Bezzegrománia – Romokban a szomszédunk gazdasága
Nem lennék azon liberális kollégák helyében, akik most kapnak ukázt arra, hogy dicsérjék nekünk agyon keleti szomszédunkat. Bezzegrománia gazdasága ugyanis a jelek szerint romokban hever: a közalkalmazottak fizetése nem éri el a minimálbért, a családokat sarcolják, nem támogatják és náluk tényleg világrekorder lesz az áfa hamarosan. Nehéz lesz ezt kimagyarázni.
Átnéztük a román gazdasági híreket, na nem a Telexen, hanem az erdélyi magyar sajtóban, hogy egy kicsit pontosabb képet alkothassunk Bezzegrománia anyagi helyzetéről. Nem mondanánk, hogy meglepődtünk, hiszen üzemanyaglopásra nem lehet pénzügyi sikereket alapozni (országosan legalábbis semmiképpen, de erről bővebben ITT).
Nézzük a számokat!
Essünk túl az elején a legszárazabb információkon, és a Maszol releváns cikke alapján lássuk, hogy miért is van bedőlőben a román költségvetés. Ez alapján az idei év első hat hónapjában 310,52 milliárd lej folyt be az államkasszába, 12,7 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában. Valamennyi forrásból több pénz érkezett, azonban a legfontosabb tételt jelentő áfa terén a növekedés mindössze 3,8 százalék volt, jóval kisebb az infláció mértékénél. Az Európai Uniótól egyébként 25,07 milliárd lejt kaptak, 30,9 százalékkal többet, mint a tavalyi első félévben. A gondot az jelenti, hogy a kiadások 12,1 százalékkal nőttek, ami teljes mértékben lenullázta a bevételek gyarapodását. Beruházásokra 50,44 milliárd lejt költött a kormány, 9,03 százalékkal többet, mint tavaly.
Az államadósság kamatjaira 25,23 milliárd lej ment el, 43,3 százalékkal, 7,62 milliárddal több, mint 2024 első félévében. A kamatkiadások 180 millió lejjel voltak nagyobbak az Európai Uniótól kapott összegnél. Június végéig az állami kiadások 69,80 milliárd lejjel haladták meg a kiadásokat, ami 3,68 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánynak felel meg. Ezek rosszabb adatok mint a tavalyiak, amikor a féléves deficit 63,67 milliárd lej volt, GDP-arányosan 3,62 százalék.
Az idei évre 7,04 százalékos deficitcélt határozott meg a kormány, ami nem más, mint merő ábrándozás. Tavaly, amikor az ideinél picivel jobbak voltak a féléves költségvetési végrehajtási adatok, 8,65 százalékos deficittel zártuk az évet, ami az idei évre áttolt kifizetésekkel 9,3 százalék lett volna. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy tavaly is hasonló volt a helyzet, akkor a 2023-as költségvetés kozmetikázása céljából átpasszolt kiadások terhelték a büdzsét.
Felhívnánk a figyelmet ez utóbbi bekezdésre: a korábbi költségvetések kozmetikázása miatt alakult ki a hiány. Ismerős? Igen, a kétezres évek elején nálunk is így románkodta el az államkasszát egy bizonyos úriember. Tudják, az a Gyurcsány nevű ember, akire rá lehet bízni az országot, mert most majd nem k@rja el.
Nem lesz áfa-emelés – Narrátor: de lett
Mindennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy világrekorder áfa-emelésre készülnek a szomszédunkban (illetve a mi földünkön is, ami momentán Bukarest fennhatósága alatt áll). Ennek külön pikantériája, hogy Marcel Ciolacu PSD-elnök és kormányfő még tavaly októberben ígérte meg, hogy Romániában bizony nem lesz áfaemelés és ebben annyira határozott volt, hogy nem sokkal később egy videót is közzétett, amelyben azzal büszkélkedett, hogy a karjára tetováltatta ígéretét. Igen ám, de közbejött a valóság, és egy rendeletcsomagban decemberben örök fegyverbarátaink több mint negyven megszorító intézkedést fogadtak el. Ezek között egy az áfaemelésről szólót is. Ciolacu tetkója gyorsan le is kopott...
Időközben pedig elérték azt a rekordot is, hogy jelenleg egyes közalkalmazottak fizetése már nem éri el a román minimálbért. Igen, az állam nem képes minimálbért fizetni az alkalmazottainak. Akkor mit várhatnak el a kisvállalkozóktól? Ezen a ponton kezdtek tüntetni a szakszervezetek is, egyelőre eredménytelenül:
Más országokhoz képest Romániában a víz nagyon drága, de azok, akik a vízzel gazdálkodnak, nagyon szegények, mert a veszélyességi pótlék korlátozásának bevezetése után az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) számos alkalmazottjának a fizetése a minimálbér alá csökkent
– jelentette ki pénteken az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke. Csak megjegyeznénk, hogy a magyar kormányfő eközben éppen most jelentette be a közalkalmazottak lakhatási támogatását. Bezzegország, az...
Bezzegrománia jövője
A fentiek tükrében nem csoda, hogy rohamosan csökken a gyermekvállalási kedv Romániában, és az állam ahelyett, hogy tenni próbálna a családok támogatásáért, inkább megsarcolja őket. Egy friss megszorító intézkedés értelmében átlagosan havi 359 lejtől esnek el jövő hónaptól az épp gyermeknevelési szabadságon lévő szülők, azok után, hogy a kormány megszorító intézkedései nyomán augusztustól nem mentesülnek ők sem a tízszázalékos egészségbiztosítási hozzájárulás befizetésétől.
Mintegy 151 ezer szülő gyermeknevelési támogatását sarcolják meg, így aki eddig a minimális 1650 lejt kapta, ezután csak 1485 lejt fog kapni. Gyors számítás szerint – a júniusi adatok alapján – mintegy 54 millió lejt szed vissza így az állam havonta, kiindulva abból, hogy júniusban országos szinten közel 544 millió lejt fizettek ki gyermeknevelési támogatásként. Az eddig társbiztosítottak sem mentesülnek, szeptembertől már értük is be kell fizetni az évi mintegy 2400 lejt, vagy egészségügyi biztosítás nélkül maradnak.
Ennek kapcsán Csép Andrea, RMDSZ-es politikus a Maszolnak elmondta, hogy találkozott olyan édesanyával, aki azt kérdezte, ha inkább lemond, és nem használja az egészségügyi szolgáltatásokat, meg tudja-e tartani a gyes megítélt teljes összegét?
A válasz az, hogy sajnos nem. Az egészségügyi hozzájárulást törvény szerint a munkaadó köteles utalni, a gyermeknevelési támogatásban részesülők esetében pedig a szociális és munkaügyi minisztérium van ebben a szerepben, és az utalja az 10 százalékot az államnak
– mutatott rá.
Mint látjuk tehát, a román kormányt nem igazán érdekli, hogy születik-e elegendő jövendőbeli adófizető (tekintve, hogy jelenleg is alig van adóbevételük), de azért biztosan nagy vigaszt jelent minden román állampolgárnak, hogy a Telex, 444, HVG és társai napjában többször megírja, hogy mennyivel jobb az élet odaát, mint Magyarországon. Hát, ők írhatják ezt. A számok másról tanúskodnak.
