Nincs annál aljasabb dolog, mint meghalni küldeni a katonáidat és elvenni tőlük a túléléshez szükséges eszközöket. És nincs olyan ország, ami többet tenne Oroszország katonai sikereiért, mint Ukrajna, hiszen a korrupt kijevi rezsim szépen zsebreteszi a háborúra szánt támogatásokat. Persze Ursuláék és Magyar Petiék szerint továbbra is ez az utópisztikus ország jelenti Európa jövőjét, és minél előbb fel kell venni őket az unióba.
A Financial Times oknyomozó riportjában megállapította, hogy 2022 óta Ukrajna 770 millió dollárt fizetett előlegekben olyan fegyverekért, amelyeket a külföldi beszállítók soha nem szállítottak le, miközben az ország összesen hat-nyolcmilliárd dollárt költött saját költségvetéséből fegyverekre. A lap vizsgálatának alapja azok a kiszivárgott ukrán kormányzati dokumentumok, bírósági iratok és több tucat interjú volt, amelyeket beszerzési tisztviselőkkel, fegyverkereskedőkkel és gyártókkal, valamint nyomozókkal készítettek.
Ukrajna csak két hónapra elegendő lőszerrel rendelkezett, amikor a háború kitört. A szokásos közbeszerzési eljárásokat felfüggesztették, a beszerzéssel megbízott tisztviselők pedig a feketepiacon kerestek fegyvervásárlási lehetőségeket. A köztisztviselők feladata lett, hogy sürgősen szerezzenek be fegyvereket, gyakran közvetítőkön keresztül. A nagy kereslet és az alacsony kínálat felverte az árakat, a szállítások pedig késedelmet szenvedtek vagy egyáltalán nem történtek meg – teszi hozzá a Magyar Nemzet. 2022 áprilisában az Ukrspetsexport Szudánban 120 mm-es aknavetőket vásárolt az FSB-hez és a PMC „Wagner”-hez kapcsolódó eladóktól. Ezen kívül több esetben Kijev előre fizetett ki nagy összegeket kevéssé ismert cégeknek olyanért, amelyeket soha nem kapott meg. 2020-ban Tanner Cook Arizonában OTL Imports nevű lőszerüzletet nyitott. 2022-ben 49 millió eurós szerződést írt alá lőszer szállítására Ukrajnába, és 17,1 millió euró előleget kapott. Az Ukrajnával kötött megállapodás után Cook látszólagosan kiterjesztette üzleti tevékenységét Arizona határain túlra. Ugyanakkor Kijev azt állítja, hogy soha nem kapta meg a lőszereket. Cook OTL Imports nevű cége először állt partnerségbe az ukrán állami tulajdonú Progres céggel, amely fegyvereket importál és exportál Ukrajnába.
A találkozót az amerikai–ukrán üzletember, Mykola Karanko szervezte, aki korábban részt vett egy nagy fegyverüzletben a Progres és Irak között 2009-ben. Az üzlet bírósági ítélettel zárult, amely elrendelte, hogy az ukrán közvetítők több mint hatvanmillió dollárt fizessenek az amerikai üzletembernek azért, amiért kizárták őket az üzletből. Karankót iraki tisztviselők megvesztegetésének kísérletével vádolták. Cook azt állította, hogy a lőszert egy szerb gyártótól tudta megvásárolni, és 17,1 millió dollár előleget kapott. Ukrán tisztviselők szerint azonban az érintett cég soha nem szállította le a lőszert, és nem is adta vissza a pénzt. Az ukrán állami nyomozóhatóság jelentése szerint az vállalat nem rendelkezett a lőszer exportjához és szállításához szükséges engedélyekkel.
Az üzletkötés után Cook az arizonai tevékenységét kiterjesztette, és nemzetközi fegyvervásárokon vett részt. A Progres közölte, hogy nemzetközi választott bírósági eljárásban megnyerte a pert az OTL ellen, és 21,3 millió eurót követel, beleértve az előleget, a jogi költségeket és a büntetéseket. Az OTL ellen Ukrajnában nyomozás folyik. A Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal megerősítette a nyomozás tényét, de vádat még nem emeltek. A cég ügyvédei tagadják a jogsértést. Az OTL-lel kötött megállapodás az egyik a legalább harminc olyan üzlet közül, amelyet Ukrajna kötött külföldi fegyverszállítókkal, és amelyek keretében az állam pénzt költött olyan lőszerre, amelyet nem szállítottak le vagy amely használhatatlan volt.
