés középpontjában Arthur Schlesinger Jr. egykori Kennedy-tanácsadó „A CIA átszervezése” című memoranduma áll, amelyet korábban csak részben hoztak nyilvánosságra. A történész és Pulitzer-díjas író emlékezéséből tudjuk meg, hogy az amerikai titkosszolgálat valójában állam volt az államban, ellenőrzés nélkül tevékenykedett és talán teszi ezt most is, valamint rendszeresen figyelmen kívül hagyta a külpolitikai célokat.

Emiatt a CIA mondhatni halálosan komolyan veszélyeztette az amerikai külügyminisztérium működését, és erős a gyanú, hogy a kommunistákkal is olykor összejátszottak, ahogyan azt a kubai rakétaválság időszakában is láthattuk.

De Schlesinger szerint ez még mindig semmi volt ahhoz képest, ahogyan a titkosszolgálat az amerikai kormányba épült be.

Az USA politikai követségi alkalmazottainak – közöttük képviselőknek – majdnem a fele CIA-ügynök volt.

Jellemzőjük, hogy diplomáciai útlevéllel rendelkeztek, és folyamatosan jelentettek. Minden bizonnyal azokkal a módszerekkel, amiket a Joseph Raymond McCarthy szenátor fémjelezte „boszorkányüldözés” során alkalmaztak.

Brit mintára történt volna az átszervezés

Visszatérve a nyilvánosságra hozott aktákra és Kennedy rejtélyes kijelentésére, az is kiderült: az elnök több jelentést is készíttetett, hogy megvizsgálja, hogyan lehetne a CIA-t feloszlatni, esetleg átalakítani, alárendelve azt a külügyi tárcának és ezzel ellenőrizve a szervezet működését. Nagyjából úgy, ahogy a brit MI6 működik, amely közvetlenül a külügyminisztériumnak készít jelentéseket. Egy 1961. májusi memorandumában Schlesinger még átnevezéseket például a „Nemzeti Információs Szolgálat” nevet is javasolta a titkosszolgálatnak.

Egyébként az Exxpress.at nevű osztrák lap megjegyzi, minden kritika és reformjavaslat ellenére Kennedy végül nem merte meglépni a radikális megszorítást. Ahelyett, hogy leépítette volna a CIA-t, nagyrészt érintetlenül hagyta annak struktúráit – valószínűleg a hidegháború politikai kockázatai miatt. Ironikus módon ehelyett az öccsét, Robert Kennedy igazságügyi minisztert bízta meg a titkos műveletek irányításával.

Az eredmény: reformok helyett egy következő titkos hadműveletet indítottak „Mongoose” fedőnéven, hogy megdöntsék az 1959-ben hatalomra került kubai kommunista kormányt – sikertelenül.

Robert Kennedy szenátor a győzelem jelét mutatja a Los Angeles-i Ambassador szállóban, miután megnyerte az előválasztásokat. Mellette felesége Ethel. A beszéd után nem sokkal a szenátor ellen merényletet követtek el a szállodában. Fotó: MTI/UPI

"Vissza nem térő lehetőséget szalasztottak el"

Peter Kornbluh amerikai történész a Responsible Statecraft portálon – eredeti dokumentumok és bennfentes beszámolók alapján – csúnyán elszalasztott történelmi lehetőségnek nevezte az eseményt Kennedy és a mindenkori amerikai kormány részéről.

Ha az elnök meghallgatta volna a figyelmeztetéseket, amikor lehetősége és akarata volt rá, a CIA örökségét talán nem jellemeznék ennyire a korrupciós botrányok

 

– jelentette ki a szakértő.

És a sornak még koránt sincs még vége, az eddig titkosított iratanyag nyilvánosságra hozatalával példátlanul bátor lépést tett Donald Trump.

A Kennedy-ügy, különösen a CIA működésével kapcsolatos botránysorozat bármikor robbanhat, és számtalan részletet fognak hamarosan feldolgozni és ismertetni korábban teljesen titokban tartott hadműveletekről.

Ezek az akták ugyanis tartalmaznak konkrét utasításokat a CIA ügynökei számára a lehallgatáshoz, beleértve bizonyos vegyi anyagok használatát a célpontok kiiktatására, de azt is megtudhatjuk ezekből, hogy hogyan figyelték meg a mexikóvárosi szovjet nagykövetségeket, valamint miként sikerült kettős ügynököket toborozni a szovjet hatóságok munkatársaiból. Még a beszervezettek nevét és beosztását is megismerjük ezekből a dokumentumokból.

Most, hogy végre hatvankét év után megválasztottak egy amerikai elnököt, aki feloldotta a Kennedy aktákat a titkosítás alól, el lehet kezdeni azok feldolgozását.

Ami akár még a CIA bukását és a jelenlegi formájában történő megszűnését is előidézheti.

Kiemelt kép: Donald Trumpnak köszönhetően egyre többet tudunk meg a Kennedy-gyilkosság részleteiről. Fotó: InfoWars.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.