Pesti Srácok

Mi a terrorizmus, ha egy másik ország energiaellátásának megtámadása nem az? (olvasói kérdés)

Mi a terrorizmus, ha egy másik ország energiaellátásának megtámadása nem az? (olvasói kérdés)
Fotó: Jevhen Maloletka

Ukrajna az elmúlt években a Nyugat kedvenc szövetségese lett – egy ország, amely folyamatosan támogatást, fegyvert és pénzt kap. De közben szemet kell hunyni egy olyan magatartás felett, amely súlyosan kérdésessé teszi, hogy Kijev valóban a demokratikus Európába tartozik-e. (A terrorizmus mibenlétére kérdez rá egy olvasónk.)

A Barátság kőolajvezeték elleni támadás fordulópont volt. Ez a vezeték nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa energiaellátásának kulcsa. A vezeték ellen támadás nem egy „katonai művelet” volt, hanem egy szomszédos ország normális életének és gazdaságának közvetlen veszélyeztetése. Ha egy másik (az adott háborúban nem résztvevő) állam energia-infrastruktúráját bombázzák, az nem más, mint terrorizmus állami szinten.

terrorizmus
A terrorizmus kedvenc célpontja az energiainfrastruktúra. Fotó: Szigetváry Zsolt

 

Terrorizmusnak is gondolhatnánk ezt

 

És mintha ez önmagában nem lenne elég súlyos, Kijev a támadás után nyíltan zsarolni kezdett. Magyarországnak azt üzente: vagy változtasson az álláspontján Ukrajna EU-s csatlakozásáról, vagy további nyomásra számíthat. Ez már nem diplomácia, ez nem partnerség – ez maffiamódszer.

Az Európai Unió alapja a jogállamiság, a kölcsönös tisztelet és a békés együttműködés. Hogyan lehet egy olyan országot felvenni, amely saját szomszédait fenyegeti, energiaellátásukat veszélyezteti, és politikai döntéseiket nyomásgyakorlással akarja kikényszeríteni?

Ukrajna viselkedése nem egy demokratikus partneré, hanem egy terrorista államé, amely céljai eléréséhez erőszakot és zsarolást alkalmaz. Ha az EU komolyan gondolja az értékeit, akkor világos választ kell adnia: az ilyen módszereknek nincs helyük az európai közösségben.

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!