A Regulus 2012-ben alakult Virginiában, és fegyverek szállításával és forgalmazásával foglalkozott. A szíriai háború alatt nagy megrendeléseket kapott a Pentagontól. A cég alapítóját, Somerindijket 2012-ben részvénycsalással vádolták. A cég 1,7 milliárd dollár értékű szerződést kötött az ukrán állami tulajdonú külkereskedelmi vállalattal, a Spetstechnoexporttal több tízezer 155 milliméteres tüzérségi lövedék szállítására. Az ukrán fél 162,6 millió dollárt és 14 millió euró előleget fizetett, de a Regulust a szerződés teljesítésének elmulasztásával és a pénzeszközök vissza nem fizetésével vádolta. Az ukránok saját bevallása szerint 2024 szeptembere óta a Regulus nem áll kapcsolatban a Spetstechnoexporttal. Marina Bezrukova, a védelmi minisztérium reformfelelőse 2023-ban megpróbálta megakadályozni a „kettős előleg” kifizetését a Regulusnak, ám röviddel ezután elbocsátották – emelte ki az Exxpress. Ukrajna nem először dolgozott együtt a vállalattal. A cég alapítója, Somerindijk a Financial Timesnak elmondta, hogy miután 2022-ben megkezdődött a háború, ukrán tisztviselők felhívták őt, és fegyverek vásárlásához kértek segítséget. Megkérdezték, milyen fegyverek szerezhetők be, és milyen gyorsan szállíthatók. Már 2022 nyarán a Regulus több An–124 teherszállító repülőgépet szállított Ukrajnába, amelyeken BM–21 páncélozott járművek voltak, és amelyek Grad rakétákat és szovjet típusú D–20 tarackágyúhoz való lőszert lőttek ki. A cég saját adatai szerint 2023-ban 70 ezer darab 155 mm-es tüzérségi lőszert tudott Ukrajnába szállítani.
Ezért, amikor világszerte lőszerhiány alakult ki, Ukrajna elfogadta a 155 mm-es tüzérségi lövedékek szállítására vonatkozó ajánlatot, amelyért előleget fizetett, de végül nem kapta meg a szállítmányt. Az előlegekkel és a fegyverszállításokkal kapcsolatos problémák mellett a tisztviselők szerint voltak olyan esetek is, amikor a fegyvereket a globális kereslet miatt jelentősen megnövelt áron értékesítették. A fegyveriparban az árak az egekbe szöktek, de a fegyverek gyakran olyan állapotban érkeztek meg, hogy használhatatlanok voltak. Ugyanakkor egyes külföldi fegyvergyártók azt állítják, hogy az ukrán tisztviselők és állami fegyverkereskedők belső viszályainak és korrupciójának áldozatai lettek, ami részben magyarázatul szolgálhatnak a hiányzó milliókra.
Az ukránok is elismerik a korrupciót
A bűnüldöző szervek több tucat külföldi közvetítővel kötött szerződést vizsgálnak, és büntetőeljárást indítottak volt tisztviselők ellen, de vádat még nem emeltek. A nyomozók szerint egyes magas rangú tisztviselők külföldi közvetítőkkel szövetkeztek a pénzek átterelésére, vagyis azok megtartására, elosztására. Egyes külföldi közvetítők a bürokrácia miatt felhagytak az Ukrajnával való együttműködéssel. Ugyanakkor egyes ukrán vezetők szerint a közvetítők szerepe továbbra is fontos a zavartalan ellátás szempontjából, amely lényegében azt is jelenti, hogy a korrupciós ügyek további fenntartása mellett állnak ki.
Olekszij Reznikov volt védelmi miniszter, mintegy magyarázatul a kétes ügyletekre, úgy fogalmazott:
A fegyverkereskedők a halál kereskedői. Ha nem vásárolsz tőlük, az ellenségnek adják el.
Ukrajna, hivatalosan és látszólag, fut a pénze után: állításuk szerint 309 millió dollárt próbálnak visszaszerezni a bírósági eljárásokon keresztül, további 460 milliót pedig bíróságon kívül.
A háborúra hivatkozva, a nemzeti egység és védelmi szükségletek álcája mögött Ukrajnában olyan mélységű korrupció alakult ki, amely nem csupán a nyugati támogatók bizalmát rendíti meg, de Ukrajna jövőjét is veszélybe sodorja és több területet is érint. Volodimir Zelenszkij elnök és kormánya folyamatosan átláthatóságot és reformokat ígér, a valóság azonban ennek gyökeresen ellentmond. Titkosított szerződések, fiktív közbeszerzések, lefizetett sorozótisztek, zsaroló rendőrök és dollárhegyekre bukkanó razziák szövik át Ukrajna mindennapjait. A fegyverekhez kötődő kétes ügyletek sem új keletűek: Ukrajnában évtizedes probléma az illegális fegyverkereskedelem, amely az elmúlt években egyre inkább virágzik. Nemcsak a kézifegyvereket adják-veszik az ukrán fegyverkereskedők, de már a nagy méretű katonai eszközök piacát is megtalálták. A helyzetet súlyosbítja, hogy terrorcsoportokhoz és maffiahálózatokhoz kerülnek az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek.
Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, hogy szerinte az ukrán közigazgatás „nagyon komoly kapacitásokkal” rendelkezik, és azt is vállalták, hogy 2027 végéig teljesítik az összes uniós csatlakozási kritériumot.
Úgy gondolom, hogy az ukrán közigazgatás kapacitása nagyon-nagyon komoly. Véleményem szerint a következő két évben fel tudunk készülni egy politikai döntésre
– fogalmazott. Ugyan az országban a korrupció az üzleti élet több területére kiterjed, Sztefanyisina üzleti befektetési lehetőségekről beszélt lapunknak, amely láthatóan a korrupció melegágya Ukrajnában. A miniszterelnök-helyettes szerint Ukrajna lehetőséget ad amerikai és európai vállalatoknak, hogy befektetéseikkel részt vegyenek az újjáépítésben.
Biztosítjuk a szükséges befektetési lehetőségeket európai és például amerikai cégek számára
– fogalmazott az ukrán politikus.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Katerina Klocsko
