"Ezer darabra töröm a CIA-t" – Hullanak a csontvázak az amerikai titkosszolgálat szekrényéből, miután újabb Kennedy-aktákat nyitottak meg

Nem akármilyen történet került nyilvánosságra, miután Donald Trump néhány napja feloldotta a Kennedy-akták egy részét a titkosítás alól. A néhai elnök ugyanis egy sikertelen hadművelet után kijelentette, hogy beszántja a CIA-t, amire még konkrét tervei is voltak. Ám a most feldolgozott dokumentumokban elsősorban a titkosszolgálat veszélyes működéséről derülnek ki sötét titkok, és egyre inkább bebizonyosodhat az a teória, miszerint a CIA állhat a merénylet, sőt az amerikai kormány "hatástalanítása" mögött is.
Egyre több érdekességet tudunk meg a néhai elnök, John Fitzgerald Kennedy néhai amerikai elnök meggyilkolásának körülményeiről. A 64 ezer oldalnyi, újonnan nyilvánosságra dokumentum közül több is tartalmaz olyan beszélgetéseket, amelyek alátámaszthatják, hogy a CIA áll a demokrata elnök elleni merénylet mögött.
Kiderült, a CIA által szervezett, 1961. áprilisi, kudarcba fulladt kubai invázió után John F. Kennedy amerikai elnök konkrét terveket készített a titkosszolgálat ellehetetlenítésére. Ugyan ezt már több visszaemlékezés is pedzegette, de a titkosítás alól feloldott aktákból az is kiderül, hogy mennyire komolyan gondolta ezt.
Ezer darabra akarom törni a CIA-t, és szélnek ereszteni!

Ezek a szavak bizony nem konteógyártásokból maradtak ránk, hanem a meggyilkolt amerikai elnök szájából hangzottak el, néhány nappal a CIA 1961. áprilisi, kudarcba fulladt kubai támadás után. Ráadásul ez a fenyegetés nem csak üres szavakból állt, Kennedynek még konkrét terve is volt a nagyhatalmú amerikai titkosszolgálat ellehetetlenítésére.

CIA: állam az államban
Ezt bizonyítják most új, évtizedekig szerkesztett dokumentumok, amelyeket a múlt héten tettek közzé az interneten az amerikai nemzeti archívumban található JFK-akták kiadásának részeként. E leleplezés középpontjában Arthur Schlesinger Jr. egykori Kennedy-tanácsadó „A CIA átszervezése” című memoranduma áll, amelyet korábban csak részben hoztak nyilvánosságra. A történész és Pulitzer-díjas író emlékezéséből tudjuk meg, hogy az amerikai titkosszolgálat valójában állam volt az államban, ellenőrzés nélkül tevékenykedett és talán teszi ezt most is, valamint rendszeresen figyelmen kívül hagyta a külpolitikai célokat.
Emiatt a CIA mondhatni halálosan komolyan veszélyeztette az amerikai külügyminisztérium működését, és erős a gyanú, hogy a kommunistákkal is olykor összejátszottak, ahogyan azt a kubai rakétaválság időszakában is láthattuk.
De Schlesinger szerint ez még mindig semmi volt ahhoz képest, ahogyan a titkosszolgálat az amerikai kormányba épült be.
Az USA politikai követségi alkalmazottainak – közöttük képviselőknek – majdnem a fele CIA-ügynök volt.
Jellemzőjük, hogy diplomáciai útlevéllel rendelkeztek, és folyamatosan jelentettek. Minden bizonnyal azokkal a módszerekkel, amiket a Joseph Raymond McCarthy szenátor fémjelezte „boszorkányüldözés” során alkalmaztak.
Brit mintára történt volna az átszervezés
Visszatérve a nyilvánosságra hozott aktákra és Kennedy rejtélyes kijelentésére, az is kiderült: az elnök több jelentést is készíttetett, hogy megvizsgálja, hogyan lehetne a CIA-t feloszlatni, esetleg átalakítani, alárendelve azt a külügyi tárcának és ezzel ellenőrizve a szervezet működését. Nagyjából úgy, ahogy a brit MI6 működik, amely közvetlenül a külügyminisztériumnak készít jelentéseket. Egy 1961. májusi memorandumában Schlesinger még átnevezéseket például a „Nemzeti Információs Szolgálat” nevet is javasolta a titkosszolgálatnak.
Egyébként az Exxpress.at nevű osztrák lap megjegyzi, minden kritika és reformjavaslat ellenére Kennedy végül nem merte meglépni a radikális megszorítást. Ahelyett, hogy leépítette volna a CIA-t, nagyrészt érintetlenül hagyta annak struktúráit – valószínűleg a hidegháború politikai kockázatai miatt. Ironikus módon ehelyett az öccsét, Robert Kennedy igazságügyi minisztert bízta meg a titkos műveletek irányításával.
Az eredmény: reformok helyett egy következő titkos hadműveletet indítottak „Mongoose” fedőnéven, hogy megdöntsék az 1959-ben hatalomra került kubai kommunista kormányt – sikertelenül.

"Vissza nem térő lehetőséget szalasztottak el"
Peter Kornbluh amerikai történész a Responsible Statecraft portálon – eredeti dokumentumok és bennfentes beszámolók alapján – csúnyán elszalasztott történelmi lehetőségnek nevezte az eseményt Kennedy és a mindenkori amerikai kormány részéről.
Ha az elnök meghallgatta volna a figyelmeztetéseket, amikor lehetősége és akarata volt rá, a CIA örökségét talán nem jellemeznék ennyire a korrupciós botrányok
– jelentette ki a szakértő.
És a sornak még koránt sincs még vége, az eddig titkosított iratanyag nyilvánosságra hozatalával példátlanul bátor lépést tett Donald Trump.
A Kennedy-ügy, különösen a CIA működésével kapcsolatos botránysorozat bármikor robbanhat, és számtalan részletet fognak hamarosan feldolgozni és ismertetni korábban teljesen titokban tartott hadműveletekről.
Ezek az akták ugyanis tartalmaznak konkrét utasításokat a CIA ügynökei számára a lehallgatáshoz, beleértve bizonyos vegyi anyagok használatát a célpontok kiiktatására, de azt is megtudhatjuk ezekből, hogy hogyan figyelték meg a mexikóvárosi szovjet nagykövetségeket, valamint miként sikerült kettős ügynököket toborozni a szovjet hatóságok munkatársaiból. Még a beszervezettek nevét és beosztását is megismerjük ezekből a dokumentumokból.
Most, hogy végre hatvankét év után megválasztottak egy amerikai elnököt, aki feloldotta a Kennedy aktákat a titkosítás alól, el lehet kezdeni azok feldolgozását.
Ami akár még a CIA bukását és a jelenlegi formájában történő megszűnését is előidézheti.
Kiemelt kép: Donald Trumpnak köszönhetően egyre többet tudunk meg a Kennedy-gyilkosság részleteiről. Fotó: InfoWars.