Zelenszkij megadta magát, de ez elég a hatalmon maradásához?

Az ukrán elnök visszavonta a korrupció ellenes hatóságok feloszlatásáról szóló rendeletet, miután az egész országban, így Kárpátalján is tüntetéssorozatokat indítottak a döntés ellen. A lépés eleve nagy felháborodást keltett az országon belül és kívül is, olyannyira, hogy már a nyugati sajtó is diktátorként beszélt Zelenszkijről, így nem csoda, hogy a "modern Churchill" ennyire berezelt. A kérdés azonban megmarad: elég egy diktatorikus rendelet visszavonása ahhoz, hogy visszavonják a kilövési engedélyt?

Abból ugyanis, ahogyan az ukránbarát nemzetközi média nyilatkozni kezdett Volodimir Zelenszkijről arra következtethetünk, hogy azok a körök, amik az elmúlt három évben szinte szentként dicsőítették az államfőt (és orosz ügynöknek tituláltak mindenkit, aki mást mondott) úgy döntöttek, ideje elengedni a kijevi ügynökük kezét.

Tüntetések Kijevtől Kárpátaljáig

Hol is kezdődött a média romános fordulata? Ha azt gondolnánk, hogy Kijev autoriter döntései akkor verték ki a biztosítékot, mikor a kormány betiltotta az ellenzéki médiát, vagy amikor letartóztatták a politikai ellenfeleket, esetleg, amikor a kényszersorozás bebizonyította, hogy a lakosságot úgy kezelik, mint húst a vágóhídon, akkor tévednénk.

A Financial Times, a Guardian és a Politico akkor vette észre, hogy az ukrán elnök diktatúrát épít, mikor Zelenszkij parancsot adott az amerikaiak által megszervezett korrupció ellenes bizottság felszámolásáról, annak ürügyén, hogy az "tele van orosz ügynökökkel" (tudniillik a bizottság vizsgálni kezdte, hogy kinél köt ki az USA által Ukrajnába pumpált csillagászati összeg).

Erre válaszul kezdődtek tüntetések Kijevben, Lembergben, szinte minden nagyvárosban, még Ungváron is. Érdemes figyelembe venni, hogy a megfélemlített lakosság nem mert megmozdulni a kényszersorozások és a maffiaállam előző rémtettei ellen, tehát valószínűleg ezeket a demonstrációkat is kívülről szervezték, valószínűleg ezért figyelt fel rájuk a nemzetközi sajtó is. A külföldi szervezésre utal az is, hogy "véletlenül" megjelentek a maszkos, katonai ruhás erőemberek is a tüntetéseken, pont olyanok, mint annak idején a Majdanon. Innen egy lépés volt, hogy az elnök arcképét égessék, és azonnali távozását követeljék:

Kár érte, Zelenszkij kiváló ügynök volt

A nyugati média hirtelen észrevette, hogy az ukrán államfő nem éppen a demokrácia nagy barátja (mi már ezt mondjuk nagyjából öt éve, de mindegy), és olyan címek jelentek meg náluk, miszerint Zelenszkij Ukrajna érdekeinek ellensége, és mint tudjuk "Ukrajna érdeke a Nyugat érdeke". Az elnöki hivatal itt észhez kapott és azonnal visszavonta a korrupció ellenes hivatal felszámolásáról szóló döntést.

Ez azonban valószínűleg már késő. Nem lennénk meglepődve, ha valahol, ahol valójában döntenek Ukrajna sorsáról úgy határoztak volna, hogy az ukrán elnök több kárt okoz, mint hasznot, és már ki is jelölték volna titokban az utódját. Ezzel pedig a táncoskomikus napjai megvannak számlálva. 

Zelenszkij ugyanis túl sokat tud, túl magas polcra tették, és bár ő már kezdte elhinni magáról, hogy igazából lekvár, továbbra sem lett az, megmaradt színésznek. Méghozzá olyan színésznek, aki eljátszotta a szerepét, így fölöslegessé vált.

Az is érdekes váltás a narratívában, miszerint megjelentek a szalagcímek arról, hogy a zöld pólós diktátor nem csak a demokrácia ellensége, de egyenesen miatta nem lehet békéről tárgyalni. Igen, felmerült a sajtóban a béke mint opció. Ez pedig azt jelenti, hogy hamarosan nagyon sok minden megfog változni Ukrajnában. A változások elkerüléséhez és hatalmának megtartásához pedig kevés lesz egy autoriter döntés visszavonása, az is kétséges, hogy tehet-e még olyat, mi elég lenne.

Bár, talán kérhet menekült státuszt Oroszországban